Migráció, háború, szuverenitás, kettős mérce, gender-vita és svéd-kérdés – Mráz Ágoston Sámuel szerint erős szezon várható az Országgyűlésben

Ahogyan a Mandineren megírtuk, elstartolt a parlament őszi ülésszaka, és igencsak erős szezon várható. Kétnapos üléssel veszi kezdetét az Országgyűlés őszi ülésszaka, 

A tanácskozás délután egy órakor kezdődik, amely során várhatóan két nemzetközi egyezmény általános vitáját is lefolytatják a képviselők. Az egyik a légi járművek fedélzetén elkövetett bűncselekményekről és egyéb cselekményekről szóló egyezményt módosító jegyzőkönyv kihirdetését tartalmazza, a másik a Magyarország és Románia között a Békéscsaba-Méhkerék-államhatár (Magyarország) és a Salonta (Nagyszalonta)-államhatár (Románia) közötti gyorsforgalmi úti kapcsolat létesítéséről szól.

Utóbbinak Mráz Ágoston Sámuel szerint a távolabbi üzenete nem más, mint a románok schengeni csatlakozása és a Kárpát-medencei országok stratégiai együttműködése, amelyre a miniszterelnök a nyári, tusnádfürdői beszédében is kitért. „Ez a schengeni csatlakozás melletti elköteleződés technikai megvalósítása. A csatlakozás akkor válik többé puszta szimbólumnál, hogyha közös utak is vannak, s azokon megindul a forgalom. Ez magyar érdek, a miniszterelnök ezen dolgozik” – mondja lapunk megkeresésére a Nézőpont Intézet vezetője.

Mráz Ágoston Sámuel lapunknak kifejtette: Orbán Viktor több ízben is kijelölte már a legfontosabb témákat – a CPAC-konferencián mondott beszédében, a nyáron tartott előadásaiban, legutóbb pedig a múlt heti Facebook-bejegyzésében is megemlítette azt a három-négy témát, ami a legfontosabb lesz. 

Migráció, háború, gender, kettős mérce

„A legfontosabb témák közé tartozik a migráció kérdése, a háború és béke kérdésköre és a genderkérdés, amelyeket a Fidesz-KDNP egyértelműen elutasít. Illetve negyedikként társul még ezek mellé

– fogalmaz lapunknak Mráz, majd azt is megemlíti, hogy az európai parlamenti választási kampánynak része lesz a 2024-es uniós költségvetés felülvizsgálata, valamint a keretköltségvetés módosítása is. A politológus úgy véli, ebben a kérdésben jelenleg mindenki a lengyel választásokat várja, és csak utána fogja elfoglalni a pozícióit a jövő júniusi európai parlamenti választásra.

– jegyzi meg.

Szuverenitás, svéd ratifikáció

„Ezeken túl fontos még kiemelni a Kocsis Máté frakcióvezető által említett szuverenitásvédelmi-törvénycsomagot is, amely a választási eljárási törvény kiegészítése. Kocsis Máté ennek kapcsán álcivil szervezetekről beszélt, de ezalatt összefoglalóan a külföldi befolyásolás korlátozását kell érteni” – teszi hozzá a politológus.

A Nézőpont Intézet igazgatóját Svédország NATO-csatlakozásának kérdésköréről is faggattuk. Mráz szerint e tekintetben a helyzet az, hogy Magyarország csakis akkor szeretné megszavazni Svédország csatlakozását, 

„Magyarország egy olyan egységes NATO-ban gondolkodik, ami a törököket is magában foglalja. Azaz a svéd csatlakozás kapcsán nem magyar kérdésről van szó, hanem NATO egység kérdésről. Hiszen mindenkinek, aki a svéd csatlakozás elkötelezett támogatója – egyébként a magyar kormányfő és az államfő is ilyen Magyarországon – annak a NATO egységének megteremtésére kellene törekednie” – szögezi le.

CSOK

Hazai vizekre evezve, ami még biztosan fontos témája lesz az őszi szezonnak, az a CSOK plusz, ami felváltja a régi CSOK-ot. 

„Az elkötelezettség a családpolitika mellett változatlan. Meglátásaim szerint itt csupán arról van szó, hogy egy évtized után még hatékonyabbá akarják tenni az intézkedéscsomagot. Az biztosan kijelenthető, hogy az a konzervatív nemzeti kormány – amely Demográfiai Csúcsot szervez és a családközpontú politikát helyezte már a kormányzásának egyik fő fókuszába – nem pénzelvonással, hanem a hatékonyság növelésének céljával áll a kérdéshez” – fejti ki Mráz Ágoston Sámuel.

Nyitókép: Földházi Árpád/Mandiner