Ez az ügy nem erősítette a bizalmat – MSZP-pártigazgató Karácsonyék kampánypénzes botrányáról

„Ha a nagyobb kutyák mondanák meg, ki van itt és ki nincs itt, akkor én biztos nem lennék itt. A nevezett nagykutyától a nemzetpolitikában egy világ választ el” – mondta Tusványoson. Kiről volt szó?

Nem nehéz kitalálni. A pódiumbeszélgetés ezen részénél az volt a téma, hogy ki ma az ellenzék vezetője, Kocsis Máté Fidesz-frakcióvezető pedig meg is nevezte Gyurcsány Ferencet.

így teljes körű politikai konszenzushoz az ellenzékben szükség van a volt miniszterelnökre és csapatára. Ettől még nemzetpolitikai kérdésekben egy világ választ el minket, nem csak a tusnádfürdői részvétel, de a határon túli magyarság, a kettős állampolgárság vagy a szavazati jog tekintetében egyaránt.

Ez utóbbi kapcsán mi az MSZP hivatalos álláspontja?

A kettős állampolgárság intézményét támogatjuk, a szavazati jogot szerzett jognak tekintjük. Vagyis bár lenne a határon túli magyarság érdekképviseletét valóssá alakító javaslatunk, a jelenlegi rendszer megváltoztatását nem tartjuk reálisnak. Ha kinyílna a vita,

Egyelőre azonban nem tartunk itt.

Miért ment el Tusnádfürdőre?

Megfordítanám a kérdést: miért ne mentem volna el? Három évtizede járok Erdélybe, gimnazistaként voltam ott először, magyarként nekem az egész Kárpát-medence az otthonom. Egy olyan vitán pedig, amit a szabadegyetemen szerveztek, ellenzéki és kormánypárti képviselőkkel, erkölcsi és politikai kötelességem is részt venni. Vannak ügyek, amikben közös pontokat keresünk, ilyen a nemzetpolitika, s vannak, amiknél éles vitában állunk. Kiváló alkalom volt ez arra is, hogy a kormánypárti politikusokat nagy nyilvánosság előtt szembesítsem a hivatalos magyar álláspont tarthatatlanságával és helytelenségével az orosz-ukrán háború kapcsán. Rámutattam a magyar családok százezreinek ellehetetlenüléséhez vezető szociális megszorításokra is.

Nem gondolja, hogy a magyar baloldalnak van némi adóssága a határon túli magyarsággal szemben?

Van adóssága, és nem csak a 2004 decemberi népszavazás miatt. Voltak olyan kommunikációs hibák – több évtizedes megosztó beszédmód –, amikért felelősséggel tartozunk. Azért emlékezzünk arra is, ott voltunk Mesterházy Attilával Kolozsváron, amikor megkövette az akkori MSZP-s vezetés nevében a korábbi döntéseinket. Azóta is rendszeresen részt veszek az RMDSZ-kongresszusokon, személyes küldetésemnek tartom, hogy a baloldal és a nemzet fogalmát  a nyilvánosságban is közelebb hozzuk egymáshoz. .

Hadházy Ákos személyesen Önt is támadta a részvétel miatt, mások abba is belekötöttek, hogy Péterfy Bori fellépett a fesztiválon. Erről mit gondol?

Sokan nem ismerik egyébként a tusnádfürdői szabadegyetem több mint három évtizedes történetét. Amikor a kezdeményezés elindult, szó sem volt még NER-ről, sőt, a jelenkori Fideszről sem. Konkrétan nemzeti liberális kezdeményezésként indult a szabadegyetem. Hadházy Ákos pedig szerintem – finoman szólva – szűrten tájékozódott, úgy vélem, az ellenzéki oldalon nem szükséges hozzá igazodni – nemzetpolitikai kérdésekben figyelmen kívül is hagyom a véleményét.

Ha már itt tartunk: a tavaly áprilisi választás óta komoly viták vannak arról, szabad-e ellenzéki politikusoknak bármiben együttműködni vagy egyetérteni a kormánnyal. A DK szerint már a tárgyalás is kollaboráció. Ha jól értem, ezt az MSZP nem osztja.

