A noÁr-mozgalom fő aktivistájának célja legújabb megmozdulásával már nem a jobb oktatásért való kiállás, inkább a „rendszer” lebontása.
Ahogy a Mandineren nem rég megírtuk, nem kellett sokat várni,
aki június elsejére hirdetett tüntetést. Az aktivista célja a megmozdulással azonban már nem a jobb oktatásért való kiállás, inkább a „rendszer” lebontása. Ezzel kapcsolatban a következőket üzente: „Ezek az összecsapások szimbolikusak, de a valódi probléma a rendszer. A rendszer, amely miatt az utcán vagyunk és a rendszer, amely miatt sokkolók és gumibotok kerülnek elő. Ez a rendszer röhög rajtunk. Rendőrön, civilen egyaránt, miközben mi a jövőnkért harcolunk. Miért nem mi röhögünk a rendszeren? Miért nem mi tesszük nevetségessé? Miért nem mi hozunk létre egy új játékteret, amelyben nemhogy nem nevezzük nevén ezeket a gyökereket, akiket elvileg közjogi méltóságoknak kellene tekinteni, hanem úgy kezeljük őket, ahogy kell.”
Molnár Áron egyébként előszeretettel hangoztatja magáról a közösségi médiában, hogy a noÁr-mozgalomnak „ügyei vannak”, amelyek mellett kiáll, s amelyekhez folyamatosan keres támogatókat.
Mutatjuk, eddig milyen ügyekben nyilvánult meg az aktivista!
Az első ügy, a migráció kérdése volt, amelybe az aktivista beleállt. Mint fogalmazott akkor: egy dalban szeretné elmagyarázni, mi a különbség a migráns, a bevándorló és a menekült között.
„A migráns lehet menekült vagy bevándorló. A mai napra elég csak ezt bevágnod, jó?” – hangzik el az Ébresztő című dalban.
Ma már a migráns szitokszónak számít az országban. Hisszük azt, hogy ez megváltoztatható és a szavak visszanyerhetik saját tartalmukat”
– jegyezte meg a mozgalom ennek kapcsán.
„2017. december 25-én jöttem vissza Szerbiából Magyarországra, és az órákon át kígyózó dugóban a határon volt időm elgondolkozni, hogy vajon amíg mi bejglitől és a karácsonyi ebédtől jóllakottan gurulunk, addig a tranzitzónában gyerekek születnek úgy, hogy még azt sem tudják mi az, hogy rendőrlámpa vagy erdő, mert szögesdrótok között születnek.
A határon átérve tudatosult bennem, hogy az óriásplakátokról lecsorgó gyűlöletpropaganda, teljesen elferdítette a szavaink jelentését,
többek között ezt tette a migránssal is. Az első dolgom az volt, hogy hazaértem és megnéztem az Értelmező Kéziszótárban a migráns szó jelentését: vándorlás, költözés. Elkezdtem megkérdezni a környezetemben élőket, hogy vajon ők tudják-e a migráns szó valódi jelentését, de döbbenettel konstatáltam hogy ez a szó elveszítette objektív jellegét” – fogalmazott Molnár Áron.
Molnár Áronék következő ügye az oktatás volt, ekkor debütált a Tanítani akarunk! című daluk is. A mozgalom szerint egy diáktüntetésen vált világossá számukra, hogy az oktatás semmit nem változott hosszú évek óta. „Szakértők és diákok bevonásával kezdtük el kutatni a témát. Kiderült, hogy majdnem harminc éves lemaradásban vagyunk. Ezt a tendenciát meg kell állítanunk! Kínálnunk kell egy új alternatívát a diákoknak!” – írták.
A dalt és klipet az akkori Független Diákparlament, ma ADOM Diákmozgalom tüntetése inspirálta. Úgy vélik:
„Elménk kulcsa a jövő kapuját nyithatja,Ezért a tudást nekünk senki meg nem tilthatja!” – szól a dal.
A mozgalom következő dala a Fogjunk össze! címet viselte, és a rasszizmus ügyét karolta fel. Molnár Áronék leírása alapján ezt a számot két történet inspirálta. Az egyik az, hogy Áron egy barátja, aki gyerekekkel foglalkozik, mesélte, hogy sok gyereke azért szeretne katona és rendőr lenni, hogy a szüleit megvédje a migránsoktól.
„Egyedül kevesek vagyunk, de összefogással, kollektívaként fantasztikus változásokat tudunk létrehozni” – szögezik le.
„A kultúra függetlensége szívügyünk. Így született meg 4! nap alatt a szám és a klip” – írta a mozgalom A kultúra nemzeti alap című klipjük kapcsán.
