Teltházas előadást tartott a Papp László Budapest Sportarénában Jordan B. Peterson kanadai klinikai szakpszichológus, az esemény az MCC társszervezésében valósult meg. Előadásának főbb témái voltak többek között az érték, az etika, a vallás és az emberi kapcsolatok.
Harmadik alkalommal látogatott május 9-én, kedden Magyarországra Jordan B. Peterson világszerte népszerű kanadai klinikai szakpszichológus. A szaktekintély, akit több kijelentése miatt is támadtak a progresszívok, teltházas előadást tartott a Papp László Budapest Sportarénában, amely a Mathias Corvinus Collegium társszervezésében valósult meg. Erre az útjára elkísérte felesége Tammy Peterson is, aki a felvezetőben több bensőséges információt is megosztott a közönséggel, így például azt, hogy miként segített neki a családi szeretet a rákbetegsége legyőzésében.
A mintegy egyórás gondolatmenetét Peterson azzal kezdte, hogy a Mi, akik Istennel birkózunk című könyvén dolgozik, s ennek kapcsán szólt az ateizmusról, amely véleménye szerint „többnyire sajátos gondolat, (...) ugyanaz, mint a birkózás. Küzdesz valamivel, ami megszállottan foglalkoztat, akár tagadod a létezését, akár nem” – mondta.
Majd azzal folytatta, hogy a posztmodernisták felismerték, a világot szükségszerűen a történeteken keresztül szemléljük, értelmezzük. „A nagy gondolkodók és a liberális kritikusok is a történetek megszállottjai voltak mélyrehatóan tanulmányozták, de nem tudták megérteni azokat.” A klinikai szakpszichológus ezután elmagyarázta, hogy miért kell a történeteken keresztül látni a „szót”. Elsőként a mesterséges intelligencia „darabos” működéséről szólt, és megállapította: a „materialista, ateista, empirista típusok azt hiszik, hogy a világ tények halmaza, és ebből a tényhalmazból lehet levezetni azt a tudást, ami a keresésre ösztönöz. Ám ezzel a feltételezéssel az a probléma, hogy a tények száma végtelen” – jelentette ki Peterson. Valamivel később arról beszélt, hogy „a puszta tények nem árulják el nekünk, hogy miként kell őket rangsorolni (...). Ehhez etikára van szükség. Az etika az a strukturált érték, amely lehetővé teszi, hogy rangsoroljunk, és igaz ez az észleléseinkre is” – hangzott el. Peterson szerint történet lehet egy mozifilm is, amire jegyet váltunk. Ha önként választjuk a rettegést egy horrorfilmen, annak az az üzenete, hogy valamiért szembe akarunk nézni mindazzal, amitől rettegünk. Míg egy pozitív kicsengésű, hőskaraktereket felsoroltató alkotásnál ezeknek
„a szereplőknek a szemén keresztül akarjuk szemlélni a világot, és átvenni a nézőpontjaikat”
– sorolta a pszichológus.
Ezután Peterson leszögezte, hogy jó mindezekről gondolkozni, „meditálni”. Példaként azokat a kérdéseket hozta, amelyeket a klienseinek is fel szokott tenni: „van-e olyan hülyeség, amit csinálnak, és tudják, hogy az hülyeség, amit abbahagyhatnának. És mi történne, ha abbahagynák ezeket a dolgokat?”
Ennél a pontnál azt is megjegyezte, hogy bár léteznek toxikus és kívánatos narratívák, „az egyénnek van mozgástere abban, hogy reflektáljon arra, milyen történetkeretben éli az életét”.
A szakértő előadása során kitért a marxizmus és a napjainkban erőre kapó neomarxizmus eszméjére is. Megjegyezte, a gazdasági elemzések azt sugallják, a marxisták abból indulnak ki, hogy az emberi és a társadalmi kapcsolatok a hatalom logikája szerint működnek. „Mindennek az előfeltétele, hogy hatalmon legyél. Minden az elnyomáson és az elnyomón alapul” – szögezte le. „De próbálj csak meg egy házasságot a hatalomra építve berendezni. Meglátod majd, mi történik. Még akkor is, ha képes vagy mondjuk uralni a feleséged életét. Nem a legjobb eredményt fogod elérni” – tette hozzá.
„Ha olyan kapcsolatokat alakítotok ki, amely a kölcsönös megbecsülésen, az alapvető, elidegeníthetetlen értéketek megbecsülésén alapulnak (...) akkor olyan kapcsolataitok lesznek, amelyek nem fajulnak neheztelő zsarnoksággá és rabszolgasággá”. Mindez azt jelenti, hogy úgy fogtok bánni azzal a személlyel, akivel együtt vagyok, mintha lenne valami eredendő és elidegeníthetetlen érték, amely jellemzi őt. És remélni fogjátok, hogy mások is így bánnak veletek.
