„Akik beleálltak” – ezt gondolják a fiatal polgármesterek a településvezetésről

Az MCC Ifjúságkutató Intézete „Szomszédom, a polgármester – fiatalként a településvezetői székben” címmel szervezett beszélgetést a Tas vezér utcai központba, amelyre a legfiatalabb magyar polgármestereket hívták el.

Angelovics Helga Golop, Ésik Árpád Tiszamogyorós, Mikola Gergely Encs, és Varga Tibor, Kaposkelecsény polgármestere beszélgetett Sullivan Ferenc kutatóval.

Ilyan kérdésekre kaphattak a jelenlévők választ az érintettektől: 

• Miért akartak a szokottnál fiatalabban polgármesterek lenni?
• Milyen volt az első pár hónap településvezetőként úgy, hogy mindenki idősebb a testületben?
• Mik a legnagyobb problémák településeiken?
• Milyen szempontokat hoztak be a politikájukba, hogy vonzóbbá tegyék a településüket?
• Illetve miként szólítják meg a fiatalokat? 

Egyetértettek abban: 

De beszélgetés során kitértek arra is, mik szülségesek ahhoz, hogy a településeik jól működjenek, és vonzóak legyenek akár a fiatalok számára is. Többek között a jó közbiztonságot, a munkahelyteremtést, a családalapítás támogatását, a CSOK igénybevételét, a kulturális, közösségi és sportprogramok szervezését, és nem utolsó sorban a társadalmi szerepvállalás hangsúlyozását említették.

***

Várható-e „őrségváltás” az önkormányzati választáson?

Székely Levente, az MCC Ifjúságkutató Intézetének vezetője a Mandinernek elmondta, pusztán a véletlen műve volt az, hogy a „Szomszédom, a polgármester” rendezvényre meghívott fiatal településvezetők az ország északkeleti részéből, illetve a Felvidékről érkeztek. „A fiatalokról szóló kutatásokban sorra az az eredmény jön ki, hogy a politika egy olyan szegmens a fiatalok életében, amiből a legtöbben szeretnének kimaradni. De akadnak közöttük olyanok, akik beleállnak és mernek felelősséget is vállalni. Hiszen hatalmas felelősség elindulni egy önkormányzati választáson. Teljesen más az, hogy valaki aktív a különböző politikai kérdésekben, és véleményt nyilvánít a közösségi médiában, esetleg kiteszi a pártja, szervezete kitűzőjét, mint az,

– vetette össze az ifjúságkutató.

Azért, hogy valaki polgármesterként megmérettethesse magát egy voksoláson, meg kell dolgozni. „Megfelelő számú aláírást kell összegyűjtenie, meg kell győznie a választókat és végig kell vinnie egy kampányt, amelynek a fókuszában maga a jelölt áll. Így jött az ötlet, hogy hívjunk össze egy kerekasztal beszélgetésre olyan fiatalokat, akik ezt akár már többször is végigcsinálták, és kérdezzük meg őket arról, hogy miként jutottak arra a döntésre, hogy be akarnak ülni a polgármesteri székbe, mit tapasztaltak az elején és milyen problémákkal szembesültek azóta” – sorolta.

Székely arról is beszélt, hogy legnagyobb örömére ezen a rendezvényen olyan gyakorlati tapasztalatokról is szó esett, amelyekre máshol kevés lenne az esély.

Azok, akik részt vettek ezen az eseményen jól jártak. Volt, aki még jegyzetelt is” – jegyezte meg a szakember.

Arra a kérdésre, hogy a kevesebb mint egy év múlva esedékes önkormányzati választáson várható-e egy „őrségváltás”, azaz megjelennek-e a fiatalabb korosztály tagjai, mint képviselő- vagy mint polgármester-jelöltek, Székely Levente azt a választ adta, hogy ezt egyre inkább várják, egyre inkább számolnak ezzel. „Már az előző választáson is megfigyelhető volt ez a jelenség. Hiszen azok közül, akik a rendszerváltás idején kerültek polgármesteri pozícióba vagy valamivel később, sokan elérik a „nyugdíj” korhatárt, és el is kezdték átadni a stafétabotot a fiatalabb korosztály tagjainak”.

Az ifjúságkutató végül arra is rámutatott, hogy

mely párt színeiben indul. „Ezért tudtak egyesek évtizedekig megmaradni” – hangzott el.

Magyarország egyik legfiatalabb polgármestere önállóan akarta „kiismerni a rendszert”

Mikola Gergely, Encs polgármestere 2019-ben alig 24 évesen lett a település polgármestere. Azonban fiatalkora ellenére nem kereste meg tapasztalatcsere ügyében a nála valamivel rutinosabb településvezetőket, mert mint fogalmazott,

Valamint azt is el akarta kerülni hogy esetleg kicsit lelassítsák a „fiatalos lendületét”. Majd felidézte, hogy az első évben nagyon kevés tanácsot kért más polgármesterektől, szerette volna önállóan „kiismerni a rendszert”.