Mint az ügy bemutatásában áll: „A TAO eltörlésével és a színházak támogatási rendszerének átalakításával pont ugyanaz volt a probléma, mint a Színház- és Filmművészeti Egyetem helyzetével kapcsolatban. Nem egyeztettek az érintettekkel. Ezért megint egy függő helyzet alakult ki, a konszenzusos párbeszéd és vita helyett. A színházak és a független társulatok függnek a monopol helyzetet teremtett kulturális kormányzattól.”
A témában született még az SZFE című szám is, amely kapcsán Molnár Áronék megjegyezték:
Klipünkkel kiállunk a szabad oktatásért és szolidaritást vállalunk a Színház- és Filmművészeti Egyetem diákjaival!”
„Életem legboldogabb napja? Mikor felvettek!És most a függetlenség az, amit ti elvesztek!” – hangzott az ügy mottója.
„Az elmúlt időszakban a hatalom rendszeresen támadta az LMBTQ+ közösség tagjait, sokszor félrevezető üzenetekkel, több esetben hazugságokkal. Fontosnak érezzük, hogy kiálljunk honfitársaink mellett és védjük őket alapvető emberi jogaikban” – jegyezte meg a mozgalom weboldalán, ahol beharangozták LOVEMBTQIA+ című dalukat.
A jelenlegi hatalom nem hogy nem tágítja az LMBTQ+ emberek alapvető személyiségi jogainak körét,
de évről évre egyre több olyan intézkedést tesz, ami hátrányos helyzetbe hozza a közösség tagjait, megfosztja őket addigi jogaiktól, ellehetetleníti például az örökbefogadást, vagy a nemváltást és szándékosan félrevezető, hazug, aljas állításokat tesz a közösség tagjairól. Mi a noÁr-nál hiszünk benne, hogy az LMBTQ+ embereket ugyanazok a jogok illetik meg, mint bárki mást, ennek elfogadásáért pedig szeretnénk mindent megtenni a jövőben” – áll a leírásban.
Ezután következett a hajléktalan emberek helyzete, amely a mozgalom szerint teljes káoszban stagnál az országban. „Ráadásul a megoldás helyett a politika inkább egy jó nagy takaróval takarja le a problémát, hogy a szegénységből semmi se látszódjon. Ebben a számban ezt a takarót rántjuk le és kínálunk emberi és rendszerszintű megoldásokat” – írják az ügy kapcsán. Ekkor született a Levél a Mikuláshoz című dal.
„Lent forgattunk éppen a hölgyekkel, és az egyik éppen megérkező nő számonkérte rajtunk, hogy miért élünk vissza a szegény emberek helyzetével és miért akarunk nekik rosszat. Mire elmeséltük,
hogy mi pont azért küzdünk, hogy az emberek, emberszámba vegyék azokat, akiket egy ostoba törvény megbélyegzett”
– emlékezett vissza a klip forgatására Molnár Áron.
Molnár Áronék ügyeihez tartozik még – a fentieken túl – a gyermekbántalmazás elleni fellépés, a pandémia hőseiért való kiállás, a klíma- és ökológiai védelem ügye, továbbá a cselekvő polgárság kérdése is, ahol felvállalták, hogy
a noÁr-mozgalom a kezdetek óta nyíltan politizál, azaz közügyekkel foglalkozik”.
Mindezeken kívül pedig született dal arról is, mit jelent számukra magyarnak lenni.
Nyitókép: Molnár Áron „noÁr” Facebook-oldala
Az Unió vezetése továbbra is a háború folytatása, és az orosz-EU viszony leépítésére tett javaslatot. Magyarország miniszterelnöke viszont ezúttal nem lesz egyedül.
Az Egyesült Államok elnöke újabb húsz ország állampolgáraival szemben vezet be teljes vagy részleges beutazási korlátozásokat, nemzetbiztonsági okokra hivatkozva.
Elemzésünkben nyolc online hírportál – az Index, a HVG, Mandiner, a Telex, az Origo, a 24.hu, a Pesti Srácok és a Magyar Hang beszámolóit hasonlítottuk össze, sajtókörkép következik.
A miniszterelnök nem finomkodott: szerinte az EU-ban megszűnt a jogállamiság, a bürokraták szabálytalanul nyúltak az orosz vagyonhoz, a NATO főtitkára pedig nyíltan a béke ellen dolgozik. Orbán Viktor szerint a veszély most már Nyugatról is fenyeget.
„Mi vagyunk az élő példa arra, lehetett volna ez másképp” – erősítette meg a miniszterelnök.
A befagyasztott orosz vagyon Brüsszel által tervezett eltulajdonítása tulajdonképpen egy hadüzenet.
Abban is biztosak lehetünk, hogy ez még nem az utolsó fejezet. És én már azt nagyon várom, hogy megjelenjen a film végén a felirat: VÉGE.
Fényes jövő előtt áll a magyar alumíniumipar.
Európa rekordösszegű védelmi tervekkel készül a konfliktusokra, ám egy friss elemzés szerint stratégiai, politikai és erkölcsi értelemben sincs készen a háborúra.