A választók tavaly döntöttek:

Meg kell húzni persze a határvonalakat, s bár minden tiszteletem a DK elnökének, úgy hiszem, az általa húzott határvonal nem helyes. Ennél racionálisabbnak kell lenni, ami nem jelentheti azt, hogy a kormány végtelenül elhibázott gazdaság- és szociálpolitikáját ne kellene kíméletlenül kritizálni. Szintén bírálni kell a kormányt a külpolitika terén megvalósult elszigetelődés miatt. Viszont vannak nemzeti sorskérdések, amikben lehetnek közös pontok: nemzetpolitika, családtámogatások vagy akár a sport területe is ezek közé tartozik.

Akár a stadionépítéseket is támogatja?

Az ütemét és a mértékét semmiképp, az erre szánt pénzek jó részének másutt lenne a helye, ám azt alapvetően helyesnek tartom, ha egy ország törekszik arra, hogy modern sportlétesítményei legyenek. Összességében úgy vélem, nem szabad árkot húzni az emberek közé, hiszen végeredményben egy nemzethez tartozunk mindannyian. Egy patrióta szociáldemokrata feladata, hogy egyszerre képviselje a leszakadó rétegeket és a nemzeti érdeket.

A DK továbbmegy: törvénytelennek tartják a kormányt, ebben sincs akkor egyezés?

Jogi és politikai értelemben legitim a kabinet, ám morális szempontból jogosan merülnek fül aggályok a médiahelyzet vagy például a választási rendszer kapcsán. Fogalmazzunk úgy, finoman szólva is lejt a pálya a Fidesznek. Ugyanakkor

Még kicsit Tusványosnál maradva: korábban nem volt egyértelmű az ellenzéki álláspont a határkerítéssel és a betelepítési kvótákkal kapcsolatban. Az ott elhangzottak alapján a szocialistáknál ez változott? Nem támogatná az MSZP a belügyminiszterek tanácsa által elfogadott újabb kvótatervet sem?

Ezek evidenciák, már tavaly is elmondtam őket. A menekültügyi kérdésekről nyilván tárgyalni kell, ebben európai konszenzusra van szükség, de olyan, hogy Magyarországot diktátummal kényszerítsék valamire, számomra elfogadhatatlan. Ahogy azt is ki kell mondani: az európai uniós források a magyar népet illetik meg, ezért az az ellenzéki politika, ami abból indul ki, hogy ha ezeket ne kapja meg az ország, mondván, az rossz lesz a kormánynak, teljesen hibás. A Fidesz politikai hibáiért nem lehet a magyar embereket büntetni. Ez nem lenne más, mint kisszerű, politikai haszonszerzési kísérlet.

A DK mellett a Momentum is ebben utazik. Rosszul teszik?

Talán nem véletlenül vagyunk külön pártokban – ettől még a demokráciadeficit tekintetében sok mindenben egyetértünk. El kell ismerni, a nemzeti szuverenitásról máshogy gondolkodunk.

Az MSZP ehelyett például a balatoni szabad strandokért küzd, miközben a Republikon friss felmérése szerint a parlamenti küszöb körül van a támogatottságuk. Biztos jó pályán vannak?

A politikai kommunikációban nem szerencsés a kizárólagosság, mi sem csak egy ügyben nyilvánulunk meg. A magyar emberek jelentős része egyetért azzal, hogy egy köztulajdonban lévő természetes víz mellett a bejutásért való pénzbeszedés méltánytalan és jogilag is megkérdőjelezhető. Nyilván nem ez Magyarország legnagyobb problémája, ám azoknak a családoknak, akiknek a költségek miatt ellehetetlenül a nyaralása ezekben az amúgy is inflációval és reálbércsökkenéssel terhelt időszakban, igenis komoly hátrányt jelent. Felmerül a kérdés: ha a horvát tengerpartnál az állam megtiltotta a jegyszedést, nálunk ez miért ne lenne lehetséges?

Mit szólnak ehhez az érintett önkormányzatok? Az ő szuverenitásukkal mi a helyzet?

Kormányoldalról megmosolyogtató hallani az efféle aggályokat, miután a járványra hivatkozva – azt ürügyként használva – korábban súlyos forrásokat és adóbevételeket vontak el a településektől.

Válsághelyzet volt.

Kétségtelen, csakhogy számos intézkedés máig megmaradt. Ami a strandokat illeti: mi állami kompenzációt javaslunk, azért, hogy a bevételkiesés ne legyen teher az önkormányzatok számára. Ez évente néhány milliárd forintot jelentene, ami azért az állami költségvetésben nem ördögtől való. Szerintem ez még a magyar kormánynak is jó lenne, hiszen találkozik az emberek igazságérzetével.

