Az új pártok alakulásáról, diáktüntetésekről, a jobboldal kulturális dilemmáiról és az ukrán gabonaügyről is szó volt a Mandiner Reakció e heti adásában, amelynek vendége Megadja Gábor eszmetörténész volt.
„Már több párt van, mint ellenzéki szavazó” – kezdte a beszélgetést Megadja Gábor, és hozzátette, minél több párt, ami nem Fidesz, az jó, mivel így egyre inkább megosztottabbá válik az ellenzéki térfél.
Amíg a Fidesz egyben van, addig a baloldalon virágozzék ezer virág”
– javasolta az éledező politikai szezon kapcsán.
Ezt is ajánljuk a témában
Mi az ukrán gabonaügy tanulsága? Miért biztonsági játék a budapesti diáktüntetés? Mi az a „kultúrjobb”? Heti világmegfejtés Megadja Gáborral, Szilvay Gergellyel és Kacsoh Dániellel.
Szerinte a 2022-es választás azt mutatta meg, hogy erre az ellenzékre nincsen szüksége a magyar embereknek. Kiderült: továbbra sem lehet külső segítséggel hatalomra segíteni ezt az ellenzéket, ha ez mégis megtörténne, úgy egy éven belül körülbelül négyötöddel jönne vissza az Orbán-kormány.
„Néhány évtizedig megoldás volt a hazai baloldal számára, most az a legnagyobb problémájuk, hogy nincs Vörös Hadsereg, ami hatalomba segítené őket” – magyarázta Megadja Gábor, aki szerint például az Erasmus-program felfüggesztése nem képes a magyar baloldalnak szavazatokat és szimpátiát hozni a magyar társadalomban, még akkor sem, ha láthatóan ez volt vele a szándék. Legalábbis egy német zöld EP-képviselő erre utalt egy bizottsági ülésen.
„Az a kép, ahogy megrohamozzák a Karmelitát Pasarét és Zugliget dühös ifjai, megdobogtatta a szívemet” – jelentette ki Megadja Gábor, aki szerint
a diáktüntetéseken leginkább elitiskolák diákjai vesznek részt, s ez valójában nem is a tüntetésről szól, hanem a performanszról.
Akik megjelennek, nem politikacsinálást művelnek, hanem egyfajta marketing tevékenységet végeznek, vagy színjátékot játszanak. Úgy gondolja, a résztvevők pontosan tudják, hol van a komfortzóna a határa, nem fognak továbblépni a tényleges változásig.
„Van egy görcs a történetben” – fogalmazott Megadja, rátérve a Mandineren megjelent korábbi publicisztikájára, egyúttal utalva arra, hogy a jobboldal mindenképpen kulturálisan akar valami nagyot alkotni, ez leginkább a filmművészetben mutatkozik meg. Szerinte az a probléma, hogy nem úgy születnek jó alkotások, ha üzleti befektetésként tekintünk rájuk, s azt gondoljuk, ha egyre több pénzt rááldozunk, attól lesz jobb az a mű. Parancsra, hogy meg kell csinálni a „nagy konzervatív” filmet, nem fog működni. „Szerintem a jobboldali kulturális hegemóniát a politika eszköztára teremtette meg” – véli ugyanakkor az eszmetörténész, hozzátéve, több kérdésben nemzeti konszenzus van, például abban, hogy az általános iskolás gyerekek szexuális érzékenyítése nem megengedhető.
Ezt is ajánljuk a témában
A görcsölés oka az, hogy (tisztelet a kivételnek, mert azért akad ilyen) szórakoztatás helyett nevelni akar a jobboldal. Vagyis pont a balosok sikertelen receptjét venné át. Megadja Gábor vitaindító írása.
Ugyanakkor,
amit a liberális-baloldali művészek és rendezők közvetítenek a magyar kormányról vagy az országról, az a magyar társadalom többségét hidegen hagyja, sőt ellenszenvet váltanak ki.
Szerinte a „kultúrjobb” attól fél, hogy a streaming szolgáltatók sorozataiból ömlik az LMBTQ-propaganda, átmossák az emberek agyát, viszont ez nem biztos, hogy így van, mivel a jobboldali szavazók meglehetősen kritikusak, és pontosan el tudják dönteni, mit nézzenek meg. „A woke sem éri el gyakran az átnevelő szándékkal azt, amit akar.”
Kitért arra is, ettől még a marxista-leninista woke ideológia sajnálatos módon számos remek történetet vagy filmet tesz tönkre az újraforgatással, beletéve az alkotásokba valamilyen etnikai vagy szexuális kisebbségi szereplőket.
Szó volt arról is, hogy az Európai Bizottság nem engedi az ukrán gabona exporttilalmát, amelyet eddig Magyarország, Lengyelország és Szlovákia vezetett be a hazai gazdák megvédésére. Megadja szerint az egyetlen, ami lényeges ebből, hogy
Európa politikai cselekvőként megszűnt önálló lenni, s teljes mértékben amerikai érdekek szerint dönt.
Úgy gondolja, az ukrán érdekek sértik az európai tagállamok érdekeit.
A teljes beszélgetés itt megtekinthető:
Ehelyett ott rohadtam szinte minden magyar tévécsatornánál.
Nem véletlen, hogy Donald Trump hivatalba lépését követően szeretné helyre rakni a cenzúra ügyét.
„Ha ezt a vörös vonalat valóban átlépik, akkor meg fogjuk szavazni a bizalmatlansági indítványt” – mondta a Nemzeti Tömörülés vezéralakja.
Bohár Dániel két fontos kérdést is intézett Magyarhoz.
„A feszültség fokozódása érezhető” – mondta a szlovák védelmi miniszter.
Az ukrán haderő volt főparancsnoka őszintén elmondta a véleményét.
