Mutatjuk, milyen ügyekben nyilvánult meg eddig Molnár Áron, a kissé túlmozgásos aktivista!

Ahogy a Mandineren nem rég megírtuk, nem kellett sokat várni,

aki június elsejére hirdetett tüntetést. Az aktivista célja a megmozdulással azonban már nem a jobb oktatásért való kiállás, inkább a „rendszer” lebontása. Ezzel kapcsolatban a következőket üzente: „Ezek az összecsapások szimbolikusak, de a valódi probléma a rendszer. A rendszer, amely miatt az utcán vagyunk és a rendszer, amely miatt sokkolók és gumibotok kerülnek elő. Ez a rendszer röhög rajtunk. Rendőrön, civilen egyaránt, miközben mi a jövőnkért harcolunk. Miért nem mi röhögünk a rendszeren? Miért nem mi tesszük nevetségessé? Miért nem mi hozunk létre egy új játékteret, amelyben nemhogy nem nevezzük nevén ezeket a gyökereket, akiket elvileg közjogi méltóságoknak kellene tekinteni, hanem úgy kezeljük őket, ahogy kell.”

Molnár Áron egyébként előszeretettel hangoztatja magáról a közösségi médiában, hogy a noÁr-mozgalomnak „ügyei vannak”, amelyek mellett kiáll, s amelyekhez folyamatosan keres támogatókat.

Mutatjuk, eddig milyen ügyekben nyilvánult meg az aktivista!

MIGRÁCIÓ

Az első ügy, a migráció kérdése volt, amelybe az aktivista beleállt. Mint fogalmazott akkor: egy dalban szeretné elmagyarázni, mi a különbség a migráns, a bevándorló és a menekült között.

„A migráns lehet menekült vagy bevándorló. A mai napra elég csak ezt bevágnod, jó?” – hangzik el az Ébresztő című dalban.

– jegyezte meg a mozgalom ennek kapcsán.

„2017. december 25-én jöttem vissza Szerbiából Magyarországra, és az órákon át kígyózó dugóban a határon volt időm elgondolkozni, hogy vajon amíg mi bejglitől és a karácsonyi ebédtől jóllakottan gurulunk, addig a tranzitzónában gyerekek születnek úgy, hogy még azt sem tudják mi az, hogy rendőrlámpa vagy erdő, mert szögesdrótok között születnek.

többek között ezt tette a migránssal is. Az első dolgom az volt, hogy hazaértem és megnéztem az Értelmező Kéziszótárban a migráns szó jelentését: vándorlás, költözés. Elkezdtem megkérdezni a környezetemben élőket, hogy vajon ők tudják-e a migráns szó valódi jelentését, de döbbenettel konstatáltam hogy ez a szó elveszítette objektív jellegét” – fogalmazott Molnár Áron.

OKTATÁS

Molnár Áronék következő ügye az oktatás volt, ekkor debütált a Tanítani akarunk! című daluk is. A mozgalom szerint egy diáktüntetésen vált világossá számukra, hogy az oktatás semmit nem változott hosszú évek óta. „Szakértők és diákok bevonásával kezdtük el kutatni a témát. Kiderült, hogy majdnem harminc éves lemaradásban vagyunk. Ezt a tendenciát meg kell állítanunk! Kínálnunk kell egy új alternatívát a diákoknak!” – írták.

A dalt és klipet az akkori Független Diákparlament, ma ADOM Diákmozgalom tüntetése inspirálta. Úgy vélik:

„Elménk kulcsa a jövő kapuját nyithatja,Ezért a tudást nekünk senki meg nem tilthatja!” – szól a dal.

A mozgalom következő dala a Fogjunk össze! címet viselte, és a rasszizmus ügyét karolta fel. Molnár Áronék leírása alapján ezt a számot két történet inspirálta. Az egyik az, hogy Áron egy barátja, aki gyerekekkel foglalkozik, mesélte, hogy sok gyereke azért szeretne katona és rendőr lenni, hogy a szüleit megvédje a migránsoktól.

„Egyedül kevesek vagyunk, de összefogással, kollektívaként fantasztikus változásokat tudunk létrehozni” – szögezik le.

FREE SZFE ÉS KULTÚRA

„A kultúra függetlensége szívügyünk. Így született meg 4! nap alatt a szám és a klip” – írta a mozgalom A kultúra nemzeti alap című klipjük kapcsán.

Mint az ügy bemutatásában áll: „A TAO eltörlésével és a színházak támogatási rendszerének átalakításával pont ugyanaz volt a probléma, mint a Színház- és Filmművészeti Egyetem helyzetével kapcsolatban. Nem egyeztettek az érintettekkel. Ezért megint egy függő helyzet alakult ki, a konszenzusos párbeszéd és vita helyett. A színházak és a független társulatok függnek a monopol helyzetet teremtett kulturális kormányzattól.”

A témában született még az SZFE című szám is, amely kapcsán Molnár Áronék megjegyezték:

„Életem legboldogabb napja? Mikor felvettek!És most a függetlenség az, amit ti elvesztek!” – hangzott az ügy mottója.

LMBTQ+

„Az elmúlt időszakban a hatalom rendszeresen támadta az LMBTQ+ közösség tagjait, sokszor félrevezető üzenetekkel, több esetben hazugságokkal. Fontosnak érezzük, hogy kiálljunk honfitársaink mellett és védjük őket alapvető emberi jogaikban” – jegyezte meg a mozgalom weboldalán, ahol beharangozták LOVEMBTQIA+ című dalukat.

de évről évre egyre több olyan intézkedést tesz, ami hátrányos helyzetbe hozza a közösség tagjait, megfosztja őket addigi jogaiktól, ellehetetleníti például az örökbefogadást, vagy a nemváltást és szándékosan félrevezető, hazug, aljas állításokat tesz a közösség tagjairól. Mi a noÁr-nál hiszünk benne, hogy az LMBTQ+ embereket ugyanazok a jogok illetik meg, mint bárki mást, ennek elfogadásáért pedig szeretnénk mindent megtenni a jövőben” – áll a leírásban.

HAJLÉKTALANOK

Ezután következett a hajléktalan emberek helyzete, amely a mozgalom szerint teljes káoszban stagnál az országban. „Ráadásul a megoldás helyett a politika inkább egy jó nagy takaróval takarja le a problémát, hogy a szegénységből semmi se látszódjon. Ebben a számban ezt a takarót rántjuk le és kínálunk emberi és rendszerszintű megoldásokat” – írják az ügy kapcsán. Ekkor született a Levél a Mikuláshoz című dal.

„Lent forgattunk éppen a hölgyekkel, és az egyik éppen megérkező nő számonkérte rajtunk, hogy miért élünk vissza a szegény emberek helyzetével és miért akarunk nekik rosszat. Mire elmeséltük,

– emlékezett vissza a klip forgatására Molnár Áron.

Molnár Áronék ügyeihez tartozik még – a fentieken túl – a gyermekbántalmazás elleni fellépés, a pandémia hőseiért való kiállás, a klíma- és ökológiai védelem ügye, továbbá a cselekvő polgárság kérdése is, ahol felvállalták, hogy

Mindezeken kívül pedig született dal arról is, mit jelent számukra magyarnak lenni.

Nyitókép: Molnár Áron „noÁr” Facebook-oldala