Szokatlan, de az elmúlt egy évben nem nőtt a tényleges életfogytiglanosok száma

Ahogy a Mandiner is beszámolt róla, megúszta az életfogytiglani szabadságvesztést a VV Fanni-ként ismert egykori valóságshow-szereplő Novozánszki Fanni gyilkosa, akit jogerősen húsz év fegyházra ítélt a Fővárosi Ítélőtábla a múlt héten. A döntés jelentős enyhítésnek számít az első fokon életfogytiglanra ítélt férfi esetében, főleg, ha figyelembe vesszük, hogy B. László, büntetése kétharmadának letöltése után, feltételesen szabadlábra kerülhet, és már több évet töltött letartóztatásban.

Ha a Fővárosi Ítélőtábla helyben hagyta volna az első fokú döntést, akkor ő is csatlakozott volna ahhoz

Az ilyen súlyú szabadságvesztés kiszabása esetén a bíróság meghatározza a feltételes szabadságra bocsátás legkorábbi időpontját, amelyet legalább huszonöt, legfeljebb negyven évben állapíthat meg.

Legalább negyven év

Legutóbb a soroksári futónő, Gy. Krisztina gyilkosa kapott ilyen büntetést, de az ő ítélete felért egy tényleges életfogytiglannal (TÉSZ), hiszen a bíróság ugyanúgy negyven évben határozta meg a férfi feltételes szabadlábra helyezésének legkorábbi időpontját, mint azt a törvény a legsúlyosabb büntetésre ítélt fogvatartottaknál írja elő, egy kötelező kegyelmi eljárás keretében. 

A TÉSZ-esek a Büntetés-végrehajtás Országos Parancsnokságának (BvOP) lapunknak megküldött adatai szerint jelenleg 72-en vannak, az elmúlt évben nem emelkedett a számuk. Mindez pedig azt jelenti, hogy a bíróságok megítélése szerint

Pedig a TÉSZ-esek száma az büntetés bevezetése óta dinamikusan nőtt, a bevezetés első évében, azaz 1999-ben még csak egy ilyen elítélt volt Magyarországon, addig 2005-ben 10, 2012-ben 25, 2014-ben már 49, míg 2019-ben 57.

Speciális körlet

A BvoP közlése szerint ezek a rabok egyedi helyzetük miatt speciális kezelést igényelnek. Elítélésük és a társadalomból való teljes elszigeteltségük azt jelenti, hogy hosszú távon kell gondoskodni az alapvető szükségleteikről, például egészségügyi ellátásukról, pszichológiai támogatásukról.

A TÉSZ-esek az úgynevezett HSR (hosszúidejű speciális rezsim) körleten vannak elhelyezve egy vagy kétszemélyes zárkában, és általában zárkán végezhető munkát végeznek. Minden élete végéig raboskodó elítélt úgynevezett egyedi utasítással rendelkezik,

úgymint az intézeten kívüli mozgatásával kapcsolatos tevékenység, a szabad levegőn tartózkodás rendje, foglalkoztatása, sőt a vallásgyakorlás is. A bv-intézetek munkatársai folyamatosan vesznek részt olyan továbbképzéseken, ahol új módszereket, technikákat elsajátíthatják el, s amely lehetővé teszi, hogy mindig felkészültek legyenek az új kihívásokra és hatékonyan válaszoljanak azokra.

A legsúlyosabb bűnözők 

Az első vádlott, akire jogerősen is kimondták a tényleges életfogytiglani szabadságvesztést 2000-ben, a saját családjával végző  Boi Gyula volt, de azóta számos megrázó emberölés elkövetőit ilyen büntetésre ítéltek. Ilyen volt a 2009 januári csepeli kettős gyilkosság elkövetője, Kun Tamás, valamint a romagyilkosságok három tettese. 

A TÉSZ-esek között egyetlen női rab van, a 2015-ben a saját nyolcéves kislányát több mint száz késszúrással végző Á. Anikó. Ugyanakkor például a 2012-ben a 11 éves Szita Bence életét kioltó három elkövető mindegyike meghalt a börtönben, köztük a gyilkosságot kiötlő P. Erika. 

Érdekesség, hogy Kozma Ákos, az alapvető jogok biztosa korábban az Alkotmánybírósághoz fordult a tényleges életfogytiglan kapcsán, az Alaptörvény értelmezését kérve. A testület azonban még nem hozott döntést az ügyben.

Nyitókép: A Veszprém Vármegyei Büntetés-végrehajtási Intézet egyik cellája (Fotó:MTI/Vasvári Tamás)