A felnőtt debreceni lakosok közel háromnegyede szerint Debrecen az utóbbi években összességében fejlődött.
Az önkormányzati választások időpontjához közeledve egyre fokozottabb figyelem irányul a helyi közügyekre, a polgármesterek és önkormányzati képviselők munkájának, városvezetői teljesítményének megítélésére. E megállapítás különösen igaz Magyarország második legnépesebb városára, Debrecenre, amely a közelmúltban többször a közbeszéd középpontjába került.
A Századvég közvélemény-kutatása megvizsgálta, hogy a politikailag aktív, felnőtt debreceni lakosság mit gondol a város fejlődéséről, valamint a regnáló polgármester, Dr. Papp László városvezetői tevékenységéről és választási esélyeiről.
Bevezetésként fontos hangsúlyozni, hogy Debrecenben az elmúlt években jelentős fejlesztések valósultak meg, és újabbak kaptak zöld utat. Egyebek mellett
• 2014-ben nagyszabású gazdaságfejlesztési program indult, amely napjainkban is folytatódik;
• újraindult a helyi panelprogram;
• befejeződött a Csokonai Színház felújítása;
• 174,5 milliárd forintból a vasút- és víziközműhálózat fejlesztését célzó program indul; továbbá
• 112,2 milliárd forint forrásból közlekedésfejlesztési beruházás kezdődik.
Ezek fényében kevésbé meglepő, hogy a felmérés szerint a politikailag aktív, felnőtt debreceni lakosok közel háromnegyede (72 százaléka) úgy érzi, hogy
Debrecen az utóbbi években összességében fejlődött.
Ezzel összefüggésben megállapítható, hogy elégedettség övezi a település polgármesterének, Dr. Papp Lászlónak a városvezetői munkáját: a debreceni politikusról a megkérdezettek többsége (57 százaléka) pozitív véleményt formált.
Tekintettel arra, hogy a baloldali ellenzék erői az elmúlt hónapokban – a népszerűségük növelése céljából – különösen aktív politikai tevékenységet folytattak Debrecenben, a kutatás kitért a következő évben esedékes önkormányzati választásokkal kapcsolatos erőviszonyokra is.
Kijelenthető, hogy 10-ből 6 válaszadó támogatja, hogy a jelenlegi polgármester, Dr. Papp László hivatalban maradjon.
Ezen felül egy most vasárnap esedékes önkormányzati voksoláson a megkérdezettek 52 százaléka a regnáló városvezetőre szavazna, míg a balliberális ellenzék közös jelöltjét a válaszadók 29 százaléka támogatná szavazatával.
CATI-módszer, n=1000, politikai szempontból aktív, felnőtt debreceni lakosság körében (politikai szempontból aktív = választási részvételüket biztosra vagy valószínűre ígérők), adatfelvétel: 2023. október.
Nyitókép: Youtube
Rendben, de mi lesz? Mi az a bármi, ami jobb a mostaninál? És miért kell ezt két opcióra szűkíteni, miért árulózzák le rögtön a tiszások azokat, akik mégis el kívánnának indulni? Ungváry Zsolt írása.
Az ellenségeskedés, a rágalmazás ott van minden mondatában. Horváth K. József írása.
A publicista és újságíró a Mandinernek többek között kifejtette véleményét Magyar Péterék vagdalkozásairól, a Tisza Párt adatszivárogtatási botrányáról, valamint arról is beszélt, milyen kampányra számít, és hogyan tudja majd a jobboldal eredményesen felvenni a kesztyűt a következő hónapokban.
A miniszterelnök politikai igazgatója az amerikai PragerU vezérigazgatójával tárgyalt a konzervatív értékek terjesztéséről és a magyar–amerikai szövetség erősödéséről.
Deák Dániel szerint Hann Endre részéről személyes okok is állhatnak amögött, hogy irreális méréseket közöl a Tisza Párt támogatottságáról.
Az ÖT című műsor vendégei arra is igyekeztek választ találni, hogy taktika vagy hiba-e az, hogy Magyar Péterék nem találták még meg az országgyűlési képviselő-jelöltjeiket.
A Tisza és a Fidesz-KDNP nem vett részt az ülésen, a kormánypártiak azért nem, mert szerintük a Fővárosi Közgyűlésnek a problémák megoldásával kellene foglalkoznia, nem a Pride megszervezésével.
A Tisza Párt és a Fidesz távolmaradása miatt elmaradt a Fővárosi Közgyűlés június 25-i ülése.
