Maratoni perbeszédbe kezdett az eljáró ügyész, aki szerint minden bizonyíték a vádat támasztja alá.
Az utolsó, 10-es számú védett tanú vallomásával folytatódott volna kedden a Fenyő János 1998-as meggyilkolása miatt Gyárfás Tamás és Portik Tamás ellen indult büntetőper, de a külföldön lévő férfit most sem sikerült elérni, így végül felolvasták nyomozati vallomását.
Portik Tamás egykori testőre – akit az Aranykéz utcai robbantás kapcsán hallgatták ki – korábbi vallomásában azt mondta, hogy Portik Fenyő János megveretésére adott neki utasítást. A tervezett támadás azonban nem sikerült, így Portik a megbízást odaadta Jozef Rohácnak, a verésből pedig gyilkosság lett.
A szlovák bérgyilkost az emberölés miatt életfogytiglani börtönbüntetésre ítélték.
Ezzel a bíróság lezárta a bizonyítási eljárást, az eljáró ügyész pedig megkezdte perbeszédét.
Az ügyész azzal kezdte felszólalását, hogy előbb-utóbb minden kiderül, és mindenkinek el kell számolnia tetteivel. Hangsúlyozta, hogy 25 év telt el a gyilkosság óta, ennyi idő kellett, hogy perdöntő bizonyítékok kerüljenek elő és azok a tanúk, akik korábban féltek vallomást tenni, végre ezt megtegyék. Kitért arra is, hogy már közvetlenül a gyilkosság után született tanúvallomásokban felmerült Gyárfás Tamás neve. A Fenyő és Gyárfás közötti ellentétet sokan megerősítették, de ezt támasztja alá az is, hogy a VICO-vezér információkat gyűjtött Gyárfásról, az összeszedett anyagoknak pedig egy 120 oldalas, önálló dossziét szentelt. Az ügyben sokáig nyomozó Kovács Lajos nyomozó is csak Gyárfás érintettségére talált bizonyítékokat. Az ügyész felidézte Tasnádi Péter vallomását is, miszerint a Nap Tv tulajdonosa először őt bízta meg Fenyő likvidálásával. Tasnádi ezen vallomását más tanúk is alátámasztották. Minden alapot nélkülöz, hogy koncepciós eljárás folyt volna bármelyik vádlottal szemben – hangsúlyozta az ügyész, aki leszögezte:
„Gyárfásnak volt indítéka és szándéka Fenyő meggyilkolására.”
A vádlottak vallomásának értékelése kapcsán kitért arra, hogy mindkét terhelt tagadta a bűnösségét, Gyárfás ugyanakkor elismerte, hogy volt konfliktusa Fenyő Jánossal. A volt médiavállalkozót korábban még tanúként többször is kihallgatták az ügyben, ezekben egyebek mellett arról beszélt, hogy többször is adott kölcsönt Tasnádi Péternek. Azonban akkor még nem beszélt a Portik Tamással való kapcsolatáról és arról sem, hogy 1996 végén, egy bírósági ítélet következményeként részéről lezárta a Fenyővel szembeni konfliktust. A második vallomástételére akkor került sor, amikor egy ismeretlen eljuttatta hozzá azon hangfelvételek egyes leiratait, melyekben Portikkal beszélt telefonon. Az ügy ezen szálából egyébként végül külön büntetőügy lett.
Az ügyész Gyárfás indítékait elemezve több üzleti vitára is kitért, amelyben a két vállalkozó éles összetűzésbe került. Ennek legkomolyabb fejezete a Nap Tv gyártása körül kialakult vita volt. Gyárfás szerint Fenyő el akarta lehetetleníteni őt, ezt pedig még a VICO munkatársai is megerősítették, és az is alátámasztotta, hogy Fenyő lejárató cikkeket jelentetett meg riválisáról a tulajdonában álló Népszavában.
Mindenki tudta, hogy Fenyő János utálta Gyárfást”
– idézte az egyik tanúvallomást az ügyész.
Az ügyész részletesen kitért arra is, hogy
a tanúvallomások alapján a két fél kibékítésére többen is kísérletet tettek, állítólag még Horn Gyula akkori miniszterelnök is,
aki Fenyővel és Gyárfással is találkozott. Ennek eredményeképpen pedig egy megállapodás-tervezet is készült, de az ügyészség szerint a két médiavállalkozó csak látszólag békült ki, igazából egyiküknek sem volt ez a szándéka. Ha valóban erre készültek volna, akkor Gyárfás nem bízza meg Tasnádi Pétert 1997 őszén a gyilkosságra – érvelt az ügyész.
Emlékeztetőül: az ügyben Gyárfás és Portik ellen 2019 júliusában emelt vádat a Fővárosi Főügyészség. A vádirat szerint a Nap TV volt tulajdonosa adott megbízást Fenyő János médiavállalkozó, a VICO-birodalom feje elleni merényletre, miután „az 1990-es évek közepétől üzleti vita, hatalmi harc és ezekből fakadóan erős személyes ellentét alakult ki” közöttük, a vádlott pedig 1997-ben elhatározta, hogy „a játszma végleges lezárása érdekében” megöleti riválisát.
Gyárfás először Tasnádi Pétert bízta meg a merénylet megvalósításával, majd miután ő nem teljesítette a megbízást, Portik Tamáshoz fordult, aki az azóta életfogytiglani fegyházra ítélt Jozef Rohác nevű személlyel gyilkoltatta meg a médiamogult.
Rohác 1998 február 11-én a Margit utcánál egy gépfegyverrel leadott sorozattal végzett a saját autójában a piros lámpánál várakozó Fenyő Jánossal, aki azonnal meghalt.
A perben jövő héten az ügyész folytatja perbeszédét. Póta Péter bíró 9 tárgyalási napot tűzött ki a vádbeszédekre és a vádlotti felszólalásokra, mielőtt tervei szerint novemberben ítéletet hirdetne. Portik jelezte, hogy legalább két napot beszélne az utolsó szó jogán, míg Gyárfás Tamás azt mondta, hogy csak pár perces felszólalásra készül.
Nyitókép: Gyárfás Tamás a bíróságon (Fotó:Balogh Zoltán/MTI)
A férfi betegápolóként dolgozott a pécsi belgyógyászati klinikán, képesítése szerint önállóan nem végezhetett infúziós, transzfúziós és injekciós terápiát, de még katéterátmosást sem.
A maffiózó fia felfüggesztett börtönt kapott hivatalos személy elleni erőszak miatt, amiért inzultálta az apja eljárásában ítélkező bírót. A védelem elfogadta az ítéletet, de az ügyészség fellebbezett, így az ítélet nem jogerős. Portik letartóztatása ugyanakkor megszűnt.
A volt maffiózó két, a kilencvenes években elkövetett leszámolás miatt jogerősen húsz év fegyházat kapott.
Nem volt jó ötlet kávéval leönteni a Gyárfás-per bíróját.
Zamecsnik Péter szerint nagy valószínűséggel soha nem fog kiderülni a teljes igazság Fenyő János meggyilkolásáról.
A francia elnök szerint meg kell vizsgálni, hogy milyen megoldások adhatnak valódi védelmet a kontinensnek.
Az MCC főigazgatója szerint a vita megszűnése rossz hatással lesz a tudományra, a gondolkodásra és az intellektuális fejlődésre is.
