Változások jönnek a védőnői hálózatnál júliustól

Június 13-án ünnepeltük a magyar védőnők napját. 1915-ben e napon alakult meg Magyarországon Stefánia belga hercegnő védnökségével az Országos Stefánia Szövetség. A védőnői szakmát több mint 100 évvel ezelőtt uralkodó népegészségügyi állapotok, a magas csecsemőhalandóság és a rossz higiéniai gyakorlatok hívták életre. A kezdeményezés részeként létrejött a Védőnői Szolgálat, 1916-tól pedig Heim Pál jóvoltából elindult a magyar védőnőképzés is, amely 1989-től főiskolai diplomás képzéssé vált. A Magyar Védőnői Szolgálat 2015-ben hungarikum minősítést kapott.

Az Ugron Gábor belügyminiszter által 1917-ben országos, kötelező hálózattá tett magyar védőnői szolgálat Európa-szerte is egyedülálló. Magyarországon kívül Finnországban vannak még hasonló szerepet betöltő egészségügyi dolgozók, máshol a szülésznők látják el a várandós és gyermekágyas anyák gondozását.

Júliustól átalakul a védőnői hálózat

Az egészségügyi törvény módosításával kezdetét vette az alapellátás átalakítása, amely a védőnői hálózatot is érinti – tájékoztatta az Országos Kórházi Főigazgatóság (Okfő) és a Magyar Védőnők Szakmai Szövetségének konferenciáján jelelévőket Csősz Katalin.

Az Okfő védőnői szakmai osztályának osztályvezetője a júliustól életbe lépő változásokról elmondta: az egységes védőnői rendszer kialakítását célozva

Az átalakítások eredményeként a 2600 helyett már csak 23 munkáltató lesz. Az iskolai védőnők (mintegy 890 fő) 2024. január 1-jétől kerülnek át a megyei intézményekhez – idézte az osztályvezetőt a Magyar Nemzet.

A konferencián elhangzottak szerint a kórházaknak alapító okiratot kellett módosítani. Emellett módosítani kell az intézmények szervezeti és működési szabályzatán, valamint 18 800 működési engedély sorsát kell tisztázni. Csősz Katalin kiemelte: az lenne az ideális, ha a védőnői szolgálat önálló egység lenne a kórházakon belül. Az ugyanakkor mindenképpen kedvező, hogy az új rendszerben a kórházak átvállalják a védőnőktől a kamarai tagdíj fizetését, és tervben van a területi pótlék 15-ről 50 százalékra való növelése is – tette hozzá a szakember.

Rétvári: Ha a baloldal alakított volna kormányt,  a védőnői hálózatot leépítette volna

Az Országgyűlés június 13-i ülésnapján is terítéken volt a védőnők ügye. A legnagyobb ellenzéki párt, a Demokratikus Koalíció (DK) a tervezett átalakítás kapcsán attól tart többek között, hogy „elveszíti lényegét a védőnői hálózat”.

Komáromi Zoltán, a párt képviselője parlamenti felszólalásában hangsúlyozta, „egy védőnő egyszerre több funkciót tölt be, és nemcsak a családoknak, hanem az orvosoknak is nagy segítséget jelent, nélkülözhetetlen része az egészségügyi rendszernek. Az orvosok számának csökkenésével a védőnők jelentősége tovább nő” – tette hozzá. Majd azzal folytatta, hogy „ha a kormány átalakítja ezt a rendszert, ezzel elveszíti a lényegét a hálózat, megszűnik a közvetlen kapcsolat az emberekkel”.

Rétvári Bence, a Belügyminisztérium parlamenti államtitkára az elhangzottak úgy reagált, „valóban oda kell figyelni a védőnőkre,

A miniszterhelyettes úgy vélte, ha tavaly a baloldal alakított volna kormányt, a védőnői hálózatot leépítette volna, és „nem lenne mit ünnepelni”. Amikor pedig Gyurcsány Ferenc volt kormányon, vizitdíjat szedtek az emberektől – emlékeztetett a kormánypárti politikus.

Rétvári arra is felhívta válaszában a figyelmet, hogy nem igaz, hogy kevesebb orvos lenne Magyarországon, az elmúlt időben nem csökkent, hanem nőtt a Magyarországon dolgozó orvosok száma. Július 1-jétől a védőnői szolgálat is igazodik a változásokhoz: a

Hozzátette: a változással csak megerősödik a védőnői szolgálat.

Nyitókép illusztráció. Fotó: Magyaroszág Kormánya Facebook-oldala

***