Minden szar, ellenben a Külföld az csodás, rendezett és olcsó

„Így szezon közepén összefoglalnám a benyomásaimat, amelyeket a közösségi médiából merítettem különböző beszámolókból és kommentárokból.

Egyfelől. 

Nincs semmi dolgunk magunkkal, úgy vagyunk tökéletesek, ahogy vagyunk, még ha a Nélküledet dudorászva esünk is be a zöld-fehérre pingált pad alá a tablettás hubertusztól, és ha települések százain már a kertbe kapargatni se dugják ki az orrukat, az egyetlen aktivitás, amely néha mutatkozik, hogy a nálunk percekre sem maradni szándékozó bevándorlókat lehet visszazavarni a kelet-ázsiai néger anyjukba és lefóliázni az összes libernyákot, mi akkor is bokréta vagyunk isten kalapján + ÁFA.

Másfelől.

Minden szar, ellenben a Külföld az csodás, rendezett és olcsó, például Nyugat-Jugoszláviában egy frissen fogott bruschetta aux truffes (amiről az itthoni bugrisok azt sem tudják, hogy eszik vagy champagne) csak 83 euró (szerencsére a bugrisok számolni sem tudnak, csak lájkolni), amiért könnyek között mondtunk köszönetet a dél-holland vécésnéninek, aki még egy crème brûlée con queso de ovejaval is megajándékozott, csak az a rossz egyedül, hogy állandóan szégyenkezünk, mert magyarok vagyunk, mivel minden hotelportás a státusztörvényt olvassa a fejünkre, viszont itt már a Balaton is kihalt, és azt is megvette a Lölö + Recsk. 

Most mit lehet tenni ilyen körülmények közt? Mindegy. Nekem az Unicum a Riviéra.”

Nyitókép: MTI/EPA/Andrej Cukic