És mit szól a piacpárti kritikákhoz? Ami ingyenes, azt nem értékelik – szoktuk hallani.

védeni kell a kiszolgáltatottakat. Megjegyzem, az érintett önkormányzatok jelenleg visszaélnek azzal a helyzetükkel, hogy a Balaton partján vannak. Más települések is kénytelenek pénzt szánni a közterületeik fenntartásába, mégsem szednek belépőt mondjuk a parkok vagy a játszóterek bejáratánál. Ilyen értelemben elfogadhatatlannak tartom a polgármesterek tiltakozását, ráadásul azt a tervezett állami kompenzáció zárójelbe is teszi a forrásproblémát.

Mi lesz ebből egyébként? Törvényjavaslat?

Van már egy indítvány a parlament előtt, a horvát példa azonban inspirált, ennek nyomán újabb javaslattal készülünk az ősz folyamán.

Említette az állami beavatkozás szükségességét. A hatósági árakat, például az ársapkákat is támogatják?

A kormány által időlegesen átvett, szociáldemokrata vívmánynak tartom a hatósági árazást, ebbe jól illeszkedett volna a strandbelépők korlátozása, „ársapjája” is. Ez volt egyébként a korábbi elképzelés, most pedig visszatértünk a díjmentes javaslatunkhoz. Mindezt kiegészítve, végre a Balaton-part fenntarthatóságáról, a beépítések korlátozásáról is határozni kéne, remélem, erre a Fideszben is lesz fogadókészség. Továbbá: ismét elő kellene venni a kérdést, hogyan lehet „tizenkét-hónapossá” tenni a Balatont. Régi adósság ez, kilenc hónapig kihasználatlan ez a lehetőség, szállás- és üdülő-felújításra, bértámogatásra is szükség lenne mindehhez. Visszatérve az iménti kérdésre:

ám ebben az esetben is az ütemezéssel volt a legnagyobb gond, hiszen szavazatszerzésre használta fel az intézkedést a Fidesz a választási kampányban.

Háború. Mi a szocialisták álláspontja a szankciós politikával kapcsolatban?

Kezdjük ott, az MSZP a patrióta szociáldemokrácia hagyományaira építve mindig is a béke pártján állt, ugyanakkor nem mindegy, azt milyen áron lehet elérni. Emlékezve Horn Gyulára, akinek mind a NATO-, mind az EU-tagságunkat nagyban köszönhetjük, szögezzük le: ha egy közösséghez tartozunk, alkalmazkodnunk kell annak szabályaihoz is, különösen éles helyzetekben. Bizonyos döntések akkor is kötelezőek, ha nekünk fájdalmasabbak, mint mondjuk Hollandiának vagy Németországnak. A szankciók egyértelműen ebbe a körbe tartoznak. Olykor a hátrányokat, nem csak az olyan előnyöket kell elbírnunk, mint a belső határok eltörlése vagy az uniós források.

Azokból épp most nem sok érkezik…

Igaz, de ha megnézzük az elmúlt évtizedeket, jócskán tudtunk profitálni a közösségi támogatásokból. Jelenleg még nem tartunk ott, hogy mérlegen vonhassunk a szankciós politika eredményességéről.

Az volt az ígéret, hogy térdre kényszerítjük Oroszországot. Ez biztosan nem történt meg.

Kétségtelen, a térdre kényszerítés jelei még nem látszanak, ugyanakkor azt sem lehet felelősséggel kijelenteni, hogy ez az eszköz csak a Nyugatnak fáj, Oroszországnak nem is árt. Úgy vélem, a szankciós politika sikerességét a történelem fogja megítélni. Nekünk most az a kötelességünk, hogy a kétségeink ellenére végrehajtsuk a közös döntéseket.

Tusványoson arról beszélt, nem az ellenzék mondja a kormányra, hogy oroszbarát, hanem uniós országok és független elemzők. Vagyis Molnár Zsolt szerint a kormány nem is oroszbarát?

Én azt mondom, ez lassan a köztudomásúnak mondható tények kategóriájába tartozik. Magyarország kilóg a NATO- és EU-tagországok sorából, túlságosan megengedő Oroszországgal szemben. Amióta Putyin hadserege megtámadta Ukrajnát, új helyzet van, kínosan kellene ügyelnie a magyar kormánynak, hogy az oroszbarátságnak még a látszata se álljon fel. Nem teszi. Ettől még történelmi tény az is, hogy Oroszország katonai és gazdasági eszközökkel mindig is védte a birodalmi érdekeit, ám a „rakétákkal civil lakosságot lőni” nem tartozik a védhető kategóriába.

