Ema Horvath felvidéki magyar származású hollywoodi színésznő narrálásával mutatkozik be a világnak a budapesti csodaépület.
Új dokumentumfilm készül az Országházról, amely rendkívüli részletességgel, eddig nem látható nézőpontokból, mélységében mutatná be a magyar parlament épületét és annak izgalmas történetét.
Ennek apropóján járt hazánkban A Gyűrűk Ura előzménysorozatából ismert, felvidéki magyar származású amerikai színésznő, Ema Horvath, aki az Az ország háza című film képben is látszó narrátora lesz. Az alkotók célja, hogy a külföldi és hazai közönség jobban megismerje az Országház építészeti, iparművészeti gazdagságát,
Az ország háza bemutatójára várhatóan 2023 őszén kerül sor a Dunán.
Nagy András rendező-operatőr az Ema Horvath-tal a Kossuth téren tartott sajtótájékoztatón elmondta: másfél éve kezdték el a projektet, és szerették volna új nézőpontokból megmutatni az épületet. "Rájöttem, hogy nem mint épületről, hanem mint egy személyiségről fogok forgatni, hogy egy portréfilm szülessen" - fogalmazott a rendező. Hozzátette: számos új technológia áll már rendelkezésre 2023-ban, hogy korábban nem látott részletességgel és megközelítésekkel, új perspektívákból mutassák be az Országházat.
Éppen 140 éve, 1883-ban fogadták el az Országház épületének terveit, és vette kezdetét a monumentális Duna-parti épület megalkotása. A Steindl Imre által tervezett Parlamentet ma már a világ egyik leghíresebb épületei között tartják számon, néhány hete a Stasher turisztikai oldal szakemberei
Az Országház építészeti, történelmi és iparművészeti gazdagságát, valamint a magyar történelem emblematikus pillanatait mutatja be a nemzetközi közönségnek Az ország háza, amelynek forgatása jelenleg is zajlik.
Ema Horvath, a film narrátora ma már nemzetközi produkciókból ismert. A szlovákiai szülőktől származó, már Amerikában született színésznőt fiatal korától vonzott a színház, ugyanakkor érdekelte az építészet is. Felvidéki magyar származású édesapja professzor volt, Ema Horvath maga is a patinás Harvardon végzett angol irodalom szakon, és többek között Shakespeare Makrancos Katáját is eljátszotta. Mint a budapesti sajtótájékoztatón elmondta: meglepődött a felkérésen, mert még nem csinált ilyen narrációt, de megértette, hogy itt az Országházat mint karaktert fogják bemutatni. „Szeretem a csodálatos építményeket” – tette hozzá Ema Horvath a sajtótájékoztatón, háttérben az Országházzal.
Horvath olyan magyar történelmi eseményeken vezeti végig a nézőket, mint Budapest második világháborús bombázása, az 1956-os Kossuth téri sortűz vagy a vörös csillag 1990-es leszerelése. „Volt, hogy több száz gyereknek adott szállást a Parlament” – említette Ema Horvath a film egyik emlékezetes jelenetét. Az alkotás felidézi ugyanis, hogy az 1920-as évek elején, a téli hónapokban majdnem háromszáz olyan gyereket szállásoltak el az Országház üres helyiségeiben, akik családjukkal a trianoni döntés miatt elcsatolt területekről érkeztek Budapestre, ám lakás híján fűtetlen vasúti kocsikban éltek.
A nézők a Parlamentről készített felvételek mellett többek között szakértőkkel, többek között Kerekes Margit és Keserü Katalin művészettörténészekkel, Hermann Róbert történésszel, Anthony Gall építésszel készített interjúk részleteit, valamint archív felvételeket is láthatnak, de a dokumentumfilm fontos történelmi eseményeket – például a Tisza István elleni 1912-es merényletet – is felidéz.
„Ez a ház az ország háza, és az építtetők szándéka szerint magában foglalja Magyarország ezeréves történelmét. Igényli, hogy ebből a történelemből a lehető legtöbbet megmutassunk,
viszont fontos, hogy ne legyen unalmas történelemóra,
és mégiscsak az Országház a főszereplő. Kihívást jelentett ugyanakkor az is, hogy – mivel a film nemzetközi piacra készül – úgy kell elmesélni, hogy folyamatosan észben kellett tartani: ami egy magyarnak történelmileg vagy politikailag egyértelmű, az egy külföldinek lehet, hogy semmit sem mond” – magyarázta Somogyi György forgatókönyvíró.
Az alkotást – amelyet a Budamount Film készít a Nemzeti Filmintézet támogatásával, az Országház Filmműhely együttműködésével – várhatóan 2023 őszén mutatják majd be. „Az a célunk, hogy a filmet a világ minél több pontjára eljuttassuk, ezért minden olyan platformot meg fogunk találni – streamingoldalakat, televíziókat vagy akár filmforgalmazókat –, amelyek segítségével minél több ember meg tudja nézni a filmet” – mondta Nagy András rendező.
Az ember elengedheti Magyarországot, de Magyarország nem engedi el az embert – e szavak kíséretében vette át Robert Lantos, a Hunyadival nagy ismertséget szerző filmproducer a Magyar Filmakadémia életműdíját a Moz.Go – Magyar mozgókép fesztiválon, ahol életéről és munkásságáról beszélgettünk vele.
A Magyar Mozgókép Díjjal frissen kitüntetett Kriskó Ancsa smink- és maszkmesterrel beszélgettünk szakállakról, sebekről és arról, szabad-e megfiatalítani Táncsics Mihályt.
Az elismert kanadai sztárrendező legutóbbi három filmjét hazánkban forgatta. Sőt, a negyedik is itt készül.
Az erdőn akkor történhet az emberrel valami lényeges, ha felveszi a tempóját. Erről szól lényegében Végh Attila A belső őserdő című könyve.
A film részletesen mutatja be a hálózatot, ami több elemből épül fel.
Ezúttal is különös felszólalásokkal és mérsékelt érdeklődés mellett tartotta meg Hadházy Ákos a Pride melletti tüntetést.
A befolyásolt személyek között aktív és volt országgyűlési képviselőket, médiamunkatársakat, gazdasági szereplőket is próbálták befolyásolni az ukrán szolgálatok.
