„Hogyan kapcsolódik Magyarország? Mit jelent ez a kapcsolat a Balkán országainak? Milyen a viszonyuk Magyarországgal és az EU-val – és milyen a viszonyrendszer fordítva?” – tette fel a kérdést előadása elején Orbán Balázs. Szerinte jobban tudjuk értelmezni a speciális kapcsolatrendszerünket, ha megnézzük, hogyan lát minket a világ többi része.
Megosztott egy történetet, miszerint nem szükséges elemezni a stratégiákat, ha megértjük a balkáni országok és Magyarország mély, történelmi kapcsolatait. 1973-ban megjelent egy népszerű szakácskönyv Németországban és Ausztriában a térségről, amely a balkáni nemzetek és a magyarok konyháját egy egységként mutatta be.
Ugyanakkor Orbán Balázs szerint nem egészen pontos ez a felfogás. A Balkán önmagában is számos országból áll, amelyek jelentősen különböznek egymástól – ahogy Magyarország is különbözik tőlük.
Orbán hangsúlyozta: kapcsolódni kell egymáshoz, a különbözőségek ellenére is.
A konnektivitás hatalmas lehetőség a Balkánnak és Magyarországnak is.
A miniszterelnök politikai igazgatója ezután Magyarországról beszélt a hallgatóságnak. A hidegháború utáni időszak neoliberális modellre alapuló globalizációt hozott magával. A szabályozások leépítésével, a szabad piac erősítésével, a nyugati liberális demokrácia terjesztésével vélték megtalálni a legjobb modellt – ami az elképzelések szerint a történelem végéhez vezetett volna, és a Kelet olyanná vált volna, mint a Nyugat.
Időközben viszont a neoliberális rend pont az ellenkezőjét hozta annak, amit ígért. A keleti kihívók megértették és megtanulták a modellt, majd a saját szabályaik szerint kezdtek el játszani, bemutatva, hogy nem csak a nyugati neoliberális eszme az egyetlen érvényes a világban. A kétezres években egymás után következtek gazdasági, migrációs és politikai válságok, amik tünetei lettek a változó világrendnek. Orbán Balázs szerint az ukrajnai háború bemutatja a világban zajló újrarendeződés mai állapotát, a divergenciát. A nyugati országok nagyrészt csak a nyugati országot tudták felsorakoztatni Oroszország ellen.
Orbán kifejtette: tetszik vagy sem, az unipoláris világrend nem létezik többé.
A politikai, geopolitikai szituáció változik. A globális rendszer töredezni kezdett. A Nyugat szeretné megőrizni az eddigi hatalmát, exkluzív befolyási szférát építve. Ez viszont Orbán Balázs szerint veszélyes Magyarország és Közép-Európa számára, mivel perifériára szorulnánk, és a periféria államainak távoli központokhoz kell igazodnia. Ezzel a térségünk elveszítené eddigi perspektíváit, lehetetlenné válna a nagyon fejlett országok csoportjához való felzárkózás. A mostani szankciós időszakban a Kelet és Nyugat közötti kapcsolatok szakadozni kezdtek, újra országok blokkjai kezdenek kialakulni, ami rossz a magyar érdekek szempontjából.