Lengyel tengerre, magyar!

„Kilo” – mondja hazánknak Lengyelország. Ez tengerésznyelven annyit tesz: „Kommunikálni szeretnék veled”. Bár az elmúlt hónapokban kifejezetten sokszor lehetett arról hallani, hogy a lengyel kormány Magyarország helyett inkább Romániával és Ukrajnával működik együtt, Lengyelország láthatóan továbbra is törekszik a magyar-lengyel kapcsolatok erősítésére, a két ország gazdasági integrációja érdekében pedig kifejezetten jelentős erőfeszítéseket tesznek.

Ennek szép példája volt a Lengyelország budapesti nagykövetsége által a héten megszervezett Lengyel Tenger Napja, melynek keretében a lengyel tengergazdaság legfontosabb szereplői ajánlottak magyar gazdasági szereplők számára üzleti lehetőségeket.

Szívesen lennének alternatíva

Sebastian Kęciek, Lengyelország budapesti nagykövete nyitóbeszédében hangsúlyozta, „a jelenlegi helyzetben, az ukrán háború helyzetében, a nehéz két- és többoldalú kapcsolatok helyzetében

Úgy fogalmazott, „nagyon örülnénk, hogyha a lengyel hajózás, a lengyel tengerészet és kikötők biztosította lehetőségek Magyarországon alternatívaként jelennének meg a gazdasági életben”.

A lengyel tengergazdaság szereplői az együttműködés több lehetséges irányát is felvillantották az eseményen. Egyrészt felajánlották képzési helyeiket, tapasztalatukat és hajógyártási kapacitásukat a Trieszt kikötőjében épülő, 2026-ra elkészülő magyar terminál projektjéhez. Másrészt felhívták a figyelmet a świnoujściei kikötő LNG-termináljára, amely a lengyel-cseh, illetve a szlovák-magyar interkonnektor megnyitásával a magyar gázimport diverzifikálásának is eszköze lehet. Harmadrészt pedig a lengyel tengergazdasági szereplőknek nem titkolt céljuk, hogy

a hozzájuk vezető közúti és vasúti összeköttetések folyamatos javításával.

„Ez az együttműködés, az észak-déli kereskedelmi útvonal megerősíthetné az együttműködésünket a Visegrádi Négyek és a Három Tenger Kezdeményezés keretében” – hangsúlyozta Kęciek nagykövet.

Folyamatosan növekszik a lengyel tengergazdaság

Rafał Machowiak, a halászaton kívül minden más tengergazdasági ágat képviselő Lengyel Tengergazdasági Kamara főtitkára elmondta: a lengyel hajógyárakban körülbel 35 ezren dolgoznak, 2021-ben nyolc új hajót gyártottak, és 300 millió dollár értékben végeztek hajójavítási munkákat. Jelenlegi rendelésállományuk öt komp és öt egyéb hajó. Emellett Lengyelország yachtnagyhatalom is, tavaly 200 millió euró értékben gyártottak yachtokat.

Felhívta a figyelmet a tengergazdaság nemzetgazdasági jelentőségére: úgy fogalmazott, az EU-ban a tengeri üzletekbe fektetett minden egyes euró három euró hasznot hoz a szárazföldön. Elmondta azt is, hogy a négy kulcsfontosságú csúcskikötőre (Gdańsk, Gdynia, Szczecin, Świnoujście), 33 kikötői státuszú és 17 kisebb csomópontra, valamint 10 marinára épülő lengyel kikötői rendszerben az áruforgalom növekedése az elmúlt tíz évben meghaladta a 200 százalékot.

Hangsúlyozta azt is: tudja, hogy a trieszti kikötő magyar termináljának sikeres üzemeltetéséhez alkalmazottakra, tapasztalatokra van szükség,

Azt is jelezte, hogy ha flotta kell, a lengyel polgári és katonai hajógyárakra bizalommal számíthat a magyar fél.

Kikötők jókor, jó helyen

A rendezvényen képviseltette magát a két legnagyobb lengyel kikötői hatóság, a Szczecin- Świnoujście Kikötői Igazgatóság és a Gdyniai Kikötői Igazgatóság. A szczecini és świnoujściei kikötők képviselője elmondta, kikötőik a legmegfelelőbb helyen vannak ahhoz, hogy összekössék Közép- és Dél-Európát Skandináviával, a legrövidebb út Svédországba például Świnoujściéből vezet. Elhelyezkedésük más szempontból is előnyös: hátországa Lengyelország legiparosítottabb, legmagasabb vásárlóerejű része, biztonsági szempontból nem hátrány, hogy ez a kikötő van a legmesszebb Kalinyingrádtól, ráadásul a lengyel S3-as és a cseh D11-es gyorsforgalmi utak összekapcsolásával hamarosan Közép-Európa minden tájáról könnyen elérhető lesz Świnoujście. LNG-termináljuk pedig épp modernizáció alatt áll.

A Gdyniai Kikötői Igazgatóság képviselője arra hívta fel a figyelmet, hogy mindenre van egy termináljuk: a Koole terminál melaszt, növényi olajokat, vegyi anyagokat fogad, a Mondry gabonaterminál gabonát, olajos magvakat, szójalisztet, a HES terminál szenet, kokszot és egyéb vegyi termékeket, a BBM terminál pedig műtrágyát és egyéb száraz vagy folyékony árukat.

Közép-Európa kapuja lennének

Jelen volt a rendezvényen a gdański kikötő nagy konténerterminálja, a Baltic Hub is. Kereskedelmi menedzserük, Marcin Kamola elmondta: ők a Balti-tenger legnagyobb konténerterminálja, egyúttal a globális kereskedelem kapuja Közép- és Kelet-Európa felé; aki Magyarországon ma a JYSK-ben, Pepcóban, Ikeában, Reservedben vagy egyéb üzletekben vásárol,

Kamola beszámotl arról, hogy a 2008-as gazdasági világválság teljesen megváltoztatta a hajózási társaságok gondolkodását, ezért 2009-től kezdve olyannyira felfutottak a távol-keleti megrendeléseik, hogy ma már a Lengyelországban átrakott távol-keleti áru kétharmadát ők kezelik, ezzel ők a Fekete- és a Balti-tengert, valamint az Adriát is beleértve egész Kelet-Közép-Európa legnagyobb átrakodó terminálja.

A Baltic Hub emellett „vésztartalék-kikötő” a jelentős részben tengeri blokád alatt álló Ukrajna számára is, napi egy vonat köti össze a Baltic Hubot az ukrán határral, s ők tudják egész Európában a leghosszabb vonatokat kiszolgálni, miközben

Kamola – és vele az egész lengyel tengergazdaság – minden feszültség ellenére azt üzeni a magyaroknak: „logisztikai szempontból tekintsenek északra”, ugyanis az évtized végére a jelenlegi 4,5 millió konténeres forgalmukat 7 millióra viszik fel, s így az övék lesz a világ egyik legnagyobb konténerterminálja. A konténer pedig köztudottan az, ami nélkül konnektivitásról álmodni sem lehet igazán.

Nyitóképen: Gdansk városa és kikötője, háttérben a Balti-tengerrel (Artur Widak / NurPhoto / NurPhoto via AFP)