Ema Horvath felvidéki magyar származású hollywoodi színésznő narrálásával mutatkozik be a világnak a budapesti csodaépület.
Új dokumentumfilm készül az Országházról, amely rendkívüli részletességgel, eddig nem látható nézőpontokból, mélységében mutatná be a magyar parlament épületét és annak izgalmas történetét.
Ennek apropóján járt hazánkban A Gyűrűk Ura előzménysorozatából ismert, felvidéki magyar származású amerikai színésznő, Ema Horvath, aki az Az ország háza című film képben is látszó narrátora lesz. Az alkotók célja, hogy a külföldi és hazai közönség jobban megismerje az Országház építészeti, iparművészeti gazdagságát,
Az ország háza bemutatójára várhatóan 2023 őszén kerül sor a Dunán.
Nagy András rendező-operatőr az Ema Horvath-tal a Kossuth téren tartott sajtótájékoztatón elmondta: másfél éve kezdték el a projektet, és szerették volna új nézőpontokból megmutatni az épületet. "Rájöttem, hogy nem mint épületről, hanem mint egy személyiségről fogok forgatni, hogy egy portréfilm szülessen" - fogalmazott a rendező. Hozzátette: számos új technológia áll már rendelkezésre 2023-ban, hogy korábban nem látott részletességgel és megközelítésekkel, új perspektívákból mutassák be az Országházat.
Éppen 140 éve, 1883-ban fogadták el az Országház épületének terveit, és vette kezdetét a monumentális Duna-parti épület megalkotása. A Steindl Imre által tervezett Parlamentet ma már a világ egyik leghíresebb épületei között tartják számon, néhány hete a Stasher turisztikai oldal szakemberei
Az Országház építészeti, történelmi és iparművészeti gazdagságát, valamint a magyar történelem emblematikus pillanatait mutatja be a nemzetközi közönségnek Az ország háza, amelynek forgatása jelenleg is zajlik.
Ema Horvath, a film narrátora ma már nemzetközi produkciókból ismert. A szlovákiai szülőktől származó, már Amerikában született színésznőt fiatal korától vonzott a színház, ugyanakkor érdekelte az építészet is. Felvidéki magyar származású édesapja professzor volt, Ema Horvath maga is a patinás Harvardon végzett angol irodalom szakon, és többek között Shakespeare Makrancos Katáját is eljátszotta. Mint a budapesti sajtótájékoztatón elmondta: meglepődött a felkérésen, mert még nem csinált ilyen narrációt, de megértette, hogy itt az Országházat mint karaktert fogják bemutatni. „Szeretem a csodálatos építményeket” – tette hozzá Ema Horvath a sajtótájékoztatón, háttérben az Országházzal.
Horvath olyan magyar történelmi eseményeken vezeti végig a nézőket, mint Budapest második világháborús bombázása, az 1956-os Kossuth téri sortűz vagy a vörös csillag 1990-es leszerelése. „Volt, hogy több száz gyereknek adott szállást a Parlament” – említette Ema Horvath a film egyik emlékezetes jelenetét. Az alkotás felidézi ugyanis, hogy az 1920-as évek elején, a téli hónapokban majdnem háromszáz olyan gyereket szállásoltak el az Országház üres helyiségeiben, akik családjukkal a trianoni döntés miatt elcsatolt területekről érkeztek Budapestre, ám lakás híján fűtetlen vasúti kocsikban éltek.
A nézők a Parlamentről készített felvételek mellett többek között szakértőkkel, többek között Kerekes Margit és Keserü Katalin művészettörténészekkel, Hermann Róbert történésszel, Anthony Gall építésszel készített interjúk részleteit, valamint archív felvételeket is láthatnak, de a dokumentumfilm fontos történelmi eseményeket – például a Tisza István elleni 1912-es merényletet – is felidéz.
„Ez a ház az ország háza, és az építtetők szándéka szerint magában foglalja Magyarország ezeréves történelmét. Igényli, hogy ebből a történelemből a lehető legtöbbet megmutassunk,
viszont fontos, hogy ne legyen unalmas történelemóra,
és mégiscsak az Országház a főszereplő. Kihívást jelentett ugyanakkor az is, hogy – mivel a film nemzetközi piacra készül – úgy kell elmesélni, hogy folyamatosan észben kellett tartani: ami egy magyarnak történelmileg vagy politikailag egyértelmű, az egy külföldinek lehet, hogy semmit sem mond” – magyarázta Somogyi György forgatókönyvíró.
Az alkotást – amelyet a Budamount Film készít a Nemzeti Filmintézet támogatásával, az Országház Filmműhely együttműködésével – várhatóan 2023 őszén mutatják majd be. „Az a célunk, hogy a filmet a világ minél több pontjára eljuttassuk, ezért minden olyan platformot meg fogunk találni – streamingoldalakat, televíziókat vagy akár filmforgalmazókat –, amelyek segítségével minél több ember meg tudja nézni a filmet” – mondta Nagy András rendező.
A mérnöki tudás és a mesterséges intelligencia legjavát rakják bele Szaúd-Arábia presztízsvárosába; a 170 kilométer hosszú mesterséges városban egy Magyarországnyi lakos él és dolgozik majd.
Az elmúlt százhúsz évben öt államalakulathoz tartozó Csallóközben már a klub puszta működése is csodának számít, ám a DAC a megmaradás és a nemzeti összetartozás szimbóluma lett. Dunaszerdahelyi beszélgetés Tősér Ádámmal, a kerek születésnap alkalmából a sportklubról készült egész estés dokumentumfilm rendezőjével és Nagy Krisztiánnal, a DAC kommunikációs vezetőjével.
A nem túl bizalomgerjesztő előzetes ellenére a Demjén Ferenc dalaira komponált Hogyan tudnék élni nélküled? közelről sem olyan rossz, ami főleg a szerethető, szimpatikus szereplőknek és a jó ízléssel adagolt zenei betéteknek köszönhető.
Magyarországon is bemutatták a DAC filmet, a dunaszerdahelyi futballklubról szóló mozit, amely a felvidéki magyarság közösségteremtő erejének szimbólumává vált.
Az Emilia Pérez című francia bűnügyi musical ezzel együtt tíz jelölést zsebelt be.
Hogyan lehetséges, hogy a történelem összes kultúrája észak, dél vagy kelet felé orientálódott, és sohasem nyugat felé? Az égtájak kultúrtörténete színesebb és tanulságosabb, mint azt a GPS korában bárki gondolná – állítja Jerry Brotton, a reneszánsz professzora.
Nem tudjuk, hogy egyáltalán létezik-e tényleges, konkrét magyar javaslat a tűzszünetre.
A döntés akár az Orbán Viktor fémjelezte Patrióták Európáért és a szintén jobboldali Európai Konzervatívok és Reformerek jövőbeli egyesülését is eredményezheti.
