Péntek reggel jelentkezett be a Kossuth Rádió reggeli műsorában a kormányfő. Mutatjuk a részleteket!
Orbán Viktor miniszterelnök a beszélgetés elején arról beszélt, hogyha bérekről van szó, akkor a B-közép rigmusa érvényes:
Még, még, még, ennyi nem elég.
Mert a bérek tekintetében történelmi hátrányban van Magyarország; 1990-ben nagyon alacsonyan voltak a magyar fizetések” – fogalmazott, hozzátéve, hogy „a béremeléseknél a munkaadóknak és a munkavállalóknak meg kell állapodnia”, ebben pedig a kormány segítséget nyújt.
Augusztus lehet az a hónap, amikor fordulat lehet abban, hogy a bérek növekedése magasabb lesz, mint az infláció – pedzegette a kormányfő. Hozzáfűzte ugyanakkor, hogy „kemény őszünk lesz, hogy a bérek növekedése továbbra is nagyobb legyen, mint az infláció”.
Orbán Viktor bízik abban, hogy az év végén az árak emelkedése és a bérek növekedése közel azonos szinten lesz. 2012 óta nem volt olyan negyedéve a családoknak, amikor az árak gyorsabban nőttek volna, mint a bérek. De 2023 első felében lényegesen magasabb volt az árak növekedése, mint a bérek bővülése, ezért fontos hogy a második félév korrigálja az első félévet – magyarázta a kormányfő.
Az interjúban a miniszterelnök arról is beszélt, hogy az áremelkedések egy része magyarázható volt a külföldi hatásokkal. „Brüsszel szankciókat vezetett be és az energiaárak megemelkedtek” – jelezte. Tavaly 4000 milliárd forinttal fizetett többet az energiáért Magyarország, mint 2021-ben. „Ha ez a pénz nem ment volna ki, akkor jelentős fejlesztéseket lehetett volna csinálni.”
A kormányfő szerint a kereskedelemben kialakult egy gyakorlat, hogy a multik sokkal magasabban tartották az árakat, mint amit a tisztességes profit lehetővé tett volna.
Az utóbbi ellen védekezni kell, és fel kellett lépni az árspkeuláns multik ellen” – tette hozzá.
A következő évre is megmaradnak a GVH (Gazdasági Versenyhivatal – a szerk.) azon lehetőségei, amikkel sikerült megállítani a drágulást – mondta a kormányfő.
Orbán Viktor szólt arról is, hogy 2023 az infláció letörésének az éve lesz, míg 2024 a gazdaság újraindításának az éve lesz. „Az infláció elleni küzdelem évében jelentősen megemelkedtek a hitelek kamatai. Ha nincs hitel, nincs növekedés. A gazdaság újraindításához alacsonyabb kamatok kellenek” – fűzte hozzá, jelezve, hogy a gazdaság igazi belendülése 2024-ben várható.
Orbán Viktor elárulta: „vért izzad a pénzügyminiszter a rezsicsökkentés megvédése érdekében.
1078 milliárd forint jutott a családoknak az év első felében a rezsicsökkentés keretében. Minden magyar család 181 ezer forint támogatást kap havonta a rezsitámogatás formájában. Éppen ezért nagy baj, hogy Brüsszel ezt támadja.”
Szerinte folyamatosan meg kell védeni a magyar rezsicsökkentést, mert a családok tönkre fognak menni. „Nincs még egy olyan ország az unióban, ahol olyan alacsony lenne a rezsi, mint nálunk” – mondta a kormányfő. Brüsszel szerint ez azért zavarja, nehogy a magyar példa ragadós legyen.
A miniszterelnök elmondta: az energiaforrások beszerzéséért Szijjártó Péter felel, és ebben a külügyminiszter ragyogó munkát végez. A kormányfő szerint alapvetően megváltozott a gázpiaci helyzet az elmúlt években, ebben a helyzetben a magyar kormány más ellátási útvonalat keresett, és az pedig délről jön. „Az utóbbi helyzet magyarázza azt a diplomáciai nagyüzemet, amit az elmúlt napokban láthattunk” – jegyezte meg.
Törökország markában van a csap jelenleg. Minden gáz, ami érkezik, az Törökországból érkezik, az ő kezükben van az ellátásunk”
– magyarázta később, hozzátéve: Törökországba pedig Oroszországból és más közép-ázsiai országból érkezik gáz.
A jövőről szólva kifejtette: Azerbajdzsán esetében a tervek között szerepel egy árambeszerzései lehetőség is. „Katarba pedig a német kancellár is kénytelen volt elmenni, hogy cseppfolyós gázt szerezzen, és mi is ezt szeretnénk elérni”, s ebben Magyarországnak is sikerült megegyezni a katari emírrel.
Elmondása szerint óriási előnnyel rendelkezik Magyarország, hogy évek óta építi a kapcsolatait a Kelettel. Magyarország ereje az eszében van, és aki hamarabb érti meg a dolgokat, az előnybe kerül.
Évekig gúnyolódott a magyar sajtó azon, hogy miért barátkozik Magyarország a Türk országokkal. A következő évtizedekben meghatározó lesz ez a térség”
– fejtette ki, hozzáfűzve, hogy ezek a kapcsolatok most kamatoznak, mert előrébb vagyunk, mint több más ország.
Végezetül pedig szóba került az atlétikai vébé is. A kormányfő külön gratulált Halász Bencének és a többi magyar sportolónak. „Ez a világbajnokság bizonyítja, hogy az emberi élethez jól járul hozzá, a sportolók viszik Magyarország jó hírét” – fogalmazott, jelezve, hogy a külföldiek a szép arcunkat látják.
„Mindez nagy dolog. Ha távolabbról nézem, akkor idefigyel a világ, és a sporton kívüli élet is megy ezekben a létesítményekben. A Puskás stadionban több koncert volt idén, mint focimeccs” – fejtette ki a kormányfő. „Nem áll meg a nyugati világ kulturális produkciója Bécsnél, hanem eljön ide is” – hangsúlyozta Orbán Viktor az interjúja végén.
Nyitókép: MTI / Szigetváry Zsolt
„Mintha büdös koldusok lennének, akik betévedtek egy menő bulira, ahonnan nem merik őket kidobnii”– Rod Dreher egyedüli konzervatívként a Nexus Intézet amszterdami fórumán járt.
Gyurcsány Ferenc tiszteletdíja négyhavi összegével megegyező mértékben, 14 138 736 forinttal csökkenhet.
A miniszterelnök szerint a modernitás ma már nem nyugati kategória.
A kormányok elkezdtek foglalkozni a bitcoinnal, így nem meglepő, hogy az árfolyama november közepén 36 millió forint közelében is járt. A világ legnépszerűbb kriptovalutáját a nagybefektetők mellett néhány állam is felfedezte tartalékként.
Mi lesz a következményük a Magyar Péter-féle hangfelvételeknek? Elhozza-e Donald Trump a békét? Talpra áll-e az európai és a magyar gazdaság? Ezekről a kérdésekről vitatkozott a Mandiner Presszóban Dévényi István és Gajdics Ottó.
A biztonságpolitikai szakértő szerint van realitása, hogy Putyin leülne tárgyalni a tűzszünetről.
Afrika is igyekszik bekapcsolódni a mesterségesintelligencia-versenybe a hiányos infrastruktúra és finanszírozás ellenére. A kutatók azonban leszögezik, hogy semmiképpen sem úgy, ahogyan azt a Nyugat szeretné.
„A feszültség fokozódása érezhető” – mondta a szlovák védelmi miniszter.
