L. Simon: „Óvatosan kell fogalmazni Horthyval kapcsolatosan”

Az 1941-ben elfogadott ún. harmadik zsidótörvény, a 1941. évi XV. törvénycikk, már a nürnbergi faji törvények szellemében fogant, és megtiltotta többek között a zsidók és nem zsidók házasságát. A zsidó kánon és az azt értelmező rabbik nem tiltják véletlenül a vegyes vallású házasságokat, immár három ezer éve?

A zsidótörvények A két világháború között Magyarországon lábra kapott az antiszemitizmus. Ennek okai között szerepel, hogy a Tanácsköztársaság diktatúráját sokan a zsidósággal azonosították, mivel annak vezetése nagyrészt zsidó származású politikusokból állott. Elterjedt volt az a nézet, hogy a keresztény köztisztviselők, értelmiségiek érvényesülését az akadályozza, hogy ezeken a pályákon a zsidó származásúak hegemóniája érvényesül. Végül a népies beállítottságú értelmiségiek azt vallották, hogy a zsidó szellemiség károsan befolyásolja, megfertőzi a magyar nemzetet. Az első két zsidótörvény (1938: XV. tc. és 1939: IV. tc.) korlátozta a zsidók számarányát a társadalmi és gazdasági élet egyes területein. Az 1941-ben elfogadott ún. harmadik zsidótörvény, a 1941. évi XV. törvénycikk, már a nürnbergi faji törvények szellemében fogant, és megtiltotta többek között a zsidók és nem zsidók házasságát.

A közép-, a középfokú és a szakiskolákban oktatást végző zsidó tanárokat, a népiskolákban oktatást végző zsidó tanítókat, továbbá a zsidó községi jegyzőket (körjegyzőket) az 1943. évi január hó 1. napjáig, a zsidó kir. ítélőbírákat és a kir. ügyészségek zsidó tagjait az 1940. évi január hó 1. napjával nyugdíjazni kell, illetőleg az erre irányadó szabályok szerint a szolgálatból végkielégítéssel el kell bocsátani. Nem terjed ki ez a rendelkezés arra, aki az előbb meghatározott időpont eltelte előtt a közszolgálat más ágában nyer alkalmazást. Az izraelita hitfelekezeti vallástanárokra (vallástanítókra) és az izraelita hitfelekezet szervezeteinek, intézményeinek és intézeteinek alkalmazottaira a jelen § rendelkezései nem terjednek ki. Felhatalmaztatik a vallás- és közoktatásügyi miniszter, hogy rendelettel szabályozza az izraelita hittanító iskolák és tanfolyamok számát, szervezetét, működését és felügyeletét, valamint általában az úgynevezett héber tantárgyak oktatását.

"Zsidó" törvények: 1939. évi IV. törvénycikk a zsidók közéleti és gazdasági térfoglalásának korlátozásáról 5. § Tisztviselőként vagy egyéb alkalmazottként zsidó nem léphet az állam, törvényhatóság, község, úgyszintén bármely más köztestület, közintézet vagy közüzem szolgálatába. Ez a rendelkezés a társadalombiztosító intézetek szerződött és ideiglenesen megbízott orvosaira is irányadó. A biztosító intézet elnöke az intézet zsidó szerződött orvosainak szerződéses jogviszonyát egy évi felmondással megszüntetheti.