A kulturális szankciók elfogadhatatlanok. Ezt csinálta a hitleri fasizmus is. Interjú.
„Összetartozunk?
Inkább összetartozzunk, mint össze-vissza tartozzunk. Az érzés nagyon erősen jelen van, mint a búvópatak, mindenhonnan előkerül. Az erőtér kisebb-nagyobb közösségek között is működik. A Népfőiskola azért izgalmas hely, mert itt ezt az összetartozást mindig megtapasztalom. Meghirdettünk például egy kollégiumot a Kárpát-medence lakóinak 20 és 40 éves kor között. Mi az első, ami történik? Egy Magyarország-térkép előtt mindenki berajzolja, honnan jött. Aztán elmondja, milyen kötődése van más településekhez. Ekkor szinte mindig ki szokott derülni, hogy másnak ott született a nagymamája, aztán jönnek sorra a kötődések. Másfél óra múlva ez a pár ember kezd összetartozni.
Novák Katalin az erdélyi Nagykárolyban avatta fel Kölcsey Ferenc szobrát. Az államfőt magyarellenes tüntetés várta, »Erdély román föld« skandálással fogadták. A román média arról írt, hogy Novák megjelenésével provokálta a magyarellenes nacionalistákat. Később a Szatmár megyei Művelődési Igazgatóság megbírságolta a polgármesteri hivatalt, mert a szobron a Himnusz harmadik sora is szerepel, de csak magyarul. Ezek az események igazán nem az összetartozást segítik elő.
Ezek múló dolgok, semmitmondó történések, nem olyan lényegesek, mint amekkorára itt-ott felnagyítják. Az a fontos, hogy elnök asszony erős és intenzív kapcsolati rendszert épít ki mindenfelé. Az természetes, hogy közben ilyenek is történnek.
Miért természetes?
Mert az eseményekből kikövetkeztethető, hogy ilyen reagálások is lesznek. Lesz a jövőben is, ahogy korábban is voltak hasonlók. A környező országok részéről előjöhetnek olyan reflexek, amelyekben benne vannak az elmúlt évtizedek ilyen-olyan történései.
Milyen történései?
Szélsőséges megnyilvánulások mindig vannak, akár a román politika részéről is. Az ilyesmit a nagypolitikának kell kezelni, a magyar külpolitikának pedig lereagálni. De nem azzal, hogy visszavág, hanem úgy, hogy a gazdasági kapcsolatokat erősíti, és azt keresi, ami összeköt.
A Mi Hazánk a minap azt javasolta, hogy járjon büntetőjogi védelem Trianon emlékének, ezért módosítsák a Büntető törvénykönyvet: aki nem tiszteli a békediktátum „gyászos emlékét”, ugyanolyan büntetést kapjon, mint az, aki nyilvánosan tagadja a nemzetiszocialista, kommunista rendszerek bűneit. Az erdélyi események ez a kategória?
Kerüljön a javaslat a parlament elé, aztán meglátjuk. A téma amúgy engem nem így, ebben a formában foglalkoztat. Az egész ügyet az Alaptörvénnyel megegyező módon látom. 2011 áprilisában villant át az agyamon, hogy a rendszerváltás valójában akkor kezdődött. Az, hogy a határon túli magyarok szavazati jogot kaptak, számomra fordulópontot jelentett.
Az Oroszországgal való kapcsolat megítélése is megváltozott. Sokak szerint Oroszország befolyása alá kerültünk, az orosz propagandát kommunikálja a kormány és a sajtója. David Pressman amerikai nagykövet a minap arról beszélt, hogy »Magyarország makacsul fenntartja, sőt tovább erősíti összekapcsoltságát Oroszországgal. (…) Helytelen továbbra is Oroszországra támaszkodni, miközben az megpróbálja lefejezni demokratikus szomszédját, Ukrajnát«.
A parlamentben a magyar-orosz interparlamentális uniónak én vagyok az elnöke. Nagyon megrendít ez az iszonyú testvérháború, emberek tízezrei halnak meg. De ebben a helyzetben is találkoztam az orosz nagykövettel és érzékeltettem vele, hogy a békenyilatkozatot nemcsak aláírtam, de helyeslem is. Budapesten az orosz tannyelvű iskola nehezen éli meg a helyzetet, jóval nehezebben megy osztálykirándulásra. Ezért meghívtam őket, itt voltak, jól érezték magukat. Ebben az áldatlan, iszonyú nehéz helyzetben is keresni kell a megoldást, ami abban segít, hogy ne sérüljön minden. Azt pedig nem tudom elfogadni, hogy Nyugat-Európában elismert, magas szintű orosz művészeket, színtársulatokat ne fogadjanak, szerződéseiket felbontsák, vagy Tolsztoj műveit kivegyék a könyvtárból. A kulturális szankciók elfogadhatatlanok. Ezt csinálta a hitleri fasizmus is.
Magyarország szankcióellenes retorikát folytat, majd rendre elfogadja azokat.
Nem mindegyiket. Sikerült olyan részeket kivetetni, amelyek az ország energiaellátását ellehetetlenítették volna. Azoknak, akik ott ülnek a brüsszeli parlamentben, úgy fest, fogalmuk sincs Európa térképéről. Nekünk nincs tengerünk, ahová a tartályhajók kiköthetnének.”
***
Fotó: Nagy Mihály
Egyre távolodik egymástól az Egyesült Államok és az Európai Unió. Előbbi ráadásul egy merőben új kontinens képzel el, ahol egyes országokkal működne csak szorosabban együtt.
Az orosz elnök megtartotta évértékelő sajtótájékoztatóját.
Mi az orosz minimálprogram, ami még a háborús győzelmet demonstrálja? George W. Bush elnök volt nemzetbiztonsági tanácsadójával beszélgettünk.
A riporter szerint már az elképesztő, hogy a balos szervezet szerint jelenleg nincsen ennél fontosabb dolga az Európai Tanács elnökének.
Az Európai Néppárt elnöke szerint csak idő kérdése, hogy az Európai Unió felhasználja a pénzeszközöket Ukrajna támogatására.
Zelenszkij a közösségi oldalán figyelmeztetett.
Újabb helyszínre terjed ki az orosz-ukrán háború?
Szentkirályi Alexandra kemény állításokat tesz: szerinte Budapest pénzügyeit csak „a főpolgármester és egy-két ember” ismeri, miközben a kormány „segítő kezet nyújt”, Karácsony pedig inkább „kiabál és mutogat”.
