Augusztus 20-a nem a kormány ünnepe.
„A tűzijáték nem felesleges, augusztus 20-a méltó megünneplést érdemel. Vannak, akik szerint nincs szükség tűzijátékra augusztus 20-án, mert mostani formájában drága és felesleges. Az első érvvel egyetértek. De a leghatározottabban vitatkoznék a másodikkal.
Augusztus 20. talán az utolsó, aktuálpolitikától mentes nemzeti ünnepünk. Az utolsó, melyen pártállástól függetlenül mindenki megélheti, hogy közös magyar hazában élünk. Hogy minden széthúzás ellenére ezer éve EGY nemzet vagyunk. Augusztus 20. a valódi nemzeti összetartozásunk napja. Persze lehet érvelni azzal, hogy a kormány az év 364 napján a nemzet szétszakításán dolgozik, hát mennyire hiteles tőlük ezen az egyen a nemzet összetartozását ünnepelni. És mit tesz ehhez hozzá egy tűzijáték?
Először is: augusztus 20-a nem a kormány ünnepe. Az államalapításé. A kormány itt csak szervező, intéző, amelyik sürög-forog az 1000 éves történelem gigantikus emlékműve körül, és minden évben feldíszíti az azt ünneplők számára. Nincs az a kormány, amelyiknek ennél nagyobb szerep juthat egy évezredes történelmi ív emlékezete során.
Pontosan erre van ez a nemzeti ünnep. Hogy megéljük, ami igazán fontos: az egységet, az összetartozást, és a hálát. A hálát, hogy még itt vagyunk, létezünk a kultúránkkal, a nyelvünkkel, a közösségünkkel. Mi, magyarok, Európa közepén. Szükség van az ünnepekre, melyek között vannak meghitt egyéniek és családiak, vidám kisközösségiek, de vannak nagyszabású nemzetiek is. Mert egy nemzet ezeréves összetartozását nem gyertyalánggal ünnepeljük szűk családi körben.
Nem kell pazarlóan ünnepelni, és főleg nem kell 10 milliárdot rákölteni a kísérő rendezvényekre. Ezek fontos és jogos érvek. Ahogy minden, amire a kormány ma pénzt költ, úgy egy méltó tűzijáték is egészen biztosan kihozható a töredékéből annak, amennyit minden évben költenek rá. De egy közösség összetartozásának erősítésére egy működő államnak kötelessége költenie, pont úgy, ahogy a kultúra ápolására, a felnövő generációk oktatására vagy a természeti kincseink megőrzésére.”
Fotó: MTI/Bruzák Noémi
A 11 éves Dominikkal Magyar Péter és a Tisza parlamenti képviselőjévé választott Bódis Kriszta készített interjút tavaly decemberben. A fiú gyámja tett feljelentést.
Azok a kultúrák életképesek, amelyek őszintén fel tudnak háborodni saját eltűnésük gondolatán.
Képmutatásból, dühből, arroganciából, kollektív bűnösségből soha nem lesz egy kultúra, ezért nemzeti egység sem.
Akik szerint bármely nép, nemzet kultúrája alávaló és alsóbbrendű, nos, azok nácik. Ocsmány, undorító, eltakarítandó nácik.
Meghúzzák a váratlant?
A Gutenberg-galaxisnak nincs vége, sőt éppen a tiktokozó tizen- és huszonévesek adhatnak neki új lendületet. A Z generáció olvasási és kultúrafogyasztási szokásairól Kiss-Kozma Georginát, az MCC Ifjúságkutató Intézet igazgatóhelyettesét, a Szociológia Műhely kutatótanárát kérdeztük.
Elmagyarázta azt is, hogy a kultúra feladata az ő meglátásában mi is.
Ebben a három órában mérsékeljük a klímaberendezések használatát, helyette éjszaka vagy a hajnali órákban hűtsük le otthonunkat!
A szakmai ajánlást jóváhagyva a mai naptól Magyarország terrorfenyegetettségi fokozatát az eddigi 2-es (magas) szintről 3-as (közepes) szintre mérsékeltem.
