Az első vádlott, akire jogerősen is kimondták a tényleges életfogytiglani szabadságvesztést 2000-ben, a saját családjával végző Boi Gyula volt, de azóta számos megrázó emberölés elkövetőit ilyen büntetésre ítéltek. Ilyen volt a 2009 januári csepeli kettős gyilkosság elkövetője, Kun Tamás, valamint a romagyilkosságok három tettese.
A TÉSZ-esek között egyetlen női rab van, a 2015-ben a saját nyolcéves kislányát több mint száz késszúrással végző Á. Anikó. Ugyanakkor például a 2012-ben a 11 éves Szita Bence életét kioltó három elkövető mindegyike meghalt a börtönben, köztük a gyilkosságot kiötlő P. Erika.
Érdekesség, hogy Kozma Ákos, az alapvető jogok biztosa korábban az Alkotmánybírósághoz fordult a tényleges életfogytiglan kapcsán, az Alaptörvény értelmezését kérve. A testület azonban még nem hozott döntést az ügyben.