A kormányzat négy egymást követő ciklus alatt óriási erőfeszítések árán hozta fel a demográfiai mutatókat a 2011-es történelmi mélypontról, és Európában szinte egyedüliként lassította a negatív népesedési folyamatot. A fordulat még előttünk áll, de a családpolitikai intézkedések ma már világszerte követendő például szolgálnak.
„Gyermeket vállalni öröm. Nem úgy öröm, mint elmenni a vidámparkba vagy beülni egy moziba. A gyermekvállalás áldozat. Sokszor nehézséggel jár, kezdve az álmatlan éjszakáktól a nagy lemondásokig. De ez a lemondás segít minket. A családos emberek értik az evangélium szavait: »Ha a földbe esett gabonamag el nem hal, csak egymaga marad; ha pedig elhal, sok gyümölcsöt terem.«” Az idézet éppen kétéves: Orbán Viktor a legutóbbi, IV. Budapesti Demográfiai Csúcs alkalmával mondta, ugyanakkor, amikor a magyar családpolitika öt alapkövét is a nemzetközi tanácskozás résztvevőinek figyelmébe ajánlotta. A gyermekvállalás anyagi értelemben is előny legyen, ne pedig hátrány, a családokat saját tulajdonú lakáshoz kell segíteni, a családpolitikát az édesanyákra kell alapozni, az ország működését családbaráttá kell változtatni, és meg kell védeni a jog eszközeivel is a család intézményét és a gyermekeket – sorolta a kormányfő.
Amit 2021-ben összegzett, bő tíz év gyakorlatában kiforrt tapasztalat volt. Az összeomló baloldaltól egy összeomlóban lévő gazdaságot öröklő második Orbán-kormány azzal szembesült, hogy történelmi mélyponton van a termékenységi ráta, minden második születésre jut egy abortusz, az újszülöttek csaknem fele pedig nem házas szülők gyermekeként látja meg a napvilágot. A kilátások sem voltak kedvezők: a szakemberek arra figyelmeztettek, hogy a következő évtizedben drasztikusan csökken a szülőkorú nők száma.
Bár a 2010-es választáson a jobbközép pártszövetség elsöprő győzelmet aratott, így alkotmányozó többséghez jutott az Országgyűlésben, a csőd szélén táncoló ország költségvetési lehetőségei viszonylag szűkre szabták a népesedéspolitika mozgásterét. A szakemberek azonban egybehangzóan arra figyelmeztettek, hogy a huszonnegyedik órában vagyunk, tehát a gazdasági szabadságharc demográfiai lépéskényszerrel párosult: most vagy soha.
Cselekedni kellett. Ennek jegyében a kormány még megválasztása évében visszaállította a gyes időtartamát három évre. (A baloldali-liberális többségű parlament 2009-ben rövidítette két évre és kötötte hosszabb munkavállaláshoz az igénybevétel jogát – még baloldali portálok is feltették akkoriban a kérdést: „ki fog itt szülni?”) 2011-től már megnövelt értékű családi adókedvezményt kaphattak a szülők, amelyet ráadásul az egy és két gyermeket nevelőkre is – újra – kiterjesztettek. A kisgyermekes szülők 2012-től részmunkaidős foglalkoztatást is igényelhettek, s mérföldkő volt ugyanekkor az otthonteremtési program újraindítása is. 2013-ban pedig a Munkahelyvédelmi akciótervben következtek olyan lépések, amelyek a gyermeket vállalók munkaerőpiaci helyzetét segítették az őket foglalkoztató munkáltatókon keresztül adókedvezményekkel.
S bár nem forintosítható, történt ebben az időszakban még valami: megkezdődött az állam családbarát fordulata, és egyre inkább erősödtek azok az üzenetek, hogy gyermeket vállalni jó és érdemes, Magyarország célja pedig, hogy igazán családbarát országgá váljon. Közben más területen is zajlott a küzdelem, s lassacskán egy magabíró ország képe kezdett kirajzolódni.
