Így írja át az ukrán búza dömpingje a magyar gazdák életét

Júliusban még nagyon korai a 2023-as mezőgazdasági teljesítményről mérleget vonni, azt ilyenkor még nem lehet megállapítani. Bár az előző év aszályos időjárásához képest a csapadék mennyisége és eloszlása egyaránt kedvezőbb, az ország bizonyos területein – főként a déli megyékben – már idén is jelentkeznek aszály okozta problémák a kapás kultúrák, napraforgó, kukorica esetében. Az időjárás mellett pedig más piacgazdasági folyamatok is hatással vannak az agrárium teljesítményére, s „általánosságban elmondható, hogy az ukrajnai háború és az elhibázott brüsszeli szankciók, intézkedések hatásai rányomták a bélyegjüket az ágazatra – elég, ha az inputárakra, a növekvő energiaköltségekre gondolunk” – írta a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) a Mandiner érdeklődésére.

Torzult a piac az ukrán búza miatt

Az ukrán mezőgazdasági termékek Brüsszel által engedélyezett vámmentes behozatala miatt

„Ezen a téren a V4 országok továbbra is egységes uniós megoldást sürgetnek, amely biztosítja, hogy az ukrán mezőgazdasági termékek – miként az tervezett volt és a vámok tavalyi eltörlésének oka volt – elérjék végső, alapvetően EU-n kívüli rendeltetési helyüket” – hangsúlyozta a NAK, amely komoly és aggasztó problémának látja a vámmentesen beérkező, nem a szigorú EU-s előírások mellett előállított, és ezért akár humán- és állategészségügyi kockázatokat is hordozó áru megnövekedett mennyiségét, ami óriási dömpinget, áresést okozott a piacokon.
Álláspontjuk szerint az ideiglenes intézkedéseken túlmenően a vámtarifákat és kvótákat a lehető leghamarabb vissza kell vezetni, az ukrán mezőgazdasági termékek importdömpingje miatt további egységes, határozott brüsszeli intézkedésekre van szükség.

A témában közös a vélemény Magyarország, valamint négy másik érintett közép- és kelet-európai ország – Lengyelország, Bulgária, Románia és Szlovákia – között. Mint arról lapunk is beszámolt, az öt agrárminiszter múlt héten arra kérte az EU-t, hogy az importtilalom lehetőségét az év végéig hosszabbítsa meg. Varsó és Budapest pedig azt is bejelentette, hogy ha a hosszabbítás nem történik meg, és a korlátozásokat mégis feloldják szeptemberben, készek egyoldalú lépéseket tenni.

Alacsonyak az árak

Hazánkban a búza betakarítása folyamatos, jelen állás szerint 5,6 tonna/hektár körüli termésátlaggal, ami a várakozáson aluli – tudtuk meg a NAK-tól. Az érdekképviselet hozzátette: az árak is alacsonyak, amiben „jelentős szerepe van az átgondolatlan brüsszeli döntések miatt a hazánkba és szomszédos országokba beáramló ukrán gabonának, s az árprognózisok pesszimisták”. Látható a tőzsdei jegyzésen a május végi mélyponthoz képest pozitív irányú elmozdulás, azonban erősen volatilis a piac. Továbbá az alacsony felvásárlási árak miatt sok tavalyi termény is még a raktárakban van, a kisebb gazdálkodóknál raktározási probléma is jelentkezhet. „Általánosságban elmondható, hogy az idei évi gabona még tárolhatónak látszik, a kukoricának, napraforgónak azonban kétséges lehet a majdani helye” – közölték.

Méretgazdaságosság, technológiai fejlődés

„Az Európában korábban kialakult piaci helyzet kapott egy óriási szereplőt, amelyik olyan, mintha egy édesvízi medencébe betennénk egy ragadozó halat” – mondja az ukrán gabona dömpingjéről a Gabonaszövetség gabonafeldolgozói tagozatának elnöke, a Hajdú Gabona Zrt. elnök-vezérigazgatója. Lakatos Zoltán a Mandinernek úgy fogalmazott,

de „sajnos tudomásul kell vennünk, hogy az új szereplő itt van az európai piacon, és itt lesz ezután is”.
A baj most már azzal van – folytatta –, hogy Magyarország elveszítette az exportpiacainak egy jelentős részét, különösen a hagyományos felvevőpiacunknak számító Olaszország esetében érzékeny a veszteség, hiszen oda korábban akár évi másfél millió tonna búzát is exportáltunk. A szakember arra számít, hogy hazánk meg fog telni búzával, kínálati piac alakul ki, ezért a magyar gazdáknak mielőbb át kell gondolniuk, hogyan tudnak az új helyzetben versenybe szállni.
Szerinte ha a jelenlegi 5-6 tonna/hektár búzatermésátlagot nem sikerül hektáronként 7-8 tonnára emelni, akkor nagyon nehéz sorsa lesz a hazai termelői körnek. Azt mondja, ehhez szövetkezeti rendszerben – ami nem egyenlő a tsz-szel –, nagyobb területeken, gazdaságosabban kellene termelni.

Nyitókép: MTI/Katona Tibor