Azzal folytatta, hogy próbált olyan „kiskapukat” találni, amelyeket korábban a térségben kevesen vettek igénybe. Azóta alakultak ki jó kapcsolatai más polgármesterekkel, illetve Borsod-Abaúj-Zemplén vármegyében megalakították az úgynevezett „B4-ket”, melyben Kazincbarcika, Ózd, Tiszaújváros és Encs szerepel. Ezeknek a városoknak a vezetőivel negyedévente egy fél-fél napot együtt töltenek, és próbálják a lehetőségeket és a jó gyakorlatokat átbeszélni, amelyek egy-egy problémára megoldást jelenthetnek – mondta el a Mandinernek Mikola.

A fiatal településvezető következő nagy projektje, hogy Encs jelenlegi, 2000 lakásos állományát mintegy három évtized után 200 lakásos lakóparkkal bővítsék. Ennek a tervezése már megtörtént, jelenleg az építési engedélyeket várják. „Az önkormányzat 14 telket biztosít ahhoz a családoknak és fiataloknak, hogy otthonra leljenek a kisvárosban. Ezen kívül 8 pályázaton több mint 2 milliárd forint értékben nyertünk el olyan támogatásokat, amelyeket gazdasági és szolgáltatási célokra tudtunk fordítani. Ebből mintegy nettó 800 millió forintot ipari park fejlesztésére költhetünk. A tervek szerint olyan bevásárlóparkot létesítenek a városban hamarosan, melyben ruházati üzlet és gyorsétterem is helyet kap majd” – ismertette.

Mikola Gergely szerint, ha több forrást kapnának, és bővíteni tudnák a fecskelakásaik-, illetve az önkormányzati lakásaik számát, akkor megközelítőleg három év alatt meg tudnák oldani a fiatalok úgynevezett „lakhatási válságát”, és még inkább helyben tudnák őket tartani.

Vidéken érezhetően fiatalodik a gazdatársadalom

Ésik Árpád, Tiszamogyorós polgármestere arra hívta fel a figyelmet, hogy 2016 óta elindult a záhonyi térségben is egy változás, egyre több fiatal kezdett el foglalkozni mezőgazdasággal, így érezhető, hogy fiatalodik a magyar gazdatársadalom. Leginkább a gyümölcstermesztés az, ami Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyében elterjedt. „Ezek az ültetetvények a Vidékfejlesztési Programnak köszönhetően megváltoztak: vármegyei szinten 12 ezer hektár birtokból 5 ezer hektár is megújulhat intenzív, szuperintenzívre, ami azt jelenti többek között, hogy kevésbé kitettebb az időjárásnak. A fiatalok leginkább már ebben a struktúrában gondolkoznak” – magyarázta.

Ezután rátért az önellátás kérdésére, amely véleménye szerint csak kis mértékben valósítható meg, és leginkább csak azoknál az
önkormányzatoknál, amelyek földterülettel rendelkeznek. „Azok az önkormányzatok amelyek 10 hektárnál több földdel rendelkeznek, gazdálkodnak is növénytermesztésben, leginkább zöldségeket, paprikát, paradicsomot vagy uborkát termesztenek. Akik pedig 1-2 hektárnyi területtel rendelkeznek, azok jellemzően beültetik gyümölcsössel. Azonban ez kevés ahhoz, hogy önellátóvá váljanak, sok esetben közfoglalkoztatásban nem jön ki az önköltség” – ismertette Ésik.

A fiatal polgármester szerin, annak érdekében, hogy minél több fiatalt helyben tudjanak tartani, lobbizni kellene azért, hogy a
térségükbe új munkahelyek telepedjenek meg. „Ez a folyamat elindult. A Nyíregyháza-Miskolc-Debrecen háromszögben fellelhető ipari parkokban egyre több vállalkozás telepedik meg. Azonban Felső-Szabolcs ezektől 100-120 kilométerre fekszik. Ezért számunkra az lenne a fontos, hogy a Fényeslitkében és Kisvárdán létrehozott ipari parkokba is jöjjenek cégek.”

Települési szinten, amit lehetett, már megtettek. „Infrastruktúrát fejlesztettünk és 21. századi, a fiatalok számára vonzó szolgáltatásokat valósítottunk meg (óvodafejlesztés, folyamatos kulturális programok stb.)

–jelentette ki a településvezető.

Másik településen méretteti meg magát jövőre

Ésik Árpád a beszélgetés során is elmondta, hogy 2024-ben a szomszédos Mándokon fog indulni polgármesterként. „Mándokon – ahol 2017 óta lakom – jól fogadták ezt a bejelentést, Tiszamogyoróson pedig tudják, hogy előnyük fog ebből származni. Amennyiben megkapom a mándokiaktól a bizalmat, és polgármester lehetek, a tervek szerint közös önkormányzati hivatalt hoznánk létre Tiszamogyoróssal, így tudnám segíteni a fenti két település, illetve Benknek a fejlődését” – hangsúlyozta.

