Ehhez írt kommentet az egyik olvasó:
»Úgy emlékszem, hogy Csehszlovákiában 1991-ben hozták nyilvánosságra a teljes ügynöklistát. Lelkesedtem, hogy »lakoljanak« a besúgók, amit hallott egy katolikus pap. Nem támogatta és nem is ellenezte, a lelkesedésemet, egyszerűen elmondott egy történetet. 1961-ben házkutatás volt nála a plébánián, és megtalálták Illyés Gyulának az Egy mondat a zsarnokságról c, versének egy gépelt példányát. A rendőrök távoztak, majd egy-két hét múlva megjelent nála egy általa jól ismert férfi, aki a következőt mondta: »Tisztelendő úr, engem a rendőrség azzal bízott meg, hogy írjak Önről jelentéseket. Kérem mondjon olyan dolgokat, amivel a rendőröket is le lehet állítani, és Önnek se ártok.« A pap leültette a férfit - nevezzük itt Gipsz Jakabnak - és a célszemély pap megbeszélte Gipsz Jakabbal azt, hogy Gipsz Jakab mit írjon róla a rendőrségnek.
Ezek olyan dolgok voltak, amiket mindenki tudott az egyházközségben, elhangzottak a templomi hirdetésekben, és ki voltak írva a templomi hírdetőtáblén. Ha egy mai nagyokos előhalászná Gipsz Jakab »jelentését«, ami több, mint egy 6-os karton, akkor elkezdené lobogtatni és hirdetné, hogy »Gipsz Jakab besúgta a papot.« Pedig Gipsz Jakab nem súgta be a papot, hanem megmentette őt a börtöntől 1961-ben, amikor Magyarországon körülbelül 100 katolikus papot tartóztattak le.«