Folyamatos támadás alatt a szuverenitásunk – interjú Tuzson Bence igazságügyi miniszterrel
Mi várható a soros elnökségtől az igazságügy területén? Mit gondol az uniós vitákról? Mit tehetünk Európa és hazánk versenyképességéért?
Budapest és Jereván utóbbi hónapokban tapasztalt közeledéséről, az ukrajnai háborúról, és a konfliktusnak a posztszovjet térségbe tovagyűrűző hatásairól beszélgettünk Akopjan Nikogosszal, az Országgyűlés örmény nemzetiségi szószólójával.
Kevés szó esik róla a hírekben, de az ukrajnai háború különösen érzékenyen érinti az örménységet. Mind Ukrajnában, mind Oroszországban jelentős örmény diaszpóra él, Oroszország Örményország stratégiai szövetségese a Dél-Kaukázusban, de az Egyesült Államok ugyancsak fontos partner, már csak az ottani befolyásos örmény közösség miatt is. Hogyan élik meg ezt a konfliktust?
Az ukrajnai háború kirobbanása miatt
és közülük sokan ezt Magyarországon keresztül tették meg. Az egész magyarországi örmény közösség, beleértve az Országos Örmény Önkormányzatot és a saját hivatalomat is, mindent megtett annak érdekében, hogy érdemi támogatást biztosítson a hozzánk forduló családok számára. Volt, akinek szállás, vagy továbbutazás tekintetében nyújtottunk átmeneti segítséget, és akadt olyan is, akiknek tartósabb segítségre volt szüksége. Az a tapasztalatunk, hogy a háború szörnyűségei minden érintettet traumatizáltak. Már csak ebből a tekintetből is kiemelkedően fontos lenne a háború mielőbbi befejezése, amiben a nagyhatalmak és szövetségek szerepe meghatározó.
A mozgásban lévő geopolitikai erővonalak hogyan befolyásolják Örményország biztonsági helyzetét? A karabahi kérdés továbbra is nyitott. Várható, hogy kiújul a fegyveres konfliktus?
Örményország biztonsági helyzete a kaukázusi régió egyik hosszú ideje megnyugtató megoldásra váró feszültségi gócpontja. Sajnos a megoldás kulcsa nem Örményország kezében van. Egy jelentős gazdasági, energetikai és katonai erőfölényben lévő azeri-török együttműködéssel szemben korlátozottak az érdekérvényesítés lehetőségei. Elég ha csak a lakosságszámot tekintjük: Örményország népessége mindössze 2,7 millió fő, míg Azerbajdzsáné meghaladja a 10 milliót. Ha ideszámítjuk még a velük szoros szövetségben lévő 85 millió törököt, akkor látható igazán, hogy Dávid és Góliát küzdelme zajlik.
Ráadásul az azeri fegyveresek, illetve a Hegyi-Karabahot hónapok óta blokád alatt tartó álcivilek folyamatosan megszegik a hatályos nemzetközi megállapodásokat. A globális figyelem jelenleg elsősorban Ukrajnára fókuszál, így az erélytelen nemzetközi reakciók hatására sok esetben, mint az az azeri sajtóban és a közösségi médiában jól megfigyelhető, még az etnikai tisztogatásra irányuló szándék hangoztatásától sincsenek elriadva az azeriek. Örményország érdekeinek mellőzésével, erőszakkal nem lehet tartós békét teremteni a térségben.
A karabahi helyzet súlyosságát szerintem a legtöbb magyar ember át tudja érezni,
Az etnikailag színörmény területet a szovjet kommunisták döntése eredményeképpen egy másik, a hagyományok, a vallás és a kultúra szempontjából is idegen országhoz csatoltak, s az ott élőket évtizedek óta el akarják űzni őseik földjéről.
Az utóbbi hónapokban érezhető egyfajta közeledés Magyarország és Örményország között. Orbán Viktor miniszterelnököt tavaly ősszel kitüntette XXI. Rafael Péter örmény katolikus pátriárka, Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter pedig decemberben egyeztetett örmény kollégájával a diplomáciai kapcsolatok helyreállításáról. Milyen várakozásokkal tekint a hazai örmény közösség erre a folyamatra?
