Rekordot döntött a német vállalati csődök száma
A németországi fizetésképtelenségi adatok drámai növekedése nemcsak az országot érinti, hanem Magyarország gazdasági helyzetére is hatással lehet.
Az egykori főpolgármester szerint egy összeomlás esetén már nem az fog dönteni, hogy mit mond Kiss Ambrus, vagy mit ír a Népszava.
„Nem tudni biztosan, mennyire igaz a közvetlen csődveszély. Lehet, hogy így van, lehet, hogy nem. A városvezetés nem a matematika szabályai szerint bánik a számokkal, ez régóta látszik” − nyilatkozta a Magyar Nemzet megkeresésére az egykori főpolgármester annak kapcsán, hogy a közelmúltban kiderült: a városvezetés
már márciusban arról tájékoztatta Pénzügyminisztériumot, hogy csődbe kerül Budapest.
Tarlós István kifejtette: ha bekövetkezik a csőd, abban messze nem ártatlan a városvezetés. Véleménye szerint Karácsony Gergelynek sem lenne dicsőség, hogy az egyesített főváros 150 éves fennállása óta először az ő regnálása idején dőlne be Budapest.
Az egykori főpolgármester a lapnak elmondta: előző városvezetés 2010-ben 251 milliárd forint adósságot örökölt, 2019-ben a fővárost 200 milliárd forint tartalékkal adták át. Hozzátette: ehhez jön még, hogy Karácsonyék ideje alatt az iparűzési adónak csak a növekménye 107 milliárd forint.
„Ezekkel a számokkal lehet hasonlítani az elvonásokat. A többi politikai és kommunikációs zsonglőrködés”
– nyilatkozta Tarlós, majd arról is beszélt: nem tudja mi történik a tartalékkal, ahogy azt sem, hogy mennyi forrást fordított esetleg a városvezetés önként vállalt feladatok finanszírozására a kötelező feladatellátás rovására. „A magam részéről nem kívánom a csődöt sem a városnak, sem Karácsonynak, de ha mégis bekövetkezik, abban messze nem ártatlan a városvezetés. Hiába csoportosítják saját érdekeik szerint a tényeket, egy csőd esetén már nem az fog dönteni, hogy mit mond Kiss Ambrus, vagy mit ír a Népszava” – hangsúlyozta Tarlós
Nyitókép: MTI/Mohai Balázs