Gyöngyösi betámadta a magukat zöldnek beállító „életmódbaloldali” politikusokat: hogy lesz így választási együttműködés?

A balliberális pártok gyakran hangoztatják, nem elég, az, hogy megállapodnak arról, miként tudnak közösen elindulni a különböző választásokon. Ennél sokkal fontosabb, hogy legyen olyan, minden résztvevő fél által elfogadható programjuk, amelyet győzelmük esetén közösen meg tudnak valósítani. Ám a jövő évi önkormányzati voksolás előtt számos településen bajban lesznek, ha ennek szellemében készülnek a megméretésre, különösen igaz ez a legfontosabbra, Budapestre.

Környezetszennyezés kontra technikai fejlődés

Bár hivatalosan még nem dőlt el, jövő júniusban ki indul az ellenzéki pártok színeiben a főpolgármesteri tisztségért – vagy hogy lesz-e egyáltalán közös jelölt –, de Karácsony Gergely a közelmúltban megerősítette, ha esik, ha fúj, ő bizony újra ringbe száll; az persze nagy kérdés, mi lesz, ha jön az a bizonyos villamos. De ha most komolyan vehetjük a budapesti városvezetőt, akkor joggal vetődik fel a kérdés, a zöld értékek,

De a kérdés úgy is feltehető, összeegyeztethető-e Gyöngyösiék álláspontja a többi pártéval, de elsősorban az LMP-ével és a Párbeszédével.

Történt ugyanis, hogy a minap Gyöngyösi Márton egy Facebook-posztban védte meg az autósokat, s esett neki a zöldeknek. Azt írta, a környezetszennyezés kétségtelenül egy súlyos kérdés, a másik oldalon viszont ott vannak a technikai fejlődés pozitív hatásai, az egészséges lakókörnyezet kialakulása, a korábban tömegek halálát okozó betegségek tucatjának legyőzése, ezzel együtt a várható átlagéletkor ugrásszerű növekedése. Ám szerinte a fejlődés és a nyugati életmód elterjedése egyúttal azt is eredményezi, hogy egyre többen felejtik el, milyen is volna a világ mindezen technikai vívmányok nélkül.

azért, mert szeretnének kényelmes körülmények között élni, vagy egyenesen azért, mert munkába merészelnek járni. Azok a magukat progresszívnek és zöldnek beállító »életmódbaloldali« politikusok, akik a természetvédelem magasztos elveire hivatkozva a technikai fejlődés eredményeit tagadják, naiv idealizmusukban talán maguk sincsenek tudatában annak, hogy valójában az európai emberek szabadságát és esélyegyenlőségét támadják” – fogalmaz és úgy folytatja, „azzal, hogy az autózást veszik célba, a robbanómotorok betiltását, valamint dugódíjakat és az autók városokból való esztelen kitiltását követelve, éppen oda vezetnék vissza a társadalmat, ahonnan 200 éve elindultunk. Lennének a városi kevesek, akik a legjobban fizető munkahelyekhez közel élve mintegy az új arisztokráciát testesítenék meg, míg azok, akik vidéken, a központtól távolabb teremtenek otthon maguknak, egyszerűen a perifériára szorulnának” – állapítja meg.

Egyensúly és harmonikus fejlődés

Gyöngyösi azt is kifejti, hogy meggyőződése, a mobilitás, és az autózás nem pusztán környezetvédelmi, hanem gazdasági és kulturális kérdés is, a következő években pedig egy heves küzdelmet látunk majd kibontakozni azok között, akik a környezetvédelemre hivatkozva a legalapvetőbb szabadságjogokat korlátoznák, és azok között, akik a technikai fejlődés árnyoldalait figyelembe véve, ám észszerű és reális megoldásokra törekedve, megfontolva haladnának.

Jobboldali, konzervatív politikusként úgy gondolom, hogy aki az autózás technikai feltételeinek drágításán dolgozik, az az emberek szabadsága ellen dolgozik. Aki a benzin- és dízelmotorok fejlesztése helyett azok betiltásán dolgozik, az a személyes mobilitást egy szűk elit kiváltságává tenné, európaiak millióit másodrendű polgárrá téve. Ezt pedig nem szabad megengednünk – írja, és azzal folytatja, hogy a felelős politika egyensúlyra és harmonikus fejlődésre törekszik. Ő ezt a megfontolt utat kívánja követni, ezért

és támogatja azt, hogy az emberek szabadon megválaszthassák, mikor és hogyan változtatnak helyet. Erre pedig eddig az autónál univerzálisabb eszközt még nem találtak fel – zárja a gondolatait.