Ahogy szélesedett a gazdasági mozgástér, úgy lett egyre aktívabb a kormányzat. 2014-től felpörgött a családpolitika: megkezdődött a bölcsődefejlesztés, bevezették a családi járulékkedvezményt, érkezett a diplomásgyed és a gyed extra. Az egyik legismertebb családtámogatási elem pedig egy esztendő múltán robbant be a köztudatba:
a családi otthonteremtési kedvezmény 2015-ös indulása óta mostanáig 230 ezer, azaz minden ötödik magyarországi családnak segítségére volt abban, hogy új és saját tulajdonú otthonba költözhessen.
A családokért felelős államtitkárság tájékoztatása szerint a programban ez idáig 744 milliárd forintnyi támogatást ítéltek meg. Az első házasok kedvezménye pedig szintén adóforintokat hagyott a fiatalok zsebében: a kedvezménnyel a házasságkötést követően két évig élhetnek a jogosultak. A következő esztendőkben fokozatosan a duplájára emelkedett a kétgyermekes szülőknek járó családi adókedvezmény összege, megkezdődött a bölcsődei rendszer átalakítása, és tovább bővült a gyorsan rendkívül népszerűvé váló csok.
A 2018-as esztendő a családoké volt: egyrészt névleg is őket emelte a középpontba a kormányzat, a teljes évet a családoknak szentelte, másrészt pedig újabb jelentős döntések születtek a családtámogatások körének bővítésére. Meghirdették az édesanyák diákhitel-törlesztésének felfüggesztését, valamint a második gyermek születésekor a hallgatói hiteltartozás felének automatikus elengedését, a harmadik gyermek érkezésével pedig a teljes fennmaradó adósságállomány eltörlését. Ezzel egyidejűleg a jelzáloghitel-tartozások csökkentésére is lehetőséget teremtett a kormány. Kezdetben a harmadik gyermek születésekor engedtek el 1 millió forintot a tartozásból, később a kedvezmény jelentősen bővült, és már a második gyerek születésével is igénybe lehet venni, a harmadik érkezésekor pedig a jóváírt összeg 4 millióra emelkedik.
Kevésbé látványos, ám annál fontosabb lépés volt, hogy abban az évben megduplázódott a meddőségkezelésre fordított finanszírozás összege, 2020 óta pedig már ingyenesek a szükséges gyógyszerek és a teljes körű meddőségi kivizsgálás is.
A kabinet a határon túli magyarokról sem feledkezett meg. Amint arra a Mandinernek Hornung Ágnes családokért felelős államtitkár rámutat, a Köldökzsinór program részeként 2018-tól a külföldön élő magyar családok is jogosulttá váltak gyermekeik után az anyasági támogatásra és a fiatalok életkezdési támogatására, valamint a hozzá kapcsolódó babakötvényre is.
Hamarosan pedig elindult a falusi csok, amit az ötezer lakosúnál kisebb településeken élők vehetnek igénybe. Ez a vidéki családok megerősítését és az ingatlanállomány minőségének jelentős javítását van hivatva szolgálni.
Csütörtökön kezdődik az V. Budapesti Demográfiai Csúcs, amely a népesedéspolitika legnagyobb európai tanácskozása. A Mandiner az esemény előtt Hornung Ágnes családpolitikáért felelős államtitkárt az aktuális folyamatokról és a jövőbeli várakozásokról kérdezte. Interjúnk.
A gyakorlatilag minden magyar által legalább hallomásból ismert csok mellett a másik nagy dobás a babaváró támogatás bevezetése volt. A Családvédelmi akciótervben meghirdetett lehetőség népszerűségét jól mutatja, hogy a mai napig 2173 milliárd forintot vettek igénybe ilyen formában. Az új évtizedre úgy fordult rá az ország, hogy
a négy vagy több gyermeket vállaló anyukák életük végéig mentesülnek a személyi jövedelemadó megfizetésének kötelezettsége alól,
a nagyszülők is mehetnek gyedre, s anyagiakban és a munkaszüneti napok számát tekintve is a korábbinál sokkal nagyobb támogatást kapnak az örökbe fogadó családok.
A koronavírus-járvány okozta kihívások ellenére a kabinet a 2020–2021-es tanévtől kezdődően ráadásul ingyenessé tette a tankönyveket minden általános és középiskolás részére. Hogy érzékeltesse e döntés nagyságrendjét, Hornung Ágnes felhívja a figyelmet: ez 1,2 millió diákot érint.
2021-től az Otthonteremtési programban 27-ről 5 százalékra csökkent az új építésű ingatlanok értékesítési áfája, ami a csokkal vásárolt ingatlanok esetében ráadásul vissza is igényelhető, ahogyan a saját erős építkezések továbbra is 27 százalékos áfatartalmát is visszatéríti a költségvetés 5 millió forintig. A lakásvásárlás a csokot igénylő családok számára illetékmentessé vált, csökkentek a vonatkozó közjegyzői díjak, a lakóingatlanok felújítását pedig bő két éven keresztül támogatta nagy összegekkel az állam, aminek köszönhetően országosan minden tizedik otthon megújult. Eközben a csed terén is pozitív változást jelentettek be, a Csed100 intézkedésnek köszönhetően a gyermekvállalás előtt dolgozó édesanyák a 24 hetes szülési szabadság alatt a korábbi nettó keresetüknél magasabb összegű ellátást kaphatnak kézhez, mert ezen időszakban járulékot nem, csak személyi jövedelemadót kell fizetniük.
A családpolitikai intézkedések révén a fiatalok akkor is jól járnak, ha még nem alapítottak saját családot, betöltött 25. életévükig ugyanis az átlagbér erejéig mentesülnek a személyi jövedelemadó fizetése alól. Emelkedett az árvaellátás minimuma, nagyobb összegben és gyorsabban kapnak megelőlegezett gyermektartási díjat az elvált szülők, valamint kamatstopban részesültek a lakossági jelzáloghitelesek – csak ez az intézkedés mintegy 350 ezer családot segített.
Hiába a kedvezőtlen geo- és gazdaságpolitikai környezet, ez az év is úgy indult, hogy újabb családbarát lépéseket tett a kabinet. Hornung Ágnes hét olyan intézkedést említ, amely még nincs egyéves. Január elseje óta kétszer annyi, tíz munkanapnyi apaszabadság jár a gyermekáldásnak örvendő apukáknak a kicsi érkezését követően. Növekedett a szülői szabadságok mennyisége is: mostantól ha a szülő legalább egy éve munkaviszonyban áll a munkáltatójával, gyermeke hároméves koráig 44 munkanapon élhet ezzel a jogával. Az átlagbér erejéig már azok az édesanyák is igénybe vehetik az szja-mentességet, akik harmincéves koruk előtt gyermeket vállalnak, sőt a teljes diákhitel-tartozásuk megfizetése alól is mentesülhetnek. A dolgozó szülők pedig már gyermekük nyolcéves koráig kérhetik a részmunkaidőben vagy távmunkában foglalkoztatásukat. A tartós beteg vagy súlyosan fogyatékos gyermeket nevelő családok további adókedvezményben részesülnek, a gyed maximális összege pedig már meghaladja a bruttó 320 ezer forintot.
A családpolitika szempontjából is kedvező, hogy ciklusokon átnyúló, sőt több évtizedes víziók alakítják a szakpolitikát. Az eredmények ezen a területen hosszabb idő után jelentkeznek, tizenhárom év azonban már elegendő ahhoz, hogy értékelhető legyen a lépések iránya. A számok igazolják a cselekvési tervet. Hornung Ágnestől megtudjuk, a termékenységi ráta a 2011-es, történelmi mélypontot jelentő 1,23-ról 2021-re 1,59-ra emelkedett, s még a tavalyi 1,52-os érték is 24 százalékkal magasabb.
A gyermekvállalási és a házasodási kedv is Magyarországon nőtt a legnagyobb mértékben az Európai Unióban
– mindössze tíz tagállam tudott növekedést felmutatni –, hazánkban ma már az újszülöttek 75 százaléka házastársak gyermekeként jön a világra. A születések számát ráadásul úgy sikerült szinten tartani, hogy közben a szülőképes, 18 és 45 év közötti nők száma 260 ezerrel csökkent.
