Az elemző szerint a volt Jobbik-elnök elhamarkodta a pártalapítást, ráadásul a párt neve se sikerült túl jóra.
Az általunk megkérdezett politikai elemzők nem igazán gondolják, hogy Vona Gábor pártalapítási bejelentése felbolygatná a magyar politikát.
Nagy Attila Tibor szerint egyelőre nem látszik, hogy milyen szervezeti háló áll a párt mögött, ahogy az sem, hogy milyen ideológiát követnek majd.
Az árkok betemetése szépen hangzik, de ezt már sokan mondták az elmúlt harminc évben
– mondta Nagy Attila Tibor. Számára a párt neve sem tűnik túl ötletesnek, elsősorban a rövidítését nézve (2RK). „A Jobbik név sokkal ötletesebb volt” – jegyezte meg. Sőt, az elemző úgy véli, hogy nem lett igazán alaposabban átgondolva ez a pártalapítás.
Nagy Attila Tibor abban is kételkedik, hogy sokan tisztában lennének a reformkor történelmi hátterével, ha pedig a reformot nézzük, az általában megszorításokat jelentetett az elmúlt időszakban. Emlékeztetett: így is rengeteg a párt az ellenzéki oldalon, és rövid távon a Fidesznek kedvez Vona Gábor lépése.
Minél több párt van az ellenzéki oldalon, annál jobb Orbán Viktornak, a baloldali szavazók pedig annál kevésbé tudnak tájékozódni a politikai piacon
– fogalmazott.
Deák Dániel, a XXI. Század Intézet vezető elemzője szerint Vona Gábor pártalapítása tovább fragmentálja a balliberális oldalt, amely már így is nagyon megosztott. „A balliberális oldalon nem több, hanem kevesebb pártra lenne szükség, ahogy egyébként azt az ellenzéki politikusok is hangoztatják” – mondta Deák. Szerinte az a jelenség, hogy bukott politikusok térnek vissza a politika frontvonalába, azt mutatja, hogy
a balliberális pártelnöki szinten meglehetősen silány a felhozatal, csupán Gyurcsány Ferenc képez domináns erőt.
„Vonának ugyanakkor versenyelőnyt jelenthet, hogy ismert személyiség, hosszú éveken át politizált, és az elmúlt években is jelen volt a közéletben. Ráadásul pártvezetői időszakát nézve emlékezetesebb politikusnak tekinthető, mint a jelenlegi pártvezetők” – tette hozzá.
(Nyitókép: képernyőfotó Vona Gábor Facebook-videójából)
Pénteken, március 6-án tüntetést szervez a Nemzeti Ellenállás Mozgalom Ukrajna budapesti nagykövetsége elé, ahol Szijjártó Péter is felszólal. Mi hangzik el a demonstráción, és milyen üzeneteket küldenek a felszólalók a kialakult helyzetben? Kövesse velünk ÉLŐBEN az eseményeket.
Az Európai Bizottság a német kormány akarata szerint döntött, a Mercosur-egyezmény egy része ideiglenes alkalmazással hatályba lép.
Itt még az elhallgatás is árulkodó.
Nem jelez jót, ha már abban sem értenek egyet a felek, ki mennyire volt sikeres az aláírásgyűjtésben.
Számtalanszor, alattomos módon és nyilvánosan kérdőjelezte meg az én függetlenségemet.
Egyre kevesebben kíváncsiak a TISZA elnökére.
...és hagyja, hogy a nemzeti kormány tegye a dolgát!
Néhány hét maradt hátra.