Közösségünk régóta várta már és nagy örömmel fogadta a Magyarország és Örményország közötti közeledést, ami kölcsönös gesztusok és elismerések, személyes találkozók eredményeképpen,
Nagy előrelépés ez, melyhez hozzájárultunk mi, magyarországi örmények is, a saját lehetőségeinkhez mérten. Az anyaországunkkal lévő kapcsolatunk fenntartása, építése mindig szívügyem volt. Természetesen nemzetiségi szószólóként új lehetőségek nyíltak előttem, így kezdeményeztem az Interparlamentáris Unió (IPU) Magyar Tagozatánál a Magyar-Örmény Baráti Csoport megalakítását, amelyhez sikerült támogatókat megnyerni. A két ország kapcsolatainak építése során a kulturális kapcsolatok élénkülése mellett fontosnak tartom a múlt ápolását, a megemlékezést. Ennek jó példája az a kezdeményezésem, mely – bár a két ország között jelenleg nincs érvényben erre vonatkozó megállapodás – az örményországi magyar hadifogolysírok rendbetételét, a méltó megemlékezést biztosító emléktáblák, emlékhelyek kialakítását és folyamatos gondozását célozza. A megvalósítás érdekében felvettem a kapcsolatot az örményországi és a magyarországi illetékes szervekkel, s bízom a közeljövőbeli sikeres együttműködésben.
Az elmúlt években az országos sajtó ingerküszöbét is gyakran megütötték a magyarországi örmény kisebbségen belül zajló konfliktusok. Egy ideje azonban már egységesnek tűnik a közösség képviselete. Sikerült rendezniük a nézeteltéréseket?
Valóban az előző önkormányzati ciklus során a magyarországi örmény közösségen belül több évtizedes személyes konfliktusok, valamint, ma már kimondhatjuk, az Országos Örmény Önkormányzat volt elnökének és közvetlen munkatársának működése során elkövetett jogszabálysértések rendkívül súlyos politikai és anyagi károkat okoztak nemzetiségünknek. Átmeneti időszakara még az állami támogatásokat is felfüggesztették, azaz az önkormányzatiságunkat a megszűnés veszélye fenyegette. A 2019-es önkormányzati választások eredményeképp megalakult új Országos Örmény Önkormányzat, melyet az Országgyűlés örmény nemzetiségi szószólójának történő tavalyi kinevezésemig vezettem,
és ez az együttműködés azóta is sikeresen képviseli az örmény kisebbség ügyét. Természetes, hogy a sajtó ingerküszöbét elsősorban a konfliktusok érik el, azonban ez minket nem befolyásol. A munkánk sikereként értékeljük, hogy az általunk fenntartott intézményrendszer okkal tarthat számot közösségünk tagjainak megelégedésére. Emellett kiemelkedő eredményünk, hogy sikerült ezt az intézményrendszert bővítenünk az Erdélyi Örmény Kulturális Központ megalakításával. A 2019 óta eltelt időszak sikereire alapozva, úgy érzem, joggal bízok abban, hogy a korábbi nézeteltéréseket nem csupán szőnyeg alá söpörtük, hanem megoldottuk.
Az említett konfliktus önt személyesen is érintette. Egy büntetőeljárás miatt az Országgyűlés tavaly felfüggesztette a mentelmi jogát. Hol tart ez az ügy jelenleg? Tisztázta a vádakat?
Igen, sajnos a korábbi önkormányzati ciklus nemcsak nemcsak önkormányzatunk életében hozott sok negatívumot, hanem a jogszerűtlen működéssel szembeni ellenállásom, valamint az általam vitatott tevékenységek napvilágra hozatala egy a személyemre irányuló támadást is generált. Azért is kértem az Országgyűlés illetékes bizottságától a mentelmi jogom felfüggesztését,
és tisztázhassam a nevem. Bevallom, hogy az eljárás megviselt, de az igazság tudatában, és a nemzetiségünk életében betöltött, általam vállat szerepem miatt ezt el kell viselnem. Mindenesetre talán valamelyest kontextusba helyezi a vádakat, hogy a korábbi önkormányzati ciklus elnöke ellen – akivel éles konfliktusom volt, s aki véleményem szerint érdekelt lehetett ezért közéleti pályafutásom tönkretételében – már jogerős ítélet született jogalap nélküli gazdagodás miatt, de ezen felül is több folyamatban lévő polgári és büntetőügyben érintett az önkormányzati tevékenységével összefüggésben.
Nyitóképen: Akopjan Nikogosz (fotó: Ficsor Márton)