Ez lényegében egy vallási axióma, egy megkérdőjelezhetetlen megállapítás elfogadása”
– mutatott rá Jordan Peterson.
Előadása vége felé több bibliai példát is hozott. Felidézte többek között Káin és Ábel, valamint az özönvíz történetét. Ezek kapcsán hangsúlyozta azt is, hogy az egyén választásai a társadalom egészének életére is kihatnak. „Ha valaki a saját »szobájában« képes rendet rakni, az a szűkebb környezetére is kedvező hatással lesz, a kisebb közösségek pedig egymás számára mutathatnak példát, amiből végső soron a jól működő társadalom szerveződik” – hangsúlyozta.
Káin és Ábel példáján keresztül az áldozathozatal kérdéskörét kiemelte a vallási környezetből, és egy olyan fontos elemként említette, amelynek döntő szerepe lehet az egyén boldoggá és sikeressé válásában.
„Válassz ki magadnak egy célt, egy feladatot, és hosszabb ideig minden energiádat fordítsd erre.
Majd figyeld meg, mi történik” – javasolta a jelenlévőknek.
Az ószövetségi példák ismertetése után azt a kérdést tette fel, hogy „mire támaszkodhatunk, mi vezet át minket a legrosszabb forgatókönyveken. Véleménye szerint a válasz, hogy „a szellemre kell támaszkodni, (...) amely által fejlődni tudunk, szembe tudunk nézni a legrosszabbal, amit az élet dob, (...) és túl is léphetünk rajta”. Gondolatait azzal zárta, hogy „igen, olyan ez, mint a keresztre feszítés igazolása a feltámadással”.
***
Az előadást követően Tammy Peterson is visszatért a színpadra, és kezdetét vette egy kérdezz-felelek, amely során a család fontosságára is kitért az előadó, és az Orbán-kormány konzervatív értékek melletti kiállásáról is beszélt.
A szakpszichológus kijelentette,
„jelenleg nincs alternatíva az Orbán-kormány által képviselt családmodellel szemben,
hiszen ezeken a legalapvetőbb eszményeken kívül nincsenek más értékek, amelyeken egy egészséges társadalom alapulhat”. Jordan Peterson rendkívül fontosnak nevezte ezeknek ideáloknak a megőrzését, „hiszen ha ezeket az alapvető értékeket leromboljuk, komoly árat fizetünk és azt a fejlett civilizációk jól tudják”.
A professzor arra is felhívta a figyelmet, hogy „manapság sajnos sokan nem tekintik magától értetődőnek azt az alapvető dolgot sem, hogy egy férfinek és egy nőnek kell családot alapítania és gyermeket nevelnie. Márpedig a családhoz hasonló központi értékek eltörlésével nem csak a közvetlenül érintett emberek és intézmények sérülnek, hanem a társadalom egésze” – húzta alá Peterson.
***
Az eseményről Orbán Balázs, a miniszterelnök politikai igazgatója is beszámot közösségi oldalán. A vonatkozó bejegyzést alább tekinthetik meg:
Jordan Bernt Peterson kanadai klinikai pszichológus. Alberta tartomány egy távoli kisvárosában, Fairview-ban született, az albertai egyetemen, a montreali McGill Egyetemen folytatta tanulmányait, utána a Harvardon oktatott és kutatott, majd a Torontói Egyetem professzora lett.
Oktatási és kutatási tevékenysége mellett hosszú évekig praktizált is pszichológusként. 2016-ban videókban kritizált egy szóhasználatot szabályozni akaró új kanadai törvényt: innentől a progresszívek és konzervatívok közötti új közéleti és kultúrharcos csatározások egyik legfontosabb szereplőjévé lépett elő.
Legismertebb művei a 12 szabály az élethez – így kerüld el a káoszt és a Túl a renden.
Nyitókép: Földházi Árpád/Mandiner
„A valóság egy Isten által elmesélt történet”: Leo Strauss és a Alexandre Kojève vitájáról konferenciáznak az MCC-ben, egyben Lánczi Andrásék bemutatták új politikai filozófiai folyóiratukat, és a konzervatív filozófus Eric Voegelinről szóló kötetüket.
Minden követ megmozgatnak a siker érdekében.
Magyar Péter nem szólt neki róla előre?
Pozitívan értékeli a fejleményeket a német külügyminiszter.
A nem mindennapi válasz alaposan meglepte a sajtó munkatársait.
Összegyűltek az illetékesek a Kremlben.
Mivel a focipályán csapatuk nem bírt a Csíkszeredával, a román huligánok elözönlötték a székely falvakat, hogy elégtételt vegyenek – ahol székely vagy magyar lobogó került az útjukba, leszaggatták.
Az ukránok szerint Putyin egyszerűen megijedt.
