A gazdaságfejlesztési miniszter a bankszövetséggel tárgyalt.
Hétfő délután fogadta hivatalában Nagy Márton gazdaságfejlesztési miniszter a Magyar Bankszövetség elnökségét, köztük Jelasity Radován elnököt.
A Világgazdaság beszámolója szerint a felek egyetértettek abban, hogy a magyar pénzügyi rendszer szereplői stabilan működnek. A bankszektor előnyös helyzetéből fakadóan pedig elvárható, hogy erőteljesebben működjön közre a hitelpiac befagyásának megakadályozásában, az egészséges hitelezés és a növekedés helyreállításában – fejtette ki a tárcavezető.
Nagy Márton hangsúlyozta, 2023 az infláció letörésének és egy számjegyűre csökkentésének az éve, a következő esztendőben pedig a növekedés helyreállításáért kell küzdeni. Mint mondta, a bankszektorban extraprofit képződik, ezért indokolható a korábbinál magasabb extraprofitadó kivetése és új bankadó bevezetése is. Azonban erre a pénzre jelenleg a gazdaságnak nagyobb szüksége van, mint a költségvetésnek, ezért a kormány azt várja el a bankoktól, hogy nagyobb erőfeszítéseket tegyenek a hitelezés helyreállítására.
Működjenek közre az olyan kamattámogatott állami hitelprogramokban, mint például a Széchenyi-kártya program, a Baross Gábor Újraiparosítási Hitelprogram vagy a leendő CSOK+, továbbá dolgozzanak ki új lépéseket a lakáscélú és piaci hitelek felpörgetésére – kérte, majd részletezte a miniszter.
Új bankadó kivetése helyett a bankoknak olyan vállalásokat kell tenniük,
amelyekkel a családok és vállalkozások működését, továbbá a fogyasztás és gazdasági növekedés beindítását segítik, tehát a bankoknak a gazdaság világát kell finanszírozniuk – tette hozzá Nagy Márton.
A találkozón a felek megállapodtak abban, hogy a bankszövetség lehetőség szerint egy héten belül a kormány elé terjeszt egy olyan intézkedési tervet, amely felvázolja, hogy a bankszektor mit kíván tenni a hitelezés helyreállításáért.
Világgazdaság: Keresztbe tehet Nagy Márton növekedési tervének a jegybank
Szinte borítékolható, hogy továbbra sem lesz súrlódásmentes a Magyar Nemzeti Bank és a kormány közötti viszony, ha a jegybank beváltja ígéretét a pozitív reálkamatra vonatkozóan. Márpedig a mostani hónapban pont ez a helyzet: hét év után először lehet magasabb az alapkamat, mint az infláció. Ám az elemzők egyetértenek, a pozitív reálkamat egyértelműen visszafogja azt a növekedést, amelyet épp most akar a kabinet beindítani. Ez lesz ugyanis az ára annak, hogy az inflációt alacsonyan tartsák.
Nyitókép: Facebook
A Lengyelországban bevált forgatókönyv mentén ültetnének miniszterelnököt a magyarok nyakába. Ráadásul a kiszemelt politikust az elemzők szerint finoman szólva is „sakkban tudják tartani”.
Napelemek terén egyre jobban állunk, sőt, a világ élvonalához tartozunk. Sokszor viszont a semmibe termeljük az áramot, amit tárolni alig tudunk, a nemzetgazdasági miniszter most rámutatott, hogy ebben kell javulni, ez lesz a fő feladat.
A bankszektor különadójának emelésével teremti meg a fedezetet a kormány többek közt a 14. havi nyugdíj bevezetésére.
Az EU jogállamisági aggályok miatt jelenleg csaknem 20 milliárd eurót tart vissza Magyarországtól.
A fitneszguru nem fogta vissza magát: szerinte a kiszivárgott Tisza-terv egyenes út a múltba.
A nemzetgazdasági minisztert hallgatta meg csütörtök reggel az Országgyűlés Gazdasági Bizottsága. Nagy Márton elmondta: mekkora lesz jövőre a nyugdíjemelés, illetve hiába gyengébb a gazdaság teljesítménye, továbbra is segíti a kormány a családokat.
Egy kiszivárgott előadás szerint Magyar Péterék alaposan megnyirbálnák a vállalkozásonak járó támogatásokat, a tervezett adóreformjaik pedig csak tovább rontanák a helyzetet.
Az Európai Unió olyan feltételeket szab, mintha azt mondanák egy országnak: vágd le a lábad, és akkor kapsz pénzt – tette világossá a miniszter.
Az előzetesből szabadult polgármester költségracionalizálást emleget.
