A válság ellenére is magabiztosan vezet a felmérésekben a kormánypárt, ám az egy év múlva esedékes önkormányzati választáson nem lesz egyszerű dolga, hogy visszahódítsa Budapestet az ellenzéktől.
Pálfy Dániel Ábel írása a Mandiner hetilapban.
Egyelőre sem a kormánypárt, sem a baloldali erők nem mutattak be jelölteket az önkormányzati választásra. Úgy tudjuk, a Fidesz legkorábban ősszel tervezi közzétenni a névsort, igyekszik kitolni a bejelentést, és inkább rövid, intenzív kampányra készül.
Őszig várhatóan nem lesz nyilvános a Fidesz főpolgármester-jelöltjének személye sem. Úgy tudjuk, hogy egyelőre nem is döntöttek a személyéről, elvi vita van azzal kapcsolatban, milyen karakterű jelölttel kellene harcba szállni Budapestért. Az egyik elképzelés szerint pártpolitikust, egy tapasztalt, sikeres kerületi polgármestert indítanak, a másik terv szerint pedig civil jelölt mögé állnak be. Bármelyik koncepció valósul meg, az jó eséllyel meghatározza a kampányt. A civil jelölttel az lehet a cél, hogy elcsábítsanak szavazókat a baloldaltól, egy fideszes politikus pedig inkább a bizonytalanok motiválására és a saját tábor mozgósítására lehet alