Dornfeld László szerint hazánk és a többi tagállam jól mérte fel az erőviszonyokat.
Igen összetett a gabonatilalom kapcsán kialakult jogi helyzet – nyilatkozta a Mandinernek az elmúlt napok eseményei kapcsán Dornfeld László, az Alapjogokért Központ vezető elemzője, akit a lehetséges jogi következményekről kérdeztünk.
Ismert, múlt csütörtökön az Európai Bizottság bejelentette, hogy az Unió 5 országban, köztük Magyarországon is megszünteti az ukrán termények behozatalára vonatkozó tilalmat, mivel a piaci torzulások a szabályozók véleménye szerint már megszűntek. Magyarország, Szlovákiával és Lengyelországgal együtt azonban úgy döntött, hogy fenntartja a tilalmat. Ezt múlt pénteken Orbán Viktor miniszterelnök is egyértelművé tette. Az ukránok erre bejelentették, hogy a Kereskedelmi Világszervezetnél beperlik a három tagállamot, amiért nem oldják fel a behozatali tilalmat. Az Európai Bizottság is megszólalt az ügyben, kompromisszumkészségre és konstruktivitásra szólította fel az érintett tagállamokat.
„A kereskedelempolitika az alapszerződések szerint kizárólagos uniós hatáskör, vagyis ott a döntéseket nem a tagállamok, hanem Brüsszel hozhatja meg” – mondta az elemző. Ráadásul az Ukrajnával tavaly megkötött társulási megállapodás is egy szabadkereskedelmi övezet létrehozását irányozza elő. Mindez ráadásul a Kereskedelmi Világszervezet (WTO) Általános Vám- és Kereskedelmi Egyezményének (GATT) is a hatálya alá tartozik.
A magyar-lengyel-szlovák tagállami behozatali tilalom nem felel meg a jogi normáknak, nagyon helyesen,
hiszen az emberek egészségének és a gazdák megélhetésének a védelme mindennél előrébb való.
„Májusban még az említett társulási megállapodás gazdasági kérdései kapcsán megalkotott rendelet alapján Brüsszel ideiglenes intézkedéseket fogadott el, megakadályozva a gabona behozatalát, ezt azonban most nem hosszabbította meg, így a tagállamok léptek” – mondta Dornfeld László.
Értékelése szerint jogi szempontból igen érdekes helyzetet szül vitarendezési fórum megválasztása, hiszen a kizárólagos uniós hatáskör miatt a nemzetközi szervezetben a Bizottság képviseli az összes tagállamot, így a három ellenszegülőt is.
„ A WTO előtti eljárás azért is nagyon érdekes fejlemény, mert a társulási megállapodás alapján ezt az ügyet a Bizottság elé is vihették volna” – mondta az elemző. Főleg, hogy a WTO 2019 óta működésképtelen, mint vitarendezési fórum, mivel annak fellebbviteli testülete mára nem rendelkezik egyetlen kinevezett taggal sem az amerikai-kínai kereskedelmi háború miatt.
Dornfeld szerint
Brüsszel két tűz közé került ezzel az ukrán lépéssel: vagy megvédi azokat a döntéseket, amelyeket nem ő hozott meg, vagy azt kockáztatja, hogy veszít nemzetközi pozícióiból és a tagállamok maguk teszik meg ezt.
„Ez igazi huszonkettes csapdája, amely komoly kihívás lehet abban az egyensúlyjátékban, amelyet von der Leyen a saját nem hivatalos újraválasztási kampányának részeként űz” – hívta fel a figyelmet az elemző.
Brüsszel mindeközben az uniós jog és a társulási megállapodás megszegése miatt a három tagállammal szemben indíthat kötelezettségszegési eljárásokat, amelyekben végső soron az Európai Unió Bírósága mondhat ítéletet, ha nem sikerül korábban megegyezni. Ez azonban elhúzódó eljárás, amely sokszor csak hosszú évek után hoz eredményt.
Talán nem véletlen, hogy a Bizottság eléggé békülékeny hangot ütött meg a kérdésben, és „konstruktív fellépésre” kérte az érintetteket
– mutatott rá az elemző. Ez azt jelenti, hogy hazánk és a többi tagállam jól mérte fel az erőviszonyokat, és itt Brüsszel van sarokba szorítva. „Végezetül fel lehet tenni a kérdést, hogy Brüsszel megleckéztetését az ukránok egyedül találták-e ki” – fogalmazott Dornfeld László.
Nyitókép: magyar gazdák tiltakozó akciója Záhonynál, az ukrán gabona behozatalának eltörléséről szóló brüsszeli döntés után (Fotó: MTI/Balázs Attila)
A szuverén Magyarországra az Európai Unió jelenti ma a legnagyobb veszélyt. Most egy liberális brüsszeli helytartó kormány lépett hivatalba – írta Orbán Viktor a Fidesz-kongresszus előtt közzétett röpiratában.
A Fásy család több sajtópert is megnyert a 444-gyel szemben az NKA-támogatások körüli állítások miatt.
A magyar vállalat azt állította, hogy a horvát állam megsértette a gázüzletágról szóló szerződést és annak első módosítását.
Ruszin-Szendi Romulusz megsértődött a fideszes képviselő egyik korábbi videóján.
Konok szerint nem őt fogták perbe, hanem azokat, „akik nem hajlandók hallgatni Izrael népirtó háborújáról és az általa okozott humanitárius katasztrófáról”.
Az Európai Unió Bírósága elé kerül az ügy.
Szakértők szerint megindult a háttérjáték, amelynek eredményeként jelentős változások jöhetnek Ukrajna politikai életében.
A Fidesz újraválasztott elnöke a korábbi igazságügyi miniszteréről is beszélt a párt kongresszusán.
Mindkét párt bejelentette négy alelnökét is.