Ezek után a Mandiner megkérdezte a Jobbikot, az LMP-t, valamint a Párbeszédet, hogy mivel Gyöngyösi Márton pártelnök bejegyzése alapvetően támadja a zöld értékeket, gondolkodást hogyan tartják elképzelhetően, hogy közösen indulnak az önkormányzati választáson. A háromból ketten válaszoltak.

Lokálpatriótákat kívánnak támogatni

„A Jobbik-Konzervatívok januárban bejelentette, hogy olyan személyeket és közösségeket kíván támogatni az egy év múlva esedékes önkormányzati választásokon, akik helyben elismertek, lokálpatrióták és a központi pártérdekektől mentes politizálást kívánnak megvalósítani. Ebből az is következik, hogy a Jobbik-Konzervatívok nem indul közösen az autósokkal vitában álló LMP-vel vagy Párbeszéddel, mert nem pártokat, hanem helyi ügyekért elkötelezett lokálpatriótákat kíván támogatni.

Büszkén vállaljuk, hogy a mi pártunk az egyedüli jobboldali konzervatív párt, amely kiáll az állam által csak fejőstehénnek nézett autósok mellett, akiket a térség egyik legmagasabb üzemanyagárával sarcol nagyobb adóbevétel reményében az Orbán-kormány. Vagy kiáll azokkal az életmódbaloldali politikusokkal szemben, akik dugódíjjal igyekeznek rontani a hazai mobilitást és megkeseríteni az autósok, a magyar vállalkozók egyébként is nehéz helyzetét.

ahol nem tekintik ellenségnek az autóval közlekedőket.”

Az LMP Kanász-Nagy Máté válaszát – amely szintén a Facebookon jelent meg – tekinti a párt hivatalos válaszának. Az országgyűlési képviselő azt írta, távolságtartó együttérzéssel is tudnák figyelni, „ahogy a magát konzervatívokra átnevező Jobbik kétségbeesetten keresi a helyét a politikai térben, ugyanakkor külső szemlélőként azt tudjuk mondani, hogy az ostobaságokat beszélő, klímatagadó párt pozícióját elég jól betölti a Fidesz, arra talán nem érdemes próbálkozni”.

Közös pont a jobboldalon

Azzal folytatja, hogy az autózás nem alapjog, az egészséges környezethez való jog viszont az, márpedig ha ilyen ütemben nő tovább az autót használók aránya, akkor az záros határidőn belül nem az egészséges környezetet, hanem az élethez való jogot fogja veszélyeztetni.

„Azt az érvet, mely szerint a szennyező közlekedési módok visszaszorítása szétszakítja a társadalmat, értelmezni se tudjuk” – állítja, majd közli, az autózás alternatívája a közösségi közlekedés: az a probléma ma Magyarországon, hogy a legtöbb vidéki faluból gyorsabb és olcsóbb autóval eljutni mondjuk a fővárosba vagy a legközelebbi nagyvárosba, mint tömegközlekedéssel. Ez szerinte nem azért van így, mert a Gyöngyösi Márton által emlegetett technikai fejlődés ezt okozta. Ez azért van így, mert az elmúlt években jóval többet költöttünk az amúgy sokmilliárd eurós profitot termelő autógyárak támogatására, mint a tömegközlekedés fejlesztésére – jelentette ki, s úgy véli,

és úgy tűnik, hogy a Fidesz után a Jobbik is felsorakozott nagyvállalatok lobbistájaként.

Biztos megnyugtató, hogy ha már Oroszország szerepét illetően megmosolyogtató véleménykülönbség alakult ki, azért ebben megtalálták a közös pontot a jobboldalon – zárja ironikusan a posztját Kanász-Nagy, arra a kérdésre azonban nem ad választ, hogy ilyen véleménykülönbségek mellett hogyan képzelhető el az együttműködésük, ha az önkormányzati választások után közösen hatalomra kerülnek néhány településen.

Nyitókép: Csúcsforgalom a Jane Haining rakparton. A háttérben az 1849-ben William Tierney Clark tervei alapján átadott Lánchíd, az első híd Buda és Pest között, amely Gróf Széchenyi István kezdeményezésére épült. Mögötte a budai városrész épületei. MTVA/Bizományosi: Róka László