Ferenc pápa nagyra értékeli, hogy Magyarország az élet kultúráját építi – az egyetlen magyar Vatikán-szakértő a Mandinernek

Sokan „megfejtették” már, miért látogat rövid időn belül másodszor is hazánkba Ferenc pápa. Szólaljon meg az egyetlen magyar Vatikán-szakértő is az ügyben – Ön szerint miért érkezik?

Maga a pápa mondta el, amikor hazautazott a 2021-es budapesti és szlovákiai látogatásáról, hogy megígérte Áder Jánosnak és a püspököknek, jövőre vagy azt követően visszajön, mert nagyon sok értéke van a magyaroknak. Megtapasztalt valamit, ami számára fontos és értékes. Hozzátette, hogy nem a Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszus volt az első, amikor magyarok közé jött, hanem előzőleg ott volt Csíksomlyón, ahogy fogalmazott, egy „nagyon szép magyar misén” is. Az a benyomás is közrejátszott a döntésében. Van egy harmadik kritérium is, amit nemrég fejtett ki: úgy döntött, hogy Európában a kisebb országokat keresi fel, amelyek nagy kultúrával rendelkeznek, de mégsem ismeri őket eléggé a világ. Most tehát megpróbálja felhívni a figyelmet ránk és a kultúránkra. Márpedig egy pápalátogatást világszerte nagy figyelem övez, őt magát körülbelül 70 fős újságírókontingens kíséri majd. A közelgő alkalom óriási lehetőség, hogy bemutassuk, milyenek az értékeink nekünk, magyaroknak és megosszuk azokat másokkal. Mi magától értetődőnek tartjuk, hogy a világ ismeri ezeket, de sajnos nem az, most Ferenc pápa pozitív hozzájárulását adja mindehhez. 

Mik lehetnek azok az értékek, amelyekre akkor célzott?

Először is az összeszedett és szépen megélt hit, amiket a szentmiséken tapasztalhatott meg. Az őszinte szeretet, ami a hívő magyarok részéről felé áradt. Ő szeret a tömeggel találkozni és tud is bánni vele, ráérez a tömegben jelenlévő lelkületre és megragadja. Érezhette tehát, hogy

Ne felejtsük el, hogy ezer évvel ezelőtt a római pápa küldött koronát Szent István királynak, ezért a magyar identitásnak része a pápával, a Szentszékkel való kapcsolat, ennélfogva még a nem hívők számára is jelenthet valamit egy ilyen látogatás. 

Továbbá ő maga mondta, hogy nagyon megragadta az ökumenizmus iránti érzékünk. Látta, hogy van összhang és együttműködés a keresztény egyházak között, amit nagyra értékel. A harmadik pedig, amit megemlített, a magyar családpolitika.

Megemlítette továbbá az ökológiai érzékenységet is, amelyet személyében Áder elnök úr képviselt. 

A szentatya több beszédet is elmond majd háromnapos látogatása során. Ön milyen központi üzenetre számít? 

Minden pápalátogatás alapvető célja megerősíteni a testvéreket a hitben. Péter apostol utódaként érkezik és abban mutat irányt, hogyan kell megélni keresztény-katolikus hitünket. Eme alapvető funkció fényében kell megítélni mindent, ami majd el fog hangozni. Emellett persze mindig vannak aktuális vonatkozások, ráadásul nem csak a katolikus egyház híveivel találkozik majd, hanem a magyar közélet, valamint a diplomáciai testület tagjaival is, ott pedig elhangozhatnak általánosabb és tágabb értelmű, akár politikaiként leírható üzenetek is. Minden bizonnyal azok a kérdések, amik foglalkoztatják Magyarországot és a térséget, szerepelnek majd megszólalásaiban, így pedig kiemelt helyre kerülhet az ukrajnai háború kérdése. Pietro Parolin bíboros-államtitkár már tisztázta, hogy alapvetően nem a háború miatt jön Budapestre a pápa, de ő persze minden alkalmat megragad arra, hogy a békére szólítson fel.

Már jóval a pápát szállító repülőgép landolása előtt megindult a tematizációs verseny, zajlik a vita arról, milyen közéleti állásfoglalásra lenne szükség a pápa részéről és hogyan kell értelmezni a látogatás tényét, körülményeit. Ez mindig, mindenhol így van?

Természetes, hogy mindenki próbálja a saját gondolkodása szerint megérteni, miért érkezik országába a mindenkori pápa. Ferenc ráadásul viszonylag gyakran ad interjút a sajtónak, amelyekben rendre megjelennek aktuális közéleti-politikai kérdések is. Tehát alkalmat ad arra, hogy mindenki megpróbálja őt a maga oldalára húzni. De

Párbeszédet keresztény és nem keresztény, katolikus és nem katolikus között, vagy párbeszédet az eltérő nézeteket hangoztató katolikusok között?

A péteri szolgálatot szokás egységszolgálatnak is nevezni. „Legeltesd juhaimat!” – mondta Jézus Péternek, tehát a mindenkori pápának küldetése az egyházon belüli egység megerősítése és helyreállítása is, ugyanúgy, mint a misszió. Hogy ez itt hogyan nyilvánul meg, ez függ a kontextustól is: nálunk az egyházi helyzet különbözik  a nagyobb szembenállással küzdő német vagy amerikai problémáktól, tehát máshogy is kell szólnia a híveihez. S persze egy németországi katolikus más füllel hallgatja majd ugyanazt a beszédet, mint egy magyar, egy közép-európai. 

Beszél majd éles társadalmi konfliktusokat kiváltó kérdésekről is? Ha már szóba kerültek a németek: jelentős részük talán azt várja, hogy a pápa lépést tegyen az azonos nemű párok megáldása felé, a magyarok pedig azt, hogy kimondja: a család az, ami, tehát anya, apa, gyerekek.

Könnyen lehet, hogy ilyen témákra is kitér majd, hiszen reflektálnia kell olyan kérdésekre, amelyek azokat foglalkoztatják, akiket felkeres. Megerősíti a jó úton járókat, s figyelmezteti, buzdítja a kevésbé jó irányba haladókat. Ferenc nem spórol a kritikával akár a saját egyházával kapcsolatban sem, azonban a gyakorlatban ezeket nem a pápalátogatásokon fejti ki, a szükséges feddésre inkább más fórumokat használ. Apostoli útjai során jellemzően megerősíti, bátorítja a helyi egyházat és lelkesíti a híveket, így erre számíthatunk mi is.
 

Nyitóképünkön Ferenc pápa és Érszegi Márk Aurél találkozása látható. Fotó: Vatican News