Magyarország függetlensége és szabadsága a valós és tartós nemzeti egység alapja, ezért a legfontosabb nemzeti minimum – fogalmazott a Miniszterelnökséget vezető miniszter szerdán Veszprémben az 1848-49-es forradalom és szabadságharc kitörésének 175. évfordulóján rendezett városi ünnepségen. Gulyás Gergely beszédében emlékeztetett arra, hogy 175 évvel ezelőtt Európán forradalmak söpörtek végig, és a polgári jogok kínálta szabadság ügye ekkor közös európai ügy volt.
A népek tavasza gyökereiben rázta meg az abszolutizmus által kormányzott Európát
– jelentette ki. A mozgalom egyenlő jogokat követelt a nemzetnek és polgárainak, függetlenséget, alkotmányos intézményeket, felelős kormányt, szabad sajtót, jobbágyfelszabadítást és törvény előtti egyenlőséget, rabság helyett szabadságot.
Rab nemzetnek nem lehetnek szabad polgárai
Miközben Európában gyorsan kihunyt a láng, és eltaposták a szabadság tüzeit, Magyarország felvette a küzdelmet a birodalmi túlerővel szemben. A forradalomból szabadságharc lett, dicső küzdelmekkel, szép győzelmekkel, és bár leverése, majd az azt követő megtorlás elfojtotta a szabadságküzdelmet, megerősítette a nemzet szabadságvágyát – vélekedett. A Miniszterelnökséget vezető miniszter hangsúlyozta:
1848 bizonyítékul szolgál arra, hogy az igazi szabadság erkölcsi minőség is.
A nemzet és polgárainak szabadságvágya az egyén belső, lelki szabadságán alapul, a lélek szabadságának igénye pedig az igazságban gyökerezik. A belső, lelki és a külső, fizikai rabság az emberi igazságérzettel összeegyeztethetetlen. Gulyás Gergely kiemelte: 1848 legfőbb üzenete, hogy nincs egyéni szabadság a közösség szabadsága nélkül, mert rab nemzetnek nem lehetnek szabad polgárai.
Soha el nem csüggedni, mindig újrakezdeni
Gulyás Gergely úgy fogalmazott: ma, amikor szomszédságunkban háború dúl, a minket körülvevő európai környezet sokszor bántóan ellenséges, mert
az Isten, haza, család élő és társadalomszervező alapértékeit akkor is meg akarjuk őrizni,
ha politikai elvárás valós jelentőségükben megtagadni azokat. Az eltiport, de végül mégis szabadságot hozó forradalom üzenete megerősíti az intelmet: soha le nem mondani, soha el nem csüggedni, mindig újrakezdeni – zárta szavait a tárcavezető.
(MTI)
Nyitókép: MTI/Vasvári Tamás