Mi tegyen Magyarország, ha a legtöbb uniós tagállammal ellentétben, földrajzi és történelmi adottságaiból kifolyólag nem tud lemondani egyik napról a másikra az orosz energiahordozókról?

Erre értettem azt, hogy

Komolyan?

Jelenleg nem osztanak meg az ellenzékkel olyan információkat, hogy objektív képet kapjunk a valós energiahelyzetünkről. Arra viszont figyelni kellene, hogy ne ragadhasson ránk ismét az „utolsó csatlós”  vádja!

Az Egyesült Államok nagykövete igen komoly nyomást gyakorol a kormányra ezen a területen is, újabban a beutazási szabályokon szigorítottak a kettős állampolgárokra hivatkozva. Egyetért a lépéssel?

Az USA és Magyarország viszonyában az elmúlt időszakban sok terhes pont alakult ki, ebben komoly szerepe volt a kormány provokatívnak tűnő megjegyzéseinek, lépéseinek, a már említett oroszbarátság kérdésének. A konkrét ügyben azonban úgy vélem, nem járható út a kettős állampolgárok adatainak kiadása,

Viszont az ide vezető úttól sem tekinthetünk el!

A jelek szerint egyes amerikai körök és a magyar ellenzék között lényegesen jobb lehetett a viszony, legalábbis erre utalnak a „guruló dollárok”.

Én ezt a szóhasználatot kerülném. Nem kérdés, évtizedek óta tiltott a pártok külföldi támogatása. Ami a Márki-Zay Péter nevével fémjelzett MMM-nek juttatott milliárdokat illeti, azokból mi semmit nem láttunk, nem tudtunk róla, teljesen átláthatatlan az egész, ám a támogatás mértéke még minket is meglepett. Jómagam a titkosszolgálati jelentésből értesültem az egészről. Szögezzük le: a magyar választások a magyarok dolga! Ez szuverenitási kérdés.

A Karácsony Gergely által az előválasztásra gründolt 99 Mozgalom félmilliárdos, adománygyűjtő dobozokban gyűjtött euroiról és frankjairól sem tudtak?

Azokról is csak a sajtóból értesültünk. Főpolgármester úr adott egy magyarázatot, ezt az ellenkező állítások bebizonyításáig azt el kell tudni fogadni. Ennyit tudok erről mondani.

Közeleg az európai parlamenti és az önkormányzati választás, illetve a kampányidőszak. Mikor foglalják el azokat a bizonyos füstös szobákat az ellenzéki pártvezérek, hogy megtárgyalják az együttműködés lehetséges formáit?

Az ősszel várhatóan minden kérdés eldől. Az EP-választás esetében ugyan választói szinten erős igény lenne arra, hogy valamilyen egységben induljon az ellenzék egymással szót értő része, most azonban úgy tűnik, hogy a pártok külön fognak indulni. Ha így alakul, ezt az MSZP is tudomásul veszi.

Az önkormányzati voksolásnál az ország jelentős részén az ellenzék együtt fog működni, a részletekről még szükség van egyeztetésekre.

Azért nem lesz majd könnyű úgy beállni Budapesten Karácsony Gergely mögé, ha egyáltalán így lesz, úgy, hogy közben nem tisztázódtak a pénzügyi elszámolás körüli kérdések.

Kétségtelen, ez az ügy valóban nem erősítette a bizalmat, ahogy arra a többi párt kommunikációja is utal. Ráadásul számos várospolitikai, szakmai kérdés is tisztázásra vár.

Például?

Végezetül: egyeztetnek Csintalan Sándorral, milyen szerepet kap majd a „nagy visszatérő” a párt tevékenységében?

Mindig örülünk, ha valaki csatlakozik hozzánk, Csintalan Sándornak komoly múltja van a Magyar Szocialista Pártban is, kifejezetten magas az elérése a nyugdíjasok körében. A jövő eldönti, hova vezet ez az együttműködés. Megjegyzem, jómagam a csatlakozásról is csak a sajtóból értesültem, de egyelőre pozitív visszajelzések érkeztek hozzám.

Fotók: Ficsor Márton