A bíróság egyetértett az ügyészség álláspontjával és nem fogadta el a vádlott védekezését. Ihász Sándor a cselekmény, az iratok átadásának időpontjában hivatalos személy volt, fővárosi fellebbviteli főügyész. Gyárfás nem véletlenül kereste meg őt, hiszen tudta, hogy a főügyésznek van rálátása a Fenyő-gyilkosság ügyére – érvelt a bíró.
A vádlott ismerte az iratokat, így tisztában volt vele, hogy Gyárfás érintettsége felmerült az ügyben – hangsúlyozta a bíró, hozzátéve, hogy ezt több bizonyíték is alátámasztja, így például amikor találkozott a Fenyő-ügyben évekig nyomozó Kovács Lajos nyugalmazott rendőr ezredessel, az ORFK Szervezett Bűnözés Elleni Igazgatóságának úgynevezett „döglött ügyek osztálya” egykori vezetőjével.
Ihász tudott arról is, hogy a Gyárfás által neki átadott dossziéban lévő iratok bizonyítéknak számítanak a Fenyő-ügyben. Ezért ezeket át kellett volna adnia nyomozóhatóságnak, nem pedig a szekrényében őriznie.
Az ügyészség tudomásul vette az ítéletet, míg Ihász és védője felmentésért, illetve enyhítésért fellebbezett. A volt főügyész az ítéletet megalapozatlannak, az indoklást iratellenesnek és az ebből levont jogkövetkeztetést törvénysértőnek nevezte.
Az ügy másodfokon a Fővárosi Törvényszéken folytatódik.