Önállóan indulna 2024-ben
Hódmezővásárhely polgármestere jelezte, hogy
önállóan mérettetné meg magát a 2024-es európai parlamenti választásokon.
Évértékelő sajtótájékoztatóján kijelentette: mivel az EP-választásokon csak pártok indulhatnak, a Mindenki Magyarországa Mozgalom úgy döntött, szükség van egy pártra. Márki-Zay szerint nincs jelentősége annak, ha minden politikai erő önállóan indul, mert ez egy tisztán listás választás. Hozzátette:
bízik abban, hogy az ellenzék esélyeire nem lesz befolyással az önálló indulás az önkormányzati választáson.
A polgármester szót ejtett arról, hogy az ellenzéknek a 2024-es önkormányzati választáson nem pártjelöltekként, hanem helyi lokálpatrióta szövetségek formájában kellene elindulni. Azt állította, ha az együttműködésről nem jön össze a megállapodás, akkor lesz szükség előválasztásra. Hangsúlyozta: az MMN a rendszer ellenzéke kíván lenni, ellentétben a minél nagyobb ellenzéki frakcióért egymással harcoló pártokkal. A hosszú távú tervekről szólva pedig elmondta: a párt az Európai Néppárt tagja kíván lenni.
Egyelőre nem sok „nagy név” csatlakozott hozzá
Tavaly augusztusban a Magyar Nemzet megkeresésére Márki-Zay Péter azt nyilatkozta, hogy a hiteles ellenzéki szereplők közül bárkivel együttműködnek, aki leváltaná a kormányt, egyedül a Demokratikus Koalícióval kizárt a kooperáció.
Amikor a hódmezővásárhelyi polgármester először beszélt pártalakítási szándékairól, akkor egykori hívei közül többen is jelezték, hogy nem kívánnak csatlakozni a kezdeményezéshez. Márki-Zay volt gazdasági tanácsadója, Király Júlia például azt nyilatkozta: „Életem első 65 évében sem voltam se párttag, se politikus. Életem hátralévő részében sem leszek. Maradok egyszerű tanárember”.
Az MMM korábbi elnökségi tagja, Márki-Zay egyik legszorosabb szövetségese,
Lukácsi Katalin is világossá tette, hogy nem fog csatlakozni a politikus pártjához.
Továbbá Hadházy Ákos sem lépett be az új formációba, annak ellenére, hogy a baloldal miniszterelnök-jelöltje a kampányban még korrupcióellenes miniszterként emlegette.
„Régi barátságunkra és az irántad érzett változatlan és őszinte megbecsülésre tekintettel próbálok nagyon udvariasan, de lényegre törően fogalmazni: minden ellenkező híreszteléssel szemben én nem kívánok részt venni az általad most bejelentett párt munkájában” – fogalmazott ekkoriban a Facebook-oldalán közzétett bejegyzésben az országgyűlési képviselő. Hadházy Ákos ekkor leszögezte, hogy bármilyen új pártot csak erős alapokon, széles körű összefogással, megfelelő időben szabad elindítani. Szerinte ezek hiányában a legjobb szándékkal indított kezdeményezés is csak egy lesz az egyszemélyes törpepártok szomorúan hosszú sorában.
Túlbecsülték magukat, valós támogatás nem áll mögöttük
A közvélemény-kutatások alapján úgy látszik, egyelőre nem hoztak áttörést az ellenzéki oldalon nemrég megalakult újabb politikai erők, amelyek egy adott politikus közé szerveződnek. Sem a Jobbikból kilépő Jakab Péter, sem pedig a baloldal volt közös miniszterelnök-jelöltje, Márki-Zay Péter és az MSZP-t nemrég faképnél hagyó Mesterházy Attila által vizionált tervek nem váltották be a hozzájuk fűzött reményeket. Ezek a politikusok korábban mind azt jelentették be, hogy
saját párttal vagy mozgalommal fognak önállóan politizálni.
Az eddig idén megjelent közvélemény-kutatások azonban egyiküknél sem mértek értékelhető támogatottságot, egyes kutatóintézeteknél egyáltalán nem szerepelnek a felmérésekben. A Nézőpont Intézet és a Medián február végi felmérésében a Jakab Péter vezette Nép Pártján Mozgalom és a Márki-Zay-féle Mindenki Magyarországa Néppárt is 1-2 százalékon mozgott a biztos szavazók között. A Republikon Intézet áprilisi felmérésében ugyanakkor egyikük sem szerepel, a Závecz Research május elejei kutatásában is csak a Mindenki Magyarországa fért be, a teljes népességen belüli egyszázalékos támogatottságával. Az Idea Intézet ugyancsak májusi kutatásában szintén nem szerepel egyik formáció sem.
***
Nyitókép: MTI/Balogh Zoltán