Beleszállt az MCC kutatójába a Háttér Társaság – tippelhet, mi volt a téma
A civil szervezet úgy véli nem igaz, hogy az EU tagállami hatásköröket kíván elvonni Magyarországtól, és ezzel korlátozni kívánja a kormány mozgásterét.
Az ORF érdeklődött az MCC, a CPAC és a Scruton iránt, de azért aggasztónak találták a Magyarországról érkező híreket.
„Mi a konzervatív? A nemzeti konzervatívok megerősödése” címmel négyrészes rádióműsort közölt az osztrák közrádió, az ORF. A sorozat harmadik részében Magyarországgal foglalkoztak, ahonnan szerintük „egyre csak nyugtalanító hírek érkeznek”, ugyanis „illiberális demokráciává építik át” hazánkat, mely ugyanakkor egyfajta csomóponti szerepet is kezd betölteni a világ konzervatívjai számára.
Ez utóbbit a Tucker Carlson Tonight egyik tavaly augusztusi bejátszásával illusztrálják, melyben „az ultrakonzervatív Tucker Carlson közönsége számára modellként mutatja be Magyarországot”, mivel Budapest Washingtonnal ellentétben képes megvédeni határait és megtartani kultúráját. Emellett idéznek gondolatokat egy, a Danube Institute által szervezett kerekasztal-beszélgetésből Rod Dreher amerikai írótól és Chris Rufo aktivistától, a Manhattan Institute vezető munkatársától, akik a rádió szerint „talán a legfontosabb konzervatív gondolkodók az USA-ban”.
Az ORF megjegyzi, hogy a Danube Institute-ot Orbán Viktor hívta életre és finanszírozza, s hogy az intézet vezetője, John O’Sullivan egykor Margaret Thatcher brit miniszterelnök tanácsadójaként megalkotta O’Sullivan első törvényét, mely szerint „minden olyan szervezet, amely nem kifejezetten jobboldali, idővel baloldali lesz”. Úgy látják, ez a gondolat vezeti Orbán kormányát a konzervatív hálózatok és intézmények kiépítésekor. Ennek példája szerintük a CPAC, „az amerikai republikánus aktivisták legfontosabb rendezvénye”, amely május elején Magyarországon is megrendezésre került – de még fontosabbnak látják, hogy a kormány az Mathias Corvinus Collegium (MCC) segítségével
befelé is tartósan elültetné a társadalomban és intézményesítené is a konzervatív gondolatokat és értékrendet”.
A műsorban megszólal Szalai Zoltán, az MCC főigazgatója (lapigazgatónk, a print Mandiner főszerkesztője), aki az intézmény alapításának körülményeiről úgy fogalmaz: „a rendszerváltás után mindenki eufórikus hangulatban volt attól, hogy újrakezdés jön”, majd „1994-ben a posztkommunista párt négy év demokrácia után ismét visszajött”, s kormányra kerülésük azzal fenyegetett, hogy az országban megszűnik az érdemeken és tehetségen alapuló érvényesülés lehetősége, mert „a kommunizmus híres volt arról, hogy kitermelte saját elitjét”. Azt mondta, ennek ellensúlyozására hozták létre az MCC-t, hiszen „a régebbi szakkollégiumoknak a kommunizmus alatt, amikor minden gleichschaltolva volt, kifejezetten az volt a feladatuk, hogy egy kicsit ki lehessen tekinteni, szabadságot lehessen behozni”.
Az MCC mai szerepét úgy látja, „fontos, hogy a legjobb diákok számára plusz oktatás, plusz minőség, plusz tudás érkezzen Magyarországra a nemzetközi térből is“. Szerinte ugyanakkor a szakkollégium lényege nem valamiféle ideológia támogatása. „Lassan beszivárognak a trendi új ideológiák, amelyek valójában nem tudományosak“ – mondja Szalai, aki hangsúlyozza: eközben „mi egyes alapvető értékeket nagyon fontosnak tartunk: hogy keresztény-zsidó hagyományból jövünk, hogy a történelem fontos, hogy a közösségek fontosak“. Úgy fogalmaz,
ha erre azt mondják, hogy ez konzervatív, akkor büszkén vállalom, de úgy hiszem, hogy ez a normális.
Ezek azok az értékek, amelyek mentén évezrede éltünk. És fontosnak tartjuk, hogy ezeket az értékeket átadjuk a diákoknak.“
A Közép-Európa és Nyugat-Európa közötti gondolkodásbeli különbségeket Szalai úgy jellemzi: „Mi, magyarok, lengyelek, csehek egyáltalán nem voltunk részesei a hatvanas, hetvenes évek nyugat-európai változásainak, a 68-as mozgalomnak, majd az azt követő egyre gyorsabb átalakulásnak a wokizmus, az LMBT és a többi irányába.“ Ehelyett „1990-ban 40 év kommunizmus, 40 év hazugság és ideológiai elnyomás volt mögöttünk, és egy teljesen eltérő történelmi fejlődés. A migráció, a vendégmunkások nagy hullámai Magyarországon ismeretlenek, ahogy a többi kelet-európai országban is. Innen származik ez a gondolkodásbeli különbség.“
A rádió kiemeli, hogy az MCC számos panelbeszélgetésén vezető konzervatív filozófusok vesznek részt, s ezek jó része a Scruton kávézóban zajlik, melynek megnyitásához szintén Szalaitól származik az ihlet. Erről az MCC főigazgatója azt mondja, „személyesen is jól ismertem Roger Scrutont“, s „fontosnak tartjuk, hogy értékeit akár unkonvencionális módon is továbbadjuk, azaz nem könyv formájában“. Ennek formája a Scruton-kávézólánc, amely „arról híres, hogy nap mint nap nagyon jó rendezvényeknek ad helyt, előadásoknak, vitáknak“, azaz
olyan dolgoknak, amelyek Roger Scrutonnak is nagyon fontosak voltak, és nekünk is azok“.
„A fiatal generáció szereti ezeket a dolgokat“ – mondja az ORF-nek Szalai.
A rádióban elhangzik, hogy egyre több angolszász konzervatív települ le Budapesten, például az IM-1776 magazin kiadói, de megszólal a műsorban Ed West brit író is.
Nyitókép: MTI/Mónus Márton