S miközben emelkedett a termékenységi ráta, csökkent az abortuszok száma. Persze még mindkét téren van hova fejlődni, de
ma már „csak” minden negyedik születésre jut egy magzati élet kioltása, korábban minden másodikra.
Ennek jelentőségét Fűrész Tünde érzékelteti. A Kopp Mária Intézet a Népesedésért és a Családokért (KINCS) elnöke elmondja, ha a 2011-es szinten maradt volna minden, akkor 109 ezerrel több abortuszt végeztek volna Magyarországon azóta. Rámutat arra is, ha a gyermekvállalás területén nem köszöntött volna be fordulat, számításaik szerint 2012 és 2022 között 154 ezerrel kevesebb gyermek született volna, azaz összességében majdnem egy szegednyi magyarral lennénk kevesebben. A válások száma pedig 51 ezerrel több lett volna, és 186 ezerrel kevesebb házasság köttetett volna meg.
A jelenlegi környezettel kapcsolatosan Fűrész Tünde rávilágít: 2022-ben Portugália kivételével minden európai országban bezuhant a születések száma, a háborús környezet óriási rombolást végzett, nálunk azonban a csökkenés még a mérsékeltebbek közé tartozott. A KINCS 7000 fő bevonásával készült Hungarostudy kutatása rávilágít, hogy a magyarok többsége 2-3 gyereket tart ideálisnak, és átlagosan több mint 2 gyermeket szeretne vállalni, azaz van esély a 2,1-es reprodukciós ráta elérésére. Idehaza a tudatos gyermektelenség jelensége a liberális sajtó időről időre erőltetett kampánya ellenére nem domináns, aránya csupán 1-2 százalékos,
Németországban viszont például minden tizedik ember azt mondja, hogy jobb az élet gyerek nélkül.
Nálunk az egyik legnagyobb becsben tartott kincs még mindig a család és a gyermek – fogalmaz a KINCS elnöke.
S hogy milyen fontos ennek megerősítése, azt Hornung Ágnes szemlélteti. „Az eszmeiség nélkül az anyagi támogatások sokkal kevesebbet érnek, nélkülük a rendszer csak félkarú óriás lenne – mondja az államtitkár. – Ezért mondjuk el már azoknak is, akik a Liszt Ferenc repülőtéren megérkeznek Magyarországra, hogy mi családbarát ország vagyunk, ahol a család igazi kincs.
230 ezer
2015 óta a családi otthonteremtési kedvezmény bevezetésének köszönhetően minden ötödik magyarországi család számára megfelelőbb otthonba tudott költözni. A bevezetés óta 230 ezer családnak ítéltek meg a támogatást 744 milliárd forint összértékben.
75%
A házasságban született gyermekek aránya 75%-ra nőtt 2022-re, korábban csak minden második baba szülei voltak házasok.
3360 milliárd
2010-hez képest több mint két és félszer, összesen közel 2400 milliárd forinttal többet fordít a kormány a családok támogatására 2023-ban, ez csaknem 3360 milliárd forint forrást jelent.
Nyitókép: Shutterstock
Görögországban is rádöbbentek a helyzet komolyságára.
„Magyarország kiemelkedik a sötét képből” – állapította meg a közgazdász.
Írországban történt valami, ami erősen elgondolkodtatta Muskot. A milliárdos szerint ez a két tényező jelenti a legnagyobb fenyegetést a nyugati világ számára.
Valójában fogalma nincs se neki, se a csapatának arról, mit is kezdenének az országgal.
Társadalmi szemléletváltás szükséges a spanyol lap szerzője szerint.
Az okok messze túlmutatnak a háborún. Olyan súlyos demográfiai válságban van Ukrajna, hogy ahhoz képest még Németország mutatói is kedvezőnek tűnnek.
Ha adakozunk egy kórháznak, az nem az egészségügy összeomlásának a jele. Sőt, a leggazdagabb országokban a legnagyobb a jótékonykodási kedv. Az adomány a bőség jele, nem a hiányé. Magyarországon pedig a milliárdos fejlesztések mellé érkezik szívből jövő segítség. Sebestyén Géza írása.
„Egy normális világban ilyen soha nem történhetett volna meg.”
