A bejegyzés egy dolog, a támogatottság meg egy másik, amiből Márki-Zaynak és az új formációjának egyelőre nincsen sok.
Hosszas huzavona után, a tervezett dátumhoz képest több mint egy évvel végre bejegyezték Márki-Zay Péter pártját, a Mindenki Magyarországa Néppártot.
Ezt is ajánljuk a témában
Az ellenzék volt miniszterelnök-jelöltje a Mindenki Magyarországa Néppártot a tervezetthez képest csak több mint egy évvel később tudta megalapítani, de továbbra is várja az alapító tagok érkezését.
Hosszas út áll Márki-Zay pártja mögött
Márki-Zay Péter még tavaly tavasszal, a választás után jelentette be, hogy pártot alapít. A politikus elmondása szerint egy olyan, jobbközép irányultságú néppártot szeretnének létrehozni, amelyet „a konzervatívok, a keresztények, a zöldek és a liberálisok is” magukénak érezhetnek. „Örülünk, ha sok szakember és tapasztalt politikus mellénk áll, de azt is szeretnénk, ha ez a párt a fiatalokra épülne”.
Kapcsolódó vélemény
„A Fidesz a nem tolvaj jobboldaliak számára nyilván vállalhatatlan” – jelentette ki pártalapítási szándékát megerősítő posztjában Márki-Zay Péter.
„Éppen most van itt az ideje, hogy egy a jobboldaliak széles körében is elfogadható párttal erősödjön az ellenzék, ahol a korrupció vagy a szélsőségesség fel se merülhet” – fogalmazott egy bejegyzésében. Ekkor Márki-Zay azt mondta, fontos, hogy létrejöjjön egy jobbközép szavazóknak elfogadható néppárt, amely az Európai Néppárt hazai partnereként két év múlva elindul az EP-választáson, és addig is teljes erővel szervezi az ellenállást, valamint kiáll a politikai okból meghurcolt ellenzékiek mellett.
Azt is állította, hogy
a Fidesz a nem tolvaj jobboldaliak számára nyilván vállalhatatlan.
Persze a mai Magyarországon a vidéki kistelepülések és a legszegényebbek eléréséhez ennek a pártnak teljesen új szerepet kell találni”.
A baloldal miniszterelnök-jelöltje érdemben idén februárban szólalt meg először a témában, amikor is arról értekezett, hogy már zajlik az új párt bejegyzése, és megígérte, hogy május elején tartja alakuló közgyűlését az MMN. Ez a terv azonban márciusban elakadt, ugyanis miután a Csongrád-Csanád Vármegyei Bíróság bejegyzésre alkalmasnak találta Márki-Zay pártját,
később a Legfőbb Ügyészség kifogásokkal élt az ügyben.
Ekkor a a hódmezővásárhelyi polgármester részleteket nem osztott meg a nyilvánossággal, annak jogi vetületeit, hogy az ügyészség miért akadályozta a folyamatot, nem tárta a nagyérdemű elé, mindössze közölte, hogy szerinte mindez elfogadhatatlan egy demokratikus jogállamban.
Ezt is ajánljuk a témában
„Legyen a civileknek egy pártja” – fogalmazott a korábbi miniszterelnök-jelölt.
Önállóan indulna 2024-ben
Hódmezővásárhely polgármestere jelezte, hogy
önállóan mérettetné meg magát a 2024-es európai parlamenti választásokon.
Évértékelő sajtótájékoztatóján kijelentette: mivel az EP-választásokon csak pártok indulhatnak, a Mindenki Magyarországa Mozgalom úgy döntött, szükség van egy pártra. Márki-Zay szerint nincs jelentősége annak, ha minden politikai erő önállóan indul, mert ez egy tisztán listás választás. Hozzátette:
bízik abban, hogy az ellenzék esélyeire nem lesz befolyással az önálló indulás az önkormányzati választáson.
A polgármester szót ejtett arról, hogy az ellenzéknek a 2024-es önkormányzati választáson nem pártjelöltekként, hanem helyi lokálpatrióta szövetségek formájában kellene elindulni. Azt állította, ha az együttműködésről nem jön össze a megállapodás, akkor lesz szükség előválasztásra. Hangsúlyozta: az MMN a rendszer ellenzéke kíván lenni, ellentétben a minél nagyobb ellenzéki frakcióért egymással harcoló pártokkal. A hosszú távú tervekről szólva pedig elmondta: a párt az Európai Néppárt tagja kíván lenni.
Egyelőre nem sok „nagy név” csatlakozott hozzá
Tavaly augusztusban a Magyar Nemzet megkeresésére Márki-Zay Péter azt nyilatkozta, hogy a hiteles ellenzéki szereplők közül bárkivel együttműködnek, aki leváltaná a kormányt, egyedül a Demokratikus Koalícióval kizárt a kooperáció.
