Időközi választás Tatabányán: vagy a széteső balliberális koalíció vagy a kormánypártok jelöltje ül be a közgyűlésbe

A tatabányaiak június 11-én ítéletet mondhatnak a balliberális városvezetés három és fél éves munkájáról, ugyanis időközi önkormányzati választást tartanak a városban az egyik képviselő, volt polgármester halála miatt. A fideszes Schmidt Csaba ugyan nem tudta megőrizni a posztját 2019-ben – miután kilenc évig irányította Komárom-Esztergom vármegye székhelyét, kevéssel több mint 2,5 százalékponttal vereséget szenvedett a hatpárti Szücsné Posztovics Ilonától –, képviselő-jelöltként több mint tíz százalékponttal (52,55:42,22 százalék) győzött a közös ellenzéki jelölt ellen, így a 2. számú választókerületbe új politikust kell választani.

A Jobbik megsértődött

Öt hét múlva azonban merőben más lesz a felállás, mint volt három és fél évvel ezelőtt. Akkor a balliberális pártok a jobbikos Bányay István Károllyal próbálkoztak – már akkor is kibabráltak az akkor még Sneider-párttal, hiszen sejthető volt, itt nem nyerhetnek –, s Gyöngyösiék úgy gondolták, most is őket illeti az indítás joga. A DK azonban beintett nekik, de furcsa módon nem a saját emberüket, hanem a párbeszédes Varga Mátét állítják ringbe, aki nincs még 30 éves.

Rossz nyelvek szerint azért őt, hogy borsot törjenek a polgármester orra alá. Varga ugyanis korábban a tatabányai önkormányzatnál dolgozott kommunikációs munkatársként, de rossz viszonyba került a polgármesterrel. A párbeszédes politikus a Tatabányáról történő távozása után Budapesten kötött ki,

A Jobbik – nem meglepő módon – zokon vette a mellőzését, ezért nem is adta a logóját a balliberális összefogáshoz, ugyanakkor nem akarták kenyértörésre vinni a dolgot egy saját jelölttel, de erre nem is nagyon lettek volna képesek, hiszen alig van a városban hadra fogható emberük.

Szétforgácsolódott a városvezetés

A Fidesz-KDNP Gál Csabát indítja. A közgazdász végzettségű 50 éves férfi a választókörzetben él, minden ideköti. Tíz évig dolgozott a Polgármesteri Hivatalban, a gazdasági irodát vezette, ezért rendkívül sokat tud az önkormányzat és a cégei pénzügyi, gazdasági helyzetéről. Jelenleg a vármegyei szakképzési centrum gazdasági vezetője.

A Mi Hazánk – csakúgy, mint 2019-ben, amikor mindössze 5,24 százalékot ért el – Ábrahám Barnabást, a párt megyei elnökét veti be a küzdelembe. Ő már a tavalyi parlamenti választáson is elindult, de nem Tatabányán, hanem a Komárom székhelyű választókerületben, ahol egy fokkal jobban szerepelt, de

S meglepetésre lesz egy magát civilnek tartó jelölt is, Gutai Zsolt a Generációk Tatabányáért színeiben vesz részt a voksoláson. Ez azért pikáns helyzet, mert a városvezető koalícióban is van egy hasonló nevű háromfős frakció. (A magát most függetlenként deklaráló Gutai egyébként 2010 és 2019 között a balliberális oldal szócsövének számított). Emellett működik még a közgyűlésben egy négytagú Összefogás Tatabányáért elnevezésű képviselőcsoport, s a hatalmon lévőkhöz tartozik még két frakción kívüli balliberális képviselő is. Mindez azt bizonyítja, hogy mára gyakorlatilag teljesen szétforgácsolódott az a csapat, amely Szücsné Posztovics Ilona vezetésével 2019-ben kezdte meg a munkát.

A Fidesz-KDNP az esélyes

Ezért sem valószínű, hogy ezt a választókerületet elveszítik a kormánypártok. De azért sem, mert két olyan körzet van, amelyben – a lakosság szociológiai szempontú összetétele miatt – a Fidesz–KDNP erősebb, mint az ellenfele, és ez az egyik. A választókerület két részből áll, egy nagy lakótelepből, valamint Alsógallából, amely valójában egy zárt faluközösség, és főleg katolikus német nemzetiségűek lakják. Nem véletlen, hogy az elhunyt polgármester, képviselő itt nagyon népszerű volt – ezért is aratott fölényes győzelmet 2019-ben –, így legfeljebb arra lehet számítani, hogy júniusban szorosabb lesz a küzdelem. De miután a városvezetés körüli problémák, a kisebb-nagyobb botrányok alaposan megtépázták a balliberális pártok tekintélyét, még azt sem lehet kizárni, hogy

Ha bejön a papírforma és fideszes siker lesz, érdekes helyzet alakul ki ismét, hiszen a balliberális koalíció pártjainak marad 9, a kormánypártoknak pedig lesz 8 képviselője, s ott van még ellenzékben a Mi Hazánk városatyája, így megint egyezkedésekre lesz szükség a közgyűlésben a határozati javaslatok elfogadásához. S miután nagyon megromlott a viszony a városvezetők között – ráadásul megkezdődtek már az alkudozások a 2024-es önkormányzati választásról és ebben komoly összecsapások lehetnek közöttük –, könnyen elképzelhető, hogy dezertál valamelyikük, és akkor valóban felborulhat a már most is rendkívül ingatag lábakon álló balliberális szövetség.

Nyitókép: Alsógallán májusfát állítanak, Gál Csaba Facebook-oldala