A Fidesz évtizedekig be nem gyógyuló sebeket ejt a magyar társadalmon

„Egy tápiószecsői férfi halálos fenyegetést küldött David Pressman amerikai nagykövetnek, egy magyar nő rakétatámadással fenyegette a Parlamentet a legnagyobb videómegosztó portálon, egy férfi fegyverrel hadonászva egy babakocsis menekült családot fenyegetett meg, hogy azonnal szálljanak le a buszról. Ezek és a hasonló esetek a Fidesz »migránsozó, LMBTQ-zó, »mi vagyunk az igazi magyarok, mi tudjuk mi kell nektek« politikájának hatásai. Már az egyes emberek is úgy érzik, »intézkedniük« kell?

A kérdéssort teljesen jogosnak tartom. Azt is elképzelhetőnek tartom, hogy ezek a kirívó esetek akár a Fidesz nélkül is megtörténhettek volna. Az, hogy egy nyíltan meleg diplomatát itt Magyarországon valami homofób őrült megfenyeget, akár a Fidesz ideje előtt is elképzelhető lett volna. Az viszont elképzelhetetlen, hogy mennyire megnőtt Magyarországon az idegenellenesség, a kirekesztő magatartás és a harciasság. Ez kimutatható a különböző kutatásokban, de érzékelhető is abból, hogy menekülteket soha nem látott emberek rettegve állnak a falu közepén, és attól félnek, hogy az idegenek megerőszakolják a nyolcvanegynéhány éves asszonyt. Vagy abból, hogy az egyébként soknemzetiségű Magyarország – amelyik mindig arról volt híres, hogy befogadta az idegeneket – az idegenek fő ellenségévé válik, s abból, hogy rosszul kell éreznie magát Magyarországon egy kínai vendégmunkásnak, mert másképp néz ki. Mint mondtam, a kirívó esetek megtörténtek volna a Fidesz-világ előtt is, de a magyar társadalomnak ez a fajta változása elképzelhetetlen volt a ’90-es évek elején. Akkor még nagy sikerű kiállítást lehetett rendezni »Az idegen szép« címmel, amin magam is ott voltam, és amit emlékeim szerint Göncz Árpád nyitott meg, ráadásul mintha Orbán Viktor is ott állt volna mellettem a megnyitón. Ma már egy ilyen kiállítást meg sem lehetne rendezni Magyarországon. A társadalom változásához hozzájárul az a fajta folyamatosan hiszterizáló, ellenséget kereső, háborús Fidesz-retorika, hogy miközben a békéről fecsegnek, és arról, hogy ők a békepártiak, óriásplakátokon ki vannak ragasztva a »brüsszeli bombák«, az egész »erős Magyarország, erős hadsereg« – ami teljesen abszurd szöveg egy NATO-tag kis európai országban. Persze, ez utóbbinak az alapja megint a korrupció, mert sok pénzt el lehet lopni a fegyverkezés címén. Látjuk a példát, elég sajátos történet, hogy egy fickó, Szalay-Bobrovniczky Kristóf megvesz egy cseh repülőgépgyárat az állam pénzéből, majd a magyar állam megrendeli tőle a repülőgépeket, utána pedig ő lesz a hadügyminiszter. Azt gondolom, hogy ami igazán veszélyes, és hosszú távú károkat okoz ennek a kevésbé polgárosodott, gyenge identitású, nehéz sorsú országnak, az a fajta gyűlöletkampány, kirekesztés, állandó harci állapot, ami lehetetlenné teszi, hogy nyugodtan éljünk egymással, elfogadjuk egymást. Tényleg a politika áll közénk, mert emberek azért nem beszélnek egymással, mert másra szavaznak és egy faluban gyűlölettel nézik azt, aki vállaltan másik pártot képvisel. Én ezeket tartom problematikusnak, ahogy azt is, hogy a magyar oktatási rendszerben az idegen nyelv-oktatás helyett honvédelmi oktatás van. Az egész életünk, minden arról szól, hogy háborúban állunk, de mi erősek és harciasak vagyunk, és mindenkit utálunk, aki nem mi vagyunk

Miközben a világ nem erre megy…

A fő tendencia egy globalizált, együttműködő, a problémáinkat közösen megoldó irány. A magyar kormány pedig azt hiszi, hogy van egy másik út. Ebben az értelemben sikeres az orbáni »építkezés«, mert a magyar társadalom jelentős része – még az is, aki nem a Fideszre szavaz – elhiszi, elfogadja, a magévá teszi ezt a fajta gyűlöletkeltő szöveget. Akár oka is lehet annak, hogy több a homofób bűncselekmény, zaklatás, ha a könyvesboltokban be vannak fóliázva azok a könyvek, amik bármilyen módon a meleg kapcsolatokról szólnak. Akkor természetes, hogy a társadalom egy jelentős része rááll arra, hogy akinek más a nemi identitása, azt nem kell nekünk szeretni.”

Nyitókép: MTI / Mohai Balázs