Hamarosan már nem lesz olyan hízlaló a csokoládé, és még a cukorról sem kell lemondanunk
Lehetséges, hogy a jövőben úgy ehetünk cukros édességeket, hogy a cukornak csupán egy része szívódik fel.
Gyakorlatilag nincs olyan édességgyártó, amely ne készítene a termékeiből húsvéti kiadást, sőt az igazán kreatívak már nem is papírba, hanem egyenesen tojástartó alakú dobozba csomagolják a húsvéti csokitojást. Csokinyúlból sincs hiány persze a piacon, de a klasszikus formákat már unó gyerekeket akár tejcsokiból készült szerszámkészlettel is meglepheti a húsvéti nyúl.
Az édességszektor az elmúlt években több nehéz időszakon is átment, kezdve a 2008-as recessziótól a 2011-ben bevezetett népegészségügyi termékadón át a 2020-ban kitört koronavírus-járványig, amely jelentősen visszavetette az édességek iránti keresletet. A piac 2021-re stabilizálódott, a gyártók pedig jelenleg is bizakodók, a 2020-ashoz hasonló visszaesésre nem számítanak.
A Magyar Édességgyártók Szövetsége azt mondja, jelenleg egy egyértelműen dráguló piacról beszélhetünk, aminek fő oka az inflációs környezet, valamint az alapanyagárak, az energiadíjak, a munkabérköltségek és a népegészségügyi termékadó emelése. Emellett a kereskedők is igyekeznek porlasztani az árstopos termékekből eredő veszteségeiket.
A forgalom nagyjából ugyanennyivel, körülbelül 310 milliárd forintra emelkedett, jellemzően stagnáló vagy kis mértékben csökkenő eladási mennyiségek mellett. „Ezzel az édességek drágulása az átlagos, 40 százalék körüli élelmiszer-infláció alatt maradt” – hívja fel a figyelmet a szakmai szervezet a Mandinernek küldött tájékoztatójában, amelyben jelzik ugyanakkor, hogy nagy különbségek akadnak az egyes termékcsoportok között: van, ami drasztikusan, van, ami kevésbé drágult.
Az elmúlt évek nyertes termékköre egyébként a jégkrém volt, amelynek az eladási volumene körülbelül 5 százalékkal nőtt, mégy úgy is, hogy közben a jégkrém ára is jelentősen emelkedett, elsősorban az energiaigényessége miatt.
Úgy tűnik azonban, hogy a minőségi elvárásokból az áremelkedés ellenére sem adnak lejjebb a magyarok. Az édességgyártó-szövetség felmérésében az édességet vásárlók 49 százaléka felelt úgy, hogy a minőségről nem mond le, inkább ritkábban, kisebb mennyiségben vásárolja az adott terméket. A válaszadók 37 százaléka időnként az ár alapján dönt, időnként pedig a minőséget választja, és csupán 14 százalék választja szinte mindig az olcsóbbat.
A gyártók eközben új ízesítésekkel, új színekkel, új csomagolásokkal próbálják vonzóbbá tenni édesipari termékeiket.
Különlegességek ide vagy oda, húsvétkor még mindig a klasszikusnak számító csokinyúl, majd ezt követően a csokitojás a legnépszerűbb édesség. Ezek után következnek a többi különféle csokifigurák. A Magyar Édességgyártók Szövetsége 2023 húsvétjára úgy kalkulál, hogy a fogyasztás mennyisége nagyságrendileg 10 százalékkal csökkenhet, miközben a forgalom értéke körülbelül ugyanennyivel növekedhet.
Az egyik édességwebshop honlapját átböngészve látszik, hatalmas kínálat tárul a vevők elé húsvéti édességekből. A legolcsóbb húsvéti csokitojást 170 forintért kínálják – bár ebből húsvét előtt néhány nappal már nem lehetett kapni –, de 300 forinttól fölfelé már tucatnyi csokitojás közül lehet válogatni. A csokinyulak 700 forintnál kezdődnek, de az áruk felmehet akár 3-4 ezer forintig is, persze ami ilyen drága, azokhoz már valamilyen különlegesség is társul, például egy hozzácsomagolt plüssnyuszi, sőt olyan finomság is akad, amikor a nyúlfigura egy csokiválogatást rejt magában.
De aki nem akar megragadni a „klasszikusoknál”, az sem marad édesség nélkül, különlegességek egész tárházából lehet ugyanis válogatni. A webshopok húsvéti kínálatában megtalálható például csokiszivar, nyuszizizi, cukormentes csokitojás, feketeribizli-menta ízű édesség, tojás alakú gumicukor, marcipántojás, pálinkás tejcsokoládés bonbon, de akinek ez sem elég, az sörös trüffelkrémmel töltött étcsokis édességet is választhat magának.
Nyitókép: Yann Avril/Biosgarden/Biosphoto via AFP