Az m1 48 perc című műsorában ifjabb Lomnici Zoltán kijelentette, a palesztinoknak juttatott európai uniós források közvetett úton eljutnak a Hamászhoz is.
Horváth József sem találja egyelőre a választ, hogy fordulhatott elő, hogy a világ egyik legfejlettebb hadseregét, legprofibb titkosszolgálatait is váratlanul, felkészületlenül érte a Hamász múlt szombati brutális támadása Izrael ellen.
Az Alapjogokért Központ biztonságpolitikai szakértője mindezt az M1 és a hirado.hu közös hírháttérműsorában, a 48 percben mondta el, hiszen teljesen egyértelmű, hogy Lánczi Tamás műsorvezető és vendégei legutóbb a Közel-Keleten kialakult rendkívül súlyos helyzettel foglalkoztak. Majd azzal folytatta Horváth, hogy nemcsak a zsidó állam, hanem az Egyesült Államok, Oroszország és valószínűleg Kína is folyamatosan figyeli ezt a geopolitikai szempontból rendkívül fontos térséget, így még érthetetlenebb az, ami történt.
Schiffer András az izraeli belpolitikai helyzetről, az ország szövetségi rendszeréről beszélt. Az ügyvéd, volt országgyűlési képviselő felhívta a figyelmet, hogy az izraeli alkotmányossági rendszert ne próbáljuk magyar szemmel elemezni, mert egészen más, mint hazánkban. S utalt arra, hogy régóta tart egy tüntetéssorozat a demokratikusan megválasztott Netanjahu-kormány ellen, s olyan dolog történt, amelyre nem volt példa Izrael 75 éves történelmében, miszerint tartalékosok kilátásba helyezték, hogy megtagadják a katonai szolgálatot, vagy hogy a Moszad korábbi vezetője nyíltan a kormánnyal szembehelyezkedő nyilatkozatot tett.
Ifjabb Lomnici Zoltán alkotmányjogász, a Századvég jogi tanácsadója arról beszélt, elaltatták a nemzetközi közvéleményt, a világ szinte kizárólag az ukrajnai háborúra figyelt, s a palesztinoknak juttatott európai uniós források közvetett úton eljutnak a Hamászhoz is,
Amerika pedig az utóbbi időben kisebb mértékben támogatta Izraelt, mint korábban.
Lánczi Tamás pedig arról a felháborító abszurditásról beszélt, hogy miközben Magyarország mondvacsinált okokból nem jut hozzá a neki jogosan járó EU-s pénzekhez, eközben Brüsszel kijelenti, nincs jogalap a palesztin hatóságnak – amely megtűr a területén egy terrorszervezetet – juttatott támogatás felfüggesztésére. Szerinte arra nincs épeszű magyarázat, hogy miként lehet továbbra is pénzelni azt a szervezetet, amely az euró százmilliók egy részt rakéták vásárlására fordítja. Schiffer ugyanakkor arra is utalt, hogy a Gázában, Ciszjordániában tapasztalható nyomor, kilátástalanság tovább fogja szülni az erőszakot.
Szó volt még a műsorban a migrációs paktumról, arról, hogy tizenhárom perc alatt akartak dönteni Európa jövőjéről. Lánczi Tamás feltette a kérdést, miben bíznak az uniós tagállamok, abban, hogy nekik erősebb a hadseregük, mint Izraelnek, jobbak a titkosszolgálataik, abban, hogy ez Európában nem fog megtörténni? A műsorvezető szerint Gázai övezetek vannak mindenhol Európában, no-go zónáknak hívják ezeket. Ezenkívül beszéltek még arról is, hogy Amerika is csökkenti Ukrajna támogatását, valójában már csak az Európai Unió akarja a háborúban lévő országot a korábbihoz hasonló mértékben finanszírozni.
Nyitókép: Képernyőfotó
Európában ha valaki „jó ember” akar maradni, lassan három éve nem beszélhet másról, mint Oroszország döntő vereségéről és az Ukrajna melletti kiállásról, a megértés és a valódi megoldáskeresés bármiféle igénye nélkül.
Egy világ omlott össze a belga politikusban.
Az EU külügyi főképviselője már azt is kifejtette, szerinte miben van igaza Trumpnak.
Új prioritásokról esett szó Strasbourgban.
Az Európai Néppárt elnökének burkolt üzenete hemzseg a hazugságoktól.
Újabb ügyben támadták meg az Európai Bizottságot.
Elképzelhetetlen, hogy ne nyerjük meg az Erasmus-pert – mondja Merkely Béla. Egészségügyi válsághelyzet van-e Magyarországon? Milyen hatásai vannak a hálapénzreformnak? Sikerült-e a bérrendezéssel megállítani az orvoselvándorlást? Interjú a Semmelweis Egyetem rektorával.
Az orvoselvándorlás, a szakemberhiány Nyugat-Európában sem ismeretlen probléma, sőt – ez derült ki Merkely Béla lapunknak adott interjújából. A tapasztalatokra ráerősítenek az OECD számai is. Úgy tűnik, az egész kontinens küzd a jelenséggel. A kisebb országokban a megoldás kulcsa a jól működő orvosképzés és a pályakezdők itthon tartása lehet.
Kapcsolódó cikkek a Háború Izraelben aktában.
A tűzszünet pedig január 19-én lép életbe.
Irán megduplázta hadgyakorlatait, hogy erőt demonstráljon a növekvő nemzetközi nyomással és regionális fenyegetésekkel szemben.
Az izraeli védelmi miniszter kijelentette, hogy Izrael lerombolja az Irán támogatását élvező jemeni felkelők stratégiai infrastruktúráját.
