A külgazdasági és külügyminiszter arról is beszámolt, hogy az OTP-vel szembeni vádak hamisak.
Óriási a nyomás az ukrajnai fegyverszállítások, az újabb szankciók ügyében, azonban a kormány ennek ellenére sem adja fel a a béke melletti elkötelezettségét és a nemzeti érdekeit – jelentette ki Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter hétfőn Brüsszelben.
A Külgazdasági és Külügyminisztérium közleménye szerint a tárcavezető az európai uniós külügyi tanács ülésének szünetében tartott sajtótájékoztatóján közölte, hogy továbbra is harcias a hangulat, a tagállamok többsége a magyar kormánnyal szemben hisz abban, hogy a háborúnak lehet katonai megoldása, miközben ez a harcok elhúzódásának kockázatával jár.
„Továbbra is elterjedt az az álláspont, miszerint Ukrajna Európáért vagy Európa nevében harcol. Mi azt gondoljuk, hogy ez nem a mi háborúnk, minket semmifajta felelősség nem terhel a kirobbanásáért, de ennek a háborúnak az árát mi magunk is fizetjük (...) Mi továbbra is a háború lezárását, béketárgyalások megkezdését szorgalmazzuk” – szögezte le.
Szijjártó Péter rámutatott, hogy az Európai Békekeretből már 5,7 milliárd eurót fordítottak az ukrajnai fegyverszállítások finanszírozására, és noha hazánk álláspontja szerint ez eszkalációs veszélyt jelent, a kormány eddig nem lehetetlenítette el a kifizetéseket, viszont ezúttal világossá tette, hogy mindaddig ellenezni fogja az újabb részletet, amíg Ukrajna le nem veszi a semmilyen nemzetközi jogszabályt nem megsértő OTP-t a háború nemzetközi szponzorainak listájáról.
Az OTP-vel szembeni vádak hamisak, azok semmifajta tényeken nem alapulnak,
ezért azt követeljük, hogy az ukránok vegyék le a háború nemzetközi szponzorainak listájáról az OTP-t” – mondta. Majd rátért az újabb szankciós csomag tervezetére, és úgy vélekedett, hogy tanulni kellene az eddigi kudarcos büntetőintézkedésekből, mivel azok jobban fájtak Európának, mint Oroszországnak, az újabb korlátozások pedig még nagyobb nehézségeket okoznának.
A kárpátaljai magyarság jogfosztásáról szólva kiemelte, hogy Magyarország csak akkor tud hozzájárulni Ukrajna csatlakozási tárgyalásainak előrelépéséhez, ha Kijev visszaadja a nemzeti közösséget korábban megillető jogokat. Elmondta továbbá, hogy azt hallotta vissza egy résztvevőtől, hogy az ukrán vezetés azt állítja, hogy a Velencei Bizottság már jóváhagyta a kisebbségi törvényt, miközben a testület még nem is fogadta el az álláspontját az ügyben, arra majd júniusban kerülhet sor.
Szijjártó Péter szerint az „ukrán propaganda működik a kisebbségi törvény ügyében”,
a valóság néhány hónap múlva „rá fogja rúgni az ajtót mindenkire”, amikor szeptember elsejétől ellehetetlenül a magyar kisebbségi iskolák működése a jelenlegi formájukban.
„Nagy a nyomás mind a fegyverszállítások finanszírozása, mind a szankciók tekintetében, de a magyar kormány nem adja fel a béke iránti elkötelezettséget, nem adja fel a határon túli, ezen belül is a kárpátaljai magyar nemzeti közösség ügyének képviseletét, és nem adja fel a nemzeti érdekek képviseletét” – összegzett.
(MTI)
***
Nyitókép: Szijjártó Péter Facebook-oldala
Az áprilisi országgyűlési választás után sincs megállás: sorra jönnek az időközi voksolások, amelyek megmutathatják, átrendeződtek-e az erőviszonyok. Lesz, ahol már eldőlt a meccs, máshol izgalmas csaták jöhetnek a közelgő időközi önkormányzati választásokon.
Amerikában már Európa háborújaként tekintenek az orosz-ukrán konfliktusra.
Az Egyesült Államok történetében sokak szerint példa nélküli módon feszült egymásnak a nyilvánosság előtt az USA elnöke és a pápa. De mi is áll a konfliktus hátterében, és valóban olyan nagy-e az ellentét, mint azt néhányan kívülről látni szeretnék?
James Ford brit nagykövet-helyettes az EBESZ előtt tartott beszédében rávilágított: az orosz agresszió és a kritikus infrastruktúrát érő módszeres támadások olyan biztonsági kockázatot jelentenek, amelynek következményei messze túlmutatnak Ukrajna határain.
Ezek voltak a Mandiner legolvasottabb hírei április 25-én.
Az ország vezetése célzott politikai támadásról beszél, és már azt is tudni véli, ki volt az elkövető. Az áldozatok egyébként a legegyszerűbb internetes csalási formának dőltek be.
Pattanásig feszült a hangulat.
A krími támadás komoly károkat okozott az orosz haditengerészeti és a légvédelmi infrastruktúrában.
Ráadásul az uniós mentelmi jogot kikérni sokkal bonyolultabb eljárás.
