Reformok következnek: kevesebb munkanaptól várnak több gyereket
Drámai a születések csökkenése a szigetországban.
Csütörtökön kezdődik az V. Budapesti Demográfiai Csúcs, amely a népesedéspolitika legnagyobb európai tanácskozása. A Mandiner az esemény előtt Hornung Ágnes családpolitikáért felelős államtitkárt az aktuális folyamatokról és a jövőbeli várakozásokról kérdezte. Interjúnk.
A rendelkezésre álló statisztikákból látjuk, hogy a most születő gyerekek 75 százaléka már házaspárok gyerekeként érkezik, noha korábban évtizedekig csökkent az arányuk. Miért fontos ez a mutató?
A házasság intézménye demográfiai szempontból azért fontos, mert a statisztikák egybehangzó tanúsága szerint ebben a kapcsolati formában jóval nagyobb eséllyel születik gyermek, mint más típusú kapcsolatokban – ezért is kiemelt jelentőségű számunkra, hogy a házasságot támogassuk. Olyan értékrendet nyújt a nőnek és férfinak egyaránt, ami sokkal nagyobb stabilitást jelent. A családbarát fordulat eszmei és anyagi megközelítésből áll, és bár természetesen sokat beszélünk az anyagiakról, de az eszmei fordulat legalább annyira fontos. Szükség van ugyanis arra a kiszámítható keretre, amely önmagában is megtartó erővel bír és segíti a stabilitást, a családban élők biztonságát.
A 2021-es csúcsról némiképp csökkent a termékenységi ráta. Most, amikor a geopolitikai és a gazdasági helyzet sem kifejezetten sarkallja a fiatalokat gyermekvállalásra, lát esélyt arra, hogy a mutató újra növekedésnek induljon?
A teljes termékenységi arányszám az egyik legfontosabb mutató, hiszen előrejelzi a népesség növekedését vagy csökkenését. Szerencsére bizakodásra ad okot, hogy
az elmúlt 12 évben Európában nálunk volt tapasztalható a legnagyobb növekedés e téren.
Az elmúlt bő száz év családpolitikai intézkedéseit vizsgálva az is világos, hogy amikor pozitív döntések születtek, a mutató növekedett, negatív szakpolitikai lépések hatására viszont azonnal csökkent. Amikor Orbán Viktor miniszterelnök arról beszél, hogy a kormány törekvése minden évben új családpolitikai intézkedéseket hozni, az pontosan azt célozza, hogy a mutató tovább nőjön. Mi abban hiszünk, hogy kiszámítható családpolitikánkkal és családbarát gondolkodásunkkal el tudjuk érni a TTA újbóli növekedését!
Akár a hőn áhított 2,1-es szintet is elérhetjük? Reális cél?
A 2,1-es reprodukciós ráta a mutatószám, ami mellett egy népesség már képes újratermelni saját magát, és ami fölött már növekedni tud. Ma minden európai állam ez alatt van, de szélesebb kitekintésben is azt látjuk, hogy a fejlett világ jellemzően 1,0 körül mozog, akár ez alá is becsúszik; érdemi növekedést afrikai, esetleg egyes ázsiai országok produkálnak. Minden esetben hangsúlyozzuk, hogy
a gyermekvállalás a családok szuverén döntése, amelyet nekik kell meghozni, de a mi feladatunk, hogy a szakpolitikák széles spektrumában javítsuk a lehetőségeiket
és hozzájáruljunk ahhoz, hogy a magyar nemzet lélekszáma ne csökkenjen tovább.
A tervezés szempontjából már nyakunkon a 2024-es év. Várható új támogató intézkedés? Mire készüljenek a magyar családok?
Arra törekszünk, hogy a családpolitika legfontosabb része a kiszámíthatóság legyen. Ha kiszámítható környezetet tudunk teremteni, van esély arra, hogy a fiatal családok több gyermeket vállaljanak. Munkahelyre, lakhatásra van szükség és arra a gondolkodásmódra, amiben minden arról szól, hogy családban élni érték. Anyagi segítséget is nyújtunk a támogató környezet mellett, ami elengedhetetlen. Az elmúlt 13 évben több mint 30 ilyen intézkedés született, ezeket úgy finomhangoljuk, hogy az aktuális kihívásoknak is megfeleljenek. A jelen kor kihívásaira adunk választ a lehetőségeinkhez mérten a jövő évben is. A célunk, hogy minden vágyott gyermek megszülethessen, ne jelentsen anyagi terhet a gyermekvállalás és a családok teljes életet élhessenek, azaz ne kelljen választani a munka és magánélet között.