Lassult, de továbbra is 20 százalék felett a magyarországi infláció
A tavaly júniusi 100 forintunk egy évvel később már csak 83,26 forintot ért.
Nyugdíjkorrekció, nyugdíjprémium, nyugdíjemelés, 13. havi nyugdíj – szakértő segítségével szedtük össze, mikor melyikre számíthatnak a nyugdíjasok idén és jövőre.
Az év hátralévő részében nyugdíjkorrekcióra, jövőre pedig nyugdíjemelésre, 13. havi nyugdíjra és nyugdíjprémiumra is lehet számítani – összegezte a Mandiner érdeklődésére a nyugdíjasok anyagi kilátásait Farkas András, a NyugdíjGuru szakmai portál alapító szerkesztője.
A Magyar Nemzeti Bank előrejelzése szerint a 16,5–18,5 százalék közötti sávban várható az idei éves infláció, s a legtöbb szakértő is ebbe a tartományba, 18 százalék körülire becsüli. Ha valóban ezen a szinten alakul a pénzromlás mértéke, akkor
a nyugdíjtörvény által előírt novemberi felülvizsgálatkor januárig visszamenőleg mintegy 3 százalékos nyugdíjkorrekcióra számíthatnak a jogosultak.
A nyugdíjtörvény ugyanis azt mondja ki, hogy az év eleji nyugdíjemelés – amely 2023 januárjában 15 százalékos volt – és az első nyolc hónap adatai alapján kikövetkeztethető éves várható infláció közötti különbséggel kell korrigálni a nyugellátások összegét minden év novemberében. „Természetesen a számításokkor fontos figyelembe venni, hogy a kormányzat július–augusztusban lényeges inflációcsökkenéssel kalkulál. Összességében azonban az éves pénzromlás mértéke minden bizonnyal nemigen tér majd el szignifikánsan az előrejelzett 18 százalékos szinttől” – hangsúlyozta a szakember.
Kiemelte, a 3 százalékos korrekció nem kis terhet jelent a központi költségvetésnek, hiszen egyetlen százalékpontnyi emelés 50-55 milliárd forintjába kerül az államnak, így a 3 százalék legalább 150-170 milliárd forintnyi kiadással jár. Ráadásul ennek hatása lesz a jövő évi büdzsére is, hiszen így az induló nyugdíjérték 2024-ben nyilván magasabb lesz annál, mint amennyivel jelenleg számolnak.
Ezt is ajánljuk a témában
A tavaly júniusi 100 forintunk egy évvel később már csak 83,26 forintot ért.
A korrekcióval szemben nyugdíjprémiumra viszont idén biztosan nem számíthatnak a nyugdíjas-társadalom tagjai, mivel ennek a juttatásnak az a feltétele, hogy legalább 3,5 százalékos legyen a tárgyévi GDP-növekedés. Márpedig a bővülés most még a legoptimistább kormányzati prognózisok szerint is legfeljebb 1,5 százalékos lehet 2023-ban – közölte Farkas András.
Más helyzet várható 2024-ben, amikor is a nyugdíjasokat érintő első pozitív fejlemény a kötelező, rendszeres, éves nyugdíjemelés lesz januárban.
A jövő évi költségvetés 6 százalékos inflációval kalkulál, ami ugyanekkora, 6 százalékos nyugdíjemelést jelent az év első hónapjában.
Persze a következő esztendőre szóló büdzsé hatálybalépés előtti, idén decemberben várható felülvizsgálata még ezen módosíthat az éves folyamatok függvényében – jegyezte meg.
További pozitívum a nyugdíjasok számára – folytatta a szakértő –, hogy a 2024-es költségvetés tartalmazza a februárban folyósítandó 13. havi nyugdíjra elkülönített forrást is, amely összesen 449 milliárd forint. A kormányzat és a parlament nem nyúlt hozzá a Nők 40 programhoz, azaz a nők 40 évnyi munkaviszony utáni nyugdíjba vonulásának lehetőségéhez sem, amely szintén jelentős költségvetési tétel, 467 milliárd forint.
„Ha bejönnek azok a tervek, amelyek 4 százalékos gazdasági növekedéssel számolnak 2024-re, akkor a nyugdíjasok számíthatnak a 3,5 százalékos GDP-bővülés fölött már járó nyugdíjprémiumra is. A kormány erre 20,5 milliárd forintot különített el a büdzsében” – mondta a NyugdíjGuru alapító szerkesztője, jelezve: ha valóban 4 százalékos lesz a növekedés jövőre, akkor 10 ezer forint pluszpénzt kaphatnak a legalább 80 ezer forintos ellátással rendelkező nyugdíjasok.
Ezt is ajánljuk a témában
A baloldali lap szerint nem lesz évközi nyugdíjemelés.