Nem igaz, hogy a tinilányok szülik tele Magyarországot!

Közeledik a demográfiai csúcs, a baloldali sajtó pedig újfent naponta előhozza azt a témát, hogy miért nem jó, ha több gyermek születik Magyarországon. A napokban ismét azt javasolták, hogy azonnal le kellene állni azzal, hogy több gyerekre van szükség. Erre csak annyit, hogy talán a Föld túlnépesedési problémájára nem az a megoldás, hogy a magyarok és az európaiak kihalnak! Ennek evidensnek kellene lennie. Emellett megint felütötte a fejét egy sokkal szalonképtelenebb állítás is, miszerint hazánkban a születésszám növekedése annak köszönhető, hogy az alacsonyabb státuszú tinilányok sokat szülnek.

Szögezzük le: a tinédzserkorúak szüléseinek senki nem örül. Tény, hogy a korai anyaság alacsonyabb iskolai végzettségű, többnyire rosszabb jövedelmi viszonyok között élők esetében gyakoribb.

De arról sem szabad megfeledkeznünk, hogy míg az összes születésszám jelentősen növekedett – a 2011-es 88 ezerről 2021-re 94 ezerre – addig a tinédzserkorúak szüléseinek a száma csökkent – 5070-ről 4490-re. 

A tizenéveseknél kimutatható csökkenés valójában 2016-tól igazán jelentős, 

A korcsoport szüléseinek a csökkenése nem járt együtt az abortuszok megnövekedésével, épp ellenkezőleg, a 2010 előtti abortuszszám közel megfeleződött ebben az évtizedben a korcsoportban.

Míg 2010 előtt a sok gyermek után járó családi pótlék és más segélyek összege megközelíthette a szakképesítés nélküli munkakörökben elérhető keresetet, addig az utóbbi években a minimálbérek és a reálkeresetek olyan mértékben megemelkedtek, hogy sokszorosa lett a segélyeknek. Továbbá a szakképzettséggel nem rendelkezők számára is elérhetővé vált a legális foglalkoztatás mind a nők, mind a férfiak esetében.

Összegezve nem igaz, hogy a születésszám növekedése az alacsonyabb státuszú iskolázatlan, tinédzser anyáknak köszönhető, hanem épp az ellenkezője történt, a legalább érettségizetteknek születik több gyermeke, mint 2011-ben, ami az eddigi legalacsonyabb születésszámú év volt hazánkban.

A szerző munkaerőpiaci szakértő, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Gazdaság és Versenyképesség Kutatóintézetének munkatársa

Nyitókép: Pixabay