Amikor a hódmezővásárhelyi polgármester először beszélt pártalakítási szándékairól, akkor egykori hívei közül többen is jelezték, hogy nem kívánnak csatlakozni a kezdeményezéshez. Márki-Zay volt gazdasági tanácsadója, Király Júlia például azt nyilatkozta: „Életem első 65 évében sem voltam se párttag, se politikus. Életem hátralévő részében sem leszek. Maradok egyszerű tanárember”.
Az MMM korábbi elnökségi tagja, Márki-Zay egyik legszorosabb szövetségese,
Lukácsi Katalin is világossá tette, hogy nem fog csatlakozni a politikus pártjához.
Továbbá Hadházy Ákos sem lépett be az új formációba, annak ellenére, hogy a baloldal miniszterelnök-jelöltje a kampányban még korrupcióellenes miniszterként emlegette.
„Régi barátságunkra és az irántad érzett változatlan és őszinte megbecsülésre tekintettel próbálok nagyon udvariasan, de lényegre törően fogalmazni: minden ellenkező híreszteléssel szemben én nem kívánok részt venni az általad most bejelentett párt munkájában” – fogalmazott ekkoriban a Facebook-oldalán közzétett bejegyzésben az országgyűlési képviselő. Hadházy Ákos ekkor leszögezte, hogy bármilyen új pártot csak erős alapokon, széles körű összefogással, megfelelő időben szabad elindítani. Szerinte ezek hiányában a legjobb szándékkal indított kezdeményezés is csak egy lesz az egyszemélyes törpepártok szomorúan hosszú sorában.
Túlbecsülték magukat, valós támogatás nem áll mögöttük
A közvélemény-kutatások alapján úgy látszik, egyelőre nem hoztak áttörést az ellenzéki oldalon nemrég megalakult újabb politikai erők, amelyek egy adott politikus közé szerveződnek. Sem a Jobbikból kilépő Jakab Péter, sem pedig a baloldal volt közös miniszterelnök-jelöltje, Márki-Zay Péter és az MSZP-t nemrég faképnél hagyó Mesterházy Attila által vizionált tervek nem váltották be a hozzájuk fűzött reményeket. Ezek a politikusok korábban mind azt jelentették be, hogy
saját párttal vagy mozgalommal fognak önállóan politizálni.
Az eddig idén megjelent közvélemény-kutatások azonban egyiküknél sem mértek értékelhető támogatottságot, egyes kutatóintézeteknél egyáltalán nem szerepelnek a felmérésekben. A Nézőpont Intézet és a Medián február végi felmérésében a Jakab Péter vezette Nép Pártján Mozgalom és a Márki-Zay-féle Mindenki Magyarországa Néppárt is 1-2 százalékon mozgott a biztos szavazók között. A Republikon Intézet áprilisi felmérésében ugyanakkor egyikük sem szerepel, a Závecz Research május elejei kutatásában is csak a Mindenki Magyarországa fért be, a teljes népességen belüli egyszázalékos támogatottságával. Az Idea Intézet ugyancsak májusi kutatásában szintén nem szerepel egyik formáció sem.
***
Nyitókép: MTI/Balogh Zoltán
Több fontos területen lehet komoly változás.
Magyar Péter öles léptekkel igyekszik elfoglalni azt a centrális erőteret, amelyet Orbán kijelölt.
Több választást is tartottak az Egyesült Királyságban a múlt héten, és az eredmények messze túlmutatnak az ország partjain. Rajcsányi Gellért írása.
„Az, hogy az új parlamenti többség kedvezőnek láthatja a pillanatot a helyi hatalom megszerzésére, nem lehet alkotmányos indok a helyben megválasztott vezetők mandátumának megszüntetésére” – húzta alá a TASZ.
A kormányzással óhatatlanul együtt járó hibák és bűnök összeadódtak, és súlyuk agyonnyomta az eredményeket és sikereket. Vörös Tamás írása.
Bár a tiszások még csak most tanulnak bele a választókerületi munkába, már azon gondolkoznak, miként tudnák az önkormányzatokat is még inkább a maguk oldalára állítani – tudta meg a 444.hu forrásaitól.
A Tisza Párt „történelmi felhatalmazása” gyors cselekvéseket igényel Zárug Péter Farkas szerint, de megvan rá az esély, hogy egy demokratikus „béna kacsává” válik.
A védelmi tárca kiemelte, hogy a támadás válasz volt az Oroszország területén elkövetett ukrán „terrortámadásokra”.
Eddig az „elnyomó fasiszta diktatúra” arca voltam, de már „szexi” ellenzéki politikus vagyok – jelentette ki a műsorban Takács Péter.
