Lényeglátó és realista volt Orbán beszéde – Fricz Tamás a Mandinernek

A béke ideje címmel tartott előadást szombat délelőtt a 32. Tusnádfürdői Nyári Szabadegyetem és Diáktábor helyszínén Orbán Viktor. Beszédében olyan kérdéseket vetett fel, mint az orosz-ukrán háború, geopolitikai kérdések és az Európai Uniót terhelő gondok. Lapunk megkereste a beszéd után Fricz Tamás politológust, akit arra kértünk, hogy elemezze a miniszterelnök idei beszédét.

Az elemző szerint kevés olyan ország van a világon, amelynek a miniszterelnöke nem pusztán politikai beszédeket mond, hanem képes átfogó, politológiai és társadalomtudományi igényességű elemzéseket adni a világ, Európa és Magyarország helyzetéről. Úgy látja, hogy Orbán Viktor ilyen miniszterelnök, s ebbéli képességét ezúttal is megmutatta Tusnádfürdőn. „Nem véletlen, hogy szavaira szinte a világ minden táján odafigyelnek, nyilván ez most is így lesz, bár ezúttal az ellenségei kevés fogást találhattak a beszédén” – fogalmazott Fricz Tamás.

Úgy látja, hogy Orbán Viktor beszédeit egyfajta realista lényeglátás jellemzi – amit a szombaton kifejtettek is bizonyítanak. 

A világ átrendeződésével kapcsolatban az elemző arra jutott, hogy teljesen egyértelmű, hogy – bár ezt a szót nem használta a miniszterelnök – egy új világrend van kibontakozóban, amelynek az a lényege, hogy megszűnik, vagy már meg is szűnt az Egyesült Államok világuralma, vagyis az egypólusú világrend. Fellépett Kína, a türelmes birodalom, amelyik helyet követel magának a nagyhatalmak között. Amerika lett, Kína van – mondta a miniszterelnök, ráadásul utóbbi idestova már ötezer éve van. 

A probléma viszont az, hogy az USA karakterének lényege, hogy ő az első a világon, ő uralkodik, s most jött egy másik nagyhatalom, amelyik bejelentkezett az első helyre. Márpedig ezt nem tűrhetik el, hiszen „övék az aranyérem”, s ezért haladunk az összeütközés, azaz, a világháború felé. „Orbán érdeme, hogy nem akart senkit megnyugtatni szokványos politikusi optimizmussal, hiú ábrándkergetéssel, hanem helyette világossá tette, hogy van kiút, mégpedig az, hogy elfogadják a felek egymást, s nem zéró-zéró, hanem nyer-nyer játékra törekszenek. Vagyis, elfogadják, hogy lehet együttműködni is, nem csak háborúzni” – fogalmazott Fricz Tamás. 

A politológus szerint realista és lényeglátó volt abban is a miniszterelnök, ahogyan az EU helyzetét elemezte, ugyanis világossá tette, hogy az unió nemhogy megszerezte volna a világpolitikai viszonyok között a szuverenitását, hanem ellenkezőleg, gyakorlatilag az USA irányítása alá került, akár a háborúval, akár a gazdasági és kulturális kérdésekkel kapcsolatban. Hozzátette: Brüsszel önsorsrontó politikát folytat, Oroszországot az amerikaiak kérésére (utasítására?) leválasztja önmagáról, s ezzel óriási gazdasági károkat okoz önmagának. 

Az elemző úgy látja, hogy realista és lényeglátó volt Orbán hazánk EU-n belüli helyzetét illetően is. Szerinte világossá tette, hogy a föderalisták és szuverenisták konfliktusában a britek kiválása után rosszabb helyzetbe kerültünk, de a 2024-es EP-választás valamit változtathat ezen, ahogy a közelgő spanyol és a szlovák választások is. 

„Szerinte a legfontosabb realizmus a jelenlegi helyzetben: az unióval nem kötünk kompromisszumot a számunkra meghatározó kérdésekben. Nem hátrálunk meg, s nem engedünk a zsarolásnak” – fogalmazott Fricz. Emlékeztetett, hogy Orbán leszögezte, taktikai, stratégiai ügyekben lehet engedni. A politológus szerint mind a genderkérdés, mind a háborúval kapcsolatos békére törekvő álláspontunk, mind a határaink megvédése a migránsáradattól, mind a szuverenitásunk védelme és egy erős nemzetekre épülő Európa igénye olyan kérdések, amelyek történelmi jelentőségűek számunkra. Úgy látja, hogy engedményekről lehet szó a kevésbé fontos ügyekben, de a lényegi kérdésekben történelmi szemléletet kell alkalmaznunk. 

***

Nyitókép: Facebook