Gyakorlatilag nincs olyan édességgyártó, amely ne készítene a termékeiből húsvéti kiadást, sőt az igazán kreatívak már nem is papírba, hanem egyenesen tojástartó alakú dobozba csomagolják a húsvéti csokitojást. Csokinyúlból sincs hiány persze a piacon, de a klasszikus formákat már unó gyerekeket akár tejcsokiból készült szerszámkészlettel is meglepheti a húsvéti nyúl.
Az édességszektor az elmúlt években több nehéz időszakon is átment, kezdve a 2008-as recessziótól a 2011-ben bevezetett népegészségügyi termékadón át a 2020-ban kitört koronavírus-járványig, amely jelentősen visszavetette az édességek iránti keresletet. A piac 2021-re stabilizálódott, a gyártók pedig jelenleg is bizakodók, a 2020-ashoz hasonló visszaesésre nem számítanak.
A Magyar Édességgyártók Szövetsége azt mondja, jelenleg egy egyértelműen dráguló piacról beszélhetünk, aminek fő oka az inflációs környezet, valamint az alapanyagárak, az energiadíjak, a munkabérköltségek és a népegészségügyi termékadó emelése. Emellett a kereskedők is igyekeznek porlasztani az árstopos termékekből eredő veszteségeiket.
A forgalom nagyjából ugyanennyivel, körülbelül 310 milliárd forintra emelkedett, jellemzően stagnáló vagy kis mértékben csökkenő eladási mennyiségek mellett. „Ezzel az édességek drágulása az átlagos, 40 százalék körüli élelmiszer-infláció alatt maradt” – hívja fel a figyelmet a szakmai szervezet a Mandinernek küldött tájékoztatójában, amelyben jelzik ugyanakkor, hogy nagy különbségek akadnak az egyes termékcsoportok között: van, ami drasztikusan, van, ami kevésbé drágult.
Az elmúlt évek nyertes termékköre egyébként a jégkrém volt, amelynek az eladási volumene körülbelül 5 százalékkal nőtt, mégy úgy is, hogy közben a jégkrém ára is jelentősen emelkedett, elsősorban az energiaigényessége miatt.
Úgy tűnik azonban, hogy a minőségi elvárásokból az áremelkedés ellenére sem adnak lejjebb a magyarok. Az édességgyártó-szövetség felmérésében az édességet vásárlók 49 százaléka felelt úgy, hogy a minőségről nem mond le, inkább ritkábban, kisebb mennyiségben vásárolja az adott terméket. A válaszadók 37 százaléka időnként az ár alapján dönt, időnként pedig a minőséget választja, és csupán 14 százalék választja szinte mindig az olcsóbbat.
A gyártók eközben új ízesítésekkel, új színekkel, új csomagolásokkal próbálják vonzóbbá tenni édesipari termékeiket.
Különlegességek ide vagy oda, húsvétkor még mindig a klasszikusnak számító csokinyúl, majd ezt követően a csokitojás a legnépszerűbb édesség. Ezek után következnek a többi különféle csokifigurák. A Magyar Édességgyártók Szövetsége 2023 húsvétjára úgy kalkulál, hogy a fogyasztás mennyisége nagyságrendileg 10 százalékkal csökkenhet, miközben a forgalom értéke körülbelül ugyanennyivel növekedhet.
Az egyik édességwebshop honlapját átböngészve látszik, hatalmas kínálat tárul a vevők elé húsvéti édességekből. A legolcsóbb húsvéti csokitojást 170 forintért kínálják – bár ebből húsvét előtt néhány nappal már nem lehetett kapni –, de 300 forinttól fölfelé már tucatnyi csokitojás közül lehet válogatni. A csokinyulak 700 forintnál kezdődnek, de az áruk felmehet akár 3-4 ezer forintig is, persze ami ilyen drága, azokhoz már valamilyen különlegesség is társul, például egy hozzácsomagolt plüssnyuszi, sőt olyan finomság is akad, amikor a nyúlfigura egy csokiválogatást rejt magában.
De aki nem akar megragadni a „klasszikusoknál”, az sem marad édesség nélkül, különlegességek egész tárházából lehet ugyanis válogatni. A webshopok húsvéti kínálatában megtalálható például csokiszivar, nyuszizizi, cukormentes csokitojás, feketeribizli-menta ízű édesség, tojás alakú gumicukor, marcipántojás, pálinkás tejcsokoládés bonbon, de akinek ez sem elég, az sörös trüffelkrémmel töltött étcsokis édességet is választhat magának.
Nyitókép: Yann Avril/Biosgarden/Biosphoto via AFP
18. századi húsvéti misztériumjátékot állított színpadra a Pázmány bölcsészkarának színtársulata. Használhatóak-e ma is ezek a drámák? Valóban vallásos volt-e a nép? A téma szakértőjét, Medgyesy S. Nobert művelődéstörténészt kérdeztük.
Jobb aktívan szembesülni, mintsem passzívan szembetalálkozni vele. Jobb egyszer egy évben alámerülni az emberi semmibe, mint ki sem emelkedni belőle észrevétlen.
Miért van kiemelt jelentősége Jézus keresztfán kimondott szavainak? Mi ad(hat)ja „a szenvedés értékét”? Tényleg túlságosan „búskomor” a katolikus egyház? A Sursum Kiadó vezetőjét kérdeztük.
Minden ötödik szálláskereső az Észak-Alföld térségbe foglalt, a Balaton a második helyen áll 16 százalékos részesedéssel.
A politikus szerint a tojáshiány egyik oka az árréstop lehet.
Az Eucharisztia maga a csönd. Nem az „énidő” egocsöndje, hanem az a pillanat, amikor Isten úgy fejezi ki a szeretetét, hogy nem emberi szavakkal szól hozzánk. Vizvári Soma írása.
A Ferencvárosnak ez a két meccs határozhatja meg az egész idényét.
Létrejöhetne egy újabb gabonamegállapodás. Az Európai Uniónak úgy tűnik fontosabb az ukrán gabona európai importja, mint a saját gazdái.