Golopon nagy fókuszt kap a közösségfejlesztés

„Mikor 2019-ben elindultam a polgármester választáson, egy részletes, mindenre kiterjedő programot írtam, amit igyekeztem megvalósítani. Azonban a Covid időszaka is hozzájárult ahhoz, hogy ez megtorpant, nem tudtam olyan ütemben dolgozni, fejleszteni a telelpülést, ahogyan szerettem volna. Ezért is tartom most fontosnak, hogy újrainduljak.

– mondta el Angelovics Helga.

„Bár egy 600 fős településről beszélünk Borsod-Abaúj-Zemplén vármegyéban, a fiatalok számára fontosak bizonyos szolgáltatások, mint például egy konditerem létrehozása. Nagy öröm számomra is, hogy egyre több fiatal házas telepedik le nálunk, és a kismamák közül már páran jelezték nekem, hogy szeretnének mihamarabb regenerálódni, közösségbe járni. Erre lenne jó helyszín a fentebb említett kondi-és fitness terem, amelynek megnyitása mindenképpen a következő időszak feladatai közzé tartozna” – tette hozzá.

A polgármester ezután hangsúlyozta, hogy mennyire fontosak számára a fiatalok is. Ahhoz, hogy a fiatalabb generáció tagjai találkozni tudjanak, és minőségi időt tölthessenek együtt

„A kastéllyal nagyon sok elképzelésünk van, nem szeretném, hogy továbbra is kihasználatlanul álljon a nagy része az épületnek. A doktori kutatásomban a kastély építető család történetével foglalkozom, és mindenképp szeretném, ha rövid időn belül egy, a Vay-család életét és korát bemutató kiállítást is megnyithatnánk benne. Az épület és a hozzá tartozó öt hektáros park pedig kínálja magát, hogy ott megnyíljon egy kis kávézó, borozó, akár egy pici cukrászdával, ami csábító lehetne a helybeli fiatalok számára is. Maga az ötlet is tőlük érkezett” – hangzott el.

Angelovics Helga ehhez kapcsolódóan elmondta, hogy most azon dolgozik, hogy ez a koncepciója megvalósulhasson a Tokaj-Zemplén Fejlesztési Program keretében. „Azonban valószínű, hogy a jelenlegi gazdasági helyzetben, ennek a programnak a megvalósítása is tovább fog csúszni. Ami viszont reménykedésre ad okot, hogy ezt a mintegy 150 milliárd forintos alapot, amelyre a térség települései pályázhatnak nem végérvényesen zárolták, csak elhalasztották” – jegyezte meg.

A kerekasztal beszélgetésen is elhangzott, hogy Golopon 2019 óta úgynevezett nyitott hivatal intézménye működik. Az ügyfélfogadás ideje alatt bárki felkeresheti személyesen is a település vezetőjét, sőt bármilyen közösségi médiás felületen is megteheti ezt a hét szinte bármelyik napján és órájában. „Nagyon sok támadást kaptam azért, hogy kétlaki életet élek, Budapest-Golop között ingázom a hét első felében, és nem vagyok Golopon minden nap. Erre válaszul tettem magam elérhetővé a nap huszonnégy órájában a social media különböző felületein és telefonon, emailben is, mellyel elsősorban a fiatalok élnek is. Az idősebb generáció számára a munkatársaim a hét minden napján rendelkezésre állnak és folyamatosan közvetítik nekem a kéréseket, igényeket.

– hangsúlyozta.

„Magyar gyerek a magyar iskolából is tud érvényesülni”

Varga Tibor, a felvidéki Kaposkelecsény polgármestere arra a kérdésre, hogy mit várnak a szeptember végi szlovákiai választásoktól, azt válaszolta, hogy a legutóbbi választáshoz is nagy reményeket fűztek. „Polgármesterként bíztam benne, hogy egy stabilabb és kiszámíthatóbb kormányzás vár ránk. Azonban ennek épp az ellenkezője történt. Ebben benne volt a Covid is, és az Ukrajnában uralkodó háborús helyzet is bezavart, de

Varga megjegyezte, hogy „egy káoszos kormányzás van a hátuk mögött, az őszi választásoktól pedig azt várják, hogy bejut a magyar párt a parlamentbe. Mint a Szövetség polgármestere, nagyon bízok abban, hogy ott lesz a pártunk a pozsonyi
parlamentben” – tekintett a jövőbe.

Kaposkelecsény első embere szerint bár összetett kérdés, hogy mennyire jó előjel az, hogy a szakértői kormány miniszterelnöke, Ódor Lajos mellett van két magyar miniszter a kabinetben.

Másrészt pedig ez egy jó példa azoknak a szülőknek, akik azon gondolkodnak, hogy szlovák vagy a magyar iskolába adják a gyermeküket. Hiszen ez is azt bizonyítja, hogy a magyar gyerek a magyar iskolából is tud érvényesülni. Ódor Lajos is magyar általános és középiskolát végzett” – hangsúlyozta álláspontját a fiatal településvezető.

***

A teljes beszélgetést alább tekinthetik meg:

Nyitókép illusztráció, fotó: MTI/Balogh Zoltán