Transzatlantizmus, európai uniós források, Ukrajna, Izrael, orosz és kínai befolyásolási kísérletek, s persze nyugati demokráciaféltések. A Budapest Fórumon mindent IS kiveséznek.
Idén immár harmadik alkalommal kerül sor a Budapest Fórumra, ahol vezető hazai és külföldi szakértők, aktivisták, döntéshozók, újságírók beszélgetnek. Felszólal mások mellett a Central European University (Soros György oktatási intézménye) rektora, Shalini Randeria; Krekó Péter, a Political Capital Institute (PC) igazgatója; Kendernay János, Budapest városdiplomáciai vezetője – ő vette át Korányi Dávid helyét; valamint Karácsony Gergely főpolgármester.
A megnyitót követő kerekasztal-beszélgetéseken szó esik a transzatlanti szövetség jövőjéről, a városok közvetlen európai finanszírozásáról és az EU jogállamisági feltételrendszeréről, Ukrajna újjáépítéséről, dezinformációról, médiaműveltségről és tényellenőrzésről, az energiaválságról és az energiafüggetlenségről, valamint Kína katonai fenyegetéséről és az orosz befolyásról.
Érdekesség, az ellenzéki kampányfinanszírozási botrányban érintett szervezet, az Action for Democracy (A4D) nincs itt, még a szervezők között sem találhatjuk a Korányi által gründolt szervezetet. Ott szerepel viszont az Egyesült Államokból is támogatott PC, a CEU Demokrácia Intézete, a GLOBSEC nevű globalista agytröszt,
illetve a Mandiner.hu által korábban részletesen is bemutatott German Marshall Fund (GMF), a National Endowment for Democracy (NED).
Résztvevők között találhatjuk Didier Reynders európai uniós biztost, aki előszeretettel foglalkozik a magyar igazságszolgáltatás függetlenségével; Elisa Ferreira uniós kohézióért és reformokért felelős biztost; Helena Dalli EU-biztost, aki a genderkérdésről beszél majd; valamint Vera Jourovát, az Európai Bizottság cseh alelnökét. Gladden Pappin, a Magyar Külügyi Intézet elnöke; Szemerkényi Réka, az International Republican Institute vezető tanácsadója; Unger Anna, a Politikai és Nemzetközi Tanulmányok Intézetének oktatója; Jávor Benedek, Cseh Katalin ellenzéki képviselők; Pardavi Márta, a Helsinki Bizottság társelnöke; illetve Boris Kálnoky, az MCC Média Iskolájának vezetője ugyancsak részt vesz.
A közönség soraiban ott ült az a Perjés Gábor, akinek neve összemosódott Karácsony választási mozgalmával, a 99 Mozgalom Egyesülettel. Itt máig megválaszolandó kérdések merültek fel, például: hogy került euróban, angol fontban és forintban több mint félmilliárd forint a mozgalom számlájára.
A nyitóbeszédeket Shalini Randeria, a CEU rektora kezdte. Szerinte fontos esemény a Budapest Fórum, ahol nem véletlenül központi kérdés a demokrácia. A régióban, de a világon máshol is demokrácialeépítés tapasztalható, amelynek globális következményei vannak. Erre reagálva kell demokráciapárti kurzusokat, kapcsolatokat kiépíteni.
Kendernay János ugyancsak erről beszélt, jelezve, hogy a fenntarthatóság és a demokrácia nem csupán központi téma, de kerete is mindannak, amiért küzdeni kell. A háború, akárcsak az orosz-ukrán konfliktus, akár az Izrael elleni támadássorozat, a demokráciát, a civileket támadják. „Mindannyian felelősek vagyunk azért, hogy ezek ellen fellépjünk, értékeinket megvédjük” – fűzte hozzá.
Krekó Péter is úgy vélte, jelentőségében, méretében is hatalmasat növekedett a Budapest Fórum.
Természetesen nem győzött hálálkodni a nyugati donoroknak (lásd fentebb), akik nagylelkű adományaikkal támogatták az esemény létrehozását.
A Political Capital első embere hangsúlyozta: profán kapcsolat van a béke és a demokrácia között, a „legmélyebb fenyegetés pedig a nem demokratikus országokból irányul”.
Egy olyan hálózat rajzolódik ki, ahol közvetve és közvetlenül is kimutatható a kapcsolat a Gulyás-féle Partizán, a Bajnaihoz köthető DatAdat és a Soros-hálózat között. Háttérben a külföldi donorokkal.
A showt azonban ezúttal is a Partizán műsorvezetője, egykori politikai aktivista vitte el, amikor is kiderült: ő készíthette az interjút Margaret Eleanor Atwooddal, A szolgálólány meséje című regény szerzőjével. Keresztény értékek, könyvfóliázás, demokráciaféltések mind-mind előkerültek; de a miniinterjú egyik legérdekesebb része az volt, amikor a nők jogai kerültek előtérbe. A hatvanas-nyolcvanas évek folyamatait (fogamzásgátlás, miniszoknya, szexuális forradalom) Atwood pozitív folyamatként értékelte, de jött Ronald Reagan amerikai elnök, s a vallásos jobboldal politikai oldallá szerveződött. S ez baj, ez ellen valamelyest küzdeni kell.
A Gulyás-show után következett Karácsony Gergely, aki ezúttal is felolvasta beszédét – lévén, hogy egy angol nyelvű konferenciáról van szó. Budapest első embere feltette a kérdést: miért vagyunk itt? A központi téma természetesen a demokrácia fennmaradása és a fenntarthatóság, ám a főváros és más városok szempontjából is kiemelendő, hogy amikor az autoriter populizmus megerősödik egy országban, e közösségeket kezdik el támadni különböző eszközökkel, de „mindig mi, a városok maradunk a demokrácia, a demokratikus értékek védőbástyái”. Mint fogalmazott, a városok szigetként működnek az őrület tengerében, a Budapest Fórum is annak a jele, ünneplése, hogy ezek a városok ellen tudnak állni a támadásoknak; mégsem szabad engedni, hogy eljátsszák azt a szerepet, amit a populisták rájuk erőltetnek, rájuk erőltetnek. Túl kell lépni a szigetképen. Nem szabad engedni, hogy csökkenjen a hit: minden ember egyformán fontos.
Karácsony szerint a populisták mindenkit és mindent támadnak:
a kisebbségeket, a klímatudományokat, s így tovább. Az Európai Uniónak ambiciózus tervei vannak ezek tekintetében is, azonban a zöld átmenet nem könnyű. Hangsúlyozta, hogy a populisták azokat a szociális csoportokat támadják üzeneteikkel, akik jelenleg e folyamat elszenvedői. A populisták keresik ezeket a szociális csoportokat, akik frusztrációt éreznek. A populisták le akarják állítani a zöld átmenetet. El kell kerülni a globális katasztrófát, épp ezért kapcsolatba kell lépni az emberekkel, de nem úgy, pláne nem úgy hangsúlyozva, hogy náluk van a morál. Nem, nincs erkölcsi monopóliumuk. Fontos az érdemi vita. A különböző perspektívák élesítése. „Ne kezeljük egymást ellenségként.” Főleg, mert a populisták elvetik a morált.
A bolygó megőrzése, a társadalmi rend fenntartása, hogy tisztelettel és méltósággal bánunk egymással nem csak a progresszívek feladata, vélekedett a városvezető.
Meg kell érteni, hogy milyen gyakorlati gyakorlati lehetőségeink vannak arra nézve, hogy összeálljunk, de ehhez párbeszéd kell, ki kell lépni a kényelmi zónából, a polarizációnak és a gyűlöletnek kell tudni ellenállni, fűzte hozzá.
A főpolgármester viszont azt nem tudta elmondani, hogyan fog mindez megtörténni, Budapest miként tud mindezen segíteni. „A múltban falakat emeltek a városok körül. Ma úgy tudjuk megvédeni értékeinket, hogy hidakat építünk” – zárta beszédét a baloldali politikus.
Nyitókép: Facebook
Antall József, Horn Gyula, Orbán Viktor, Medgyessy Péter vagy Gyurcsány Ferenc példáját követi az új kormányfő?
Európában hárommillióan, Magyarországon 251 ezren élhettek volna tovább.
Pozitív jelzéseket lát Brüsszel azzal kapcsolatban, hogy Magyar Péterék támogathatják Ukrajna EU-integrációját.
Az orosz elnök ismét a NATO keleti bővítésével magyarázta a háború kirobbanását, Zelenszkijjel pedig csak egy tartós békemegállapodás után ülne le tárgyalni.
A lengyel miniszterelnök kulcsszerepet remél.
Brüsszeli diplomaták szerint Zelenszkij azt sem érti, hogyan működne az EU-csatlakozás.
Először alkalmazták közvetlenül az EU Alapjogi Chartájának értékeit rögzítő 2. cikket.
Hegyi Zsolt vezérigazgató szerint a tragédia tanulságként szolgálhat, és életeket menthet a vasúti átjárókban való fokozott figyelem.
Bognár György ismét elveszítheti a remek fizikumú támadót. Ádám Martint a szülővárosába csábítják.
