Miért próbálta meg kicsinálni Kőszeg Ferencet a kíméletlen Gulyás Márton, Kőszeg miért mondott rémes dolgokat, és miért adott ki méltatlan közleményt a Helsinki Bizottság?

„Egyszerű szóval mondva sima szemétség, amit Gulyás csinál. Bárkivel, egy idős fasisztával szemben is visszás lett volna az ilyen viselkedés. Nézőként azt éreztem, hogy Gulyás ezzel úgy sérti meg Kőszeg emberi méltóságát, hogy a néző nem nyer semmit cserébe. Ilyet egész egyszerűen senki sem érdemel, egy idős antikommunista szabadságharcos legenda végképp nem. Természetesen nem arra gondolok, hogy Kőszegnek vagy bárki másnak menlevelet vagy biankó csekket jelentene, hogy a múltban akármilyen érdemei voltak. Bárkinek bármilyen kérdés feltehető. Bárki leleplezhető.

De Gulyás olyan elánnal, olyan keménységgel és kíméletlenséggel kérdezgeti Kőszeget, mintha interjúalanya fontos közhatalmat gyakorló, sokak életét érdemben befolyásolni képes figura lenne, nem a politikai ellenfelei által is tisztelt, a légynek sem ártó kedves különc, aki ráadásul mindig is szándékosan provokatív véleményeiről volt híres.

Ez a totális aránytévesztés abban is tetten érhető, hogy Kőszeg hosszú és eseménydús életét a születésétől 56-on és a demokratikus ellenzéken át a legutóbbi időkig végigvevő életinterjú 107 perces összadásidejének több mint negyede megy el erre az egy témakörre.

(...)

Arról nem beszélve, hogy milyen dermesztő mértékben hiányzik a méltányosság a közleményből egy olyan nagy ember iránt, aki most talán mondott hülyeséget, sőt egész biztosan, de attól még pont annyira csodálatra méltó figura maradt. A szöveg végén olvasható, a kormánymédiától való rettegés hatására odabiggyesztett kétmondatos vörös – vagyis narancssárga – farok pedig múzeumi tárlóban fogja végezni.

Komolyan azt hiszik, hogy ennek hatására nem ugrik rájuk a kormánymédia?

Mintha a legkeményebb valóságot megtapasztaló jogvédők élnének a legelrugaszkodottabb álomvilágban.”

Nyitókép: Képernyőfotó/YouTube