A május közepi tartós esőzések után az elmúlt hétvégére berobbant a nyárias időjárás, de a hőmérsékleti rekordokat még csak meg sem közelítettük.
A májusi átlagos csapadékmennyiség hazánkban 1991 és 2020 között 60-70 milliméter között alakult, ehhez képest idén az elmúlt egy hónapban – április 22. és május 21. között – voltak olyan térségei az országnak, jellemzően a Dél-Dunántúlon, ahol ennek csaknem a duplája hullott le. Összességében az látszik, hogy hazánk egy jelentős részén két hét alatt esett le a havi csapadékmennyiség. A rengeteg eső miatt több folyónkon is árhullám vonult le, így például a Dunán, a Rábán, a Murán, a Dráván, az északi országrészben pedig a Dunától keletre pedig a Sajón, a Zagyván és a Tarnán is.
Míg tehát a múlt hét csütörtökön még esőkabátok, esernyők uralták az utcaképet, pénteken, szombaton és vasárnap már előkerültek a rövidnadrágok és a nyári ruhadarabok, szinte berobbant a nyár. A hőmérsékleti maximumtérkép szerint
Ám mielőtt azt gondolnánk, hogy a tavasz mint évszak eltűnőben van, érdemes ránézni a meteorológiai statisztikákra, amelyekből kiderül: több mint száz évvel ezelőtt, 1920-ban május 21-én 35 fokot mértek Egerben. De a május szélsőségességét jól jelzi, hogy 1952-ben ugyanezen a napon Pécsen fagyott, –2,6 Celsius-fokot mutatott a hőmérő.
Az azonban igaz, hogy e kilengések ellenére egyre melegebbek a tavaszok: a múlt század eleje óta a tavaszok középhőmérsékleteinek átlaga több mint egy fokot emelkedett. De hogy megnyugtassuk a megállíthatatlan felmelegedés és a tavasz eltűnése miatt aggódókat: 2022 tavasza az Országos Meteorológiai Szolgálat adatai szerint a megszokottnál kissé hűvösebb volt, bár nem a májusnak köszönhetően, mert az 1,3 Celsius-fokkal melegebb volt az átlagosnál. Az április viszont jelentősen, 2 fokkal elmaradt a szokásostól.
A Köpönyeg előrejelzése szerint május hátralévő napjaiban is kellemes, többnyire 25 fok fölötti hőmérséklet várható. A kora nyarat idéző időjárás és napsütés mellett azonban szórványosan kialakulhatnak záporok, zivatarok.
Nyitókép: MTI/Marjai János
Mráz Ágoston Sámuel, a Nézőpont Intézet vezetője azt is elárulta a Rapid Extrában, hogy mi lesz jövőre a meghatározó a választói döntésekben.
A szupercellák a legritkább, ugyanakkor a legpusztítóbb viharok, amelyeket a forgó feláramlás miatt hosszan tartó és rendkívül intenzív zivatarok jellemeznek.
Az Alapjogokért Központ friss összeállításában kiemelte, hogy míg Orbán Viktor miniszterelnök podcast maratonja uralta a teret az elmúlt hónapokban, addig a Tisza-vezér a ring szélére került.
A nyár utolsó hétvégéjén lehullott eső jelentős mértékben enyhítette a tó vízveszteségét.
Nem adta fel Korda György és Balázs Klári, megoldották a helyzetet.
„Ez a nyár Orbán Viktorról szólt.”
A pártvezér országjárása is csúfos kudarc volt.
Egyre nyomasztóbb a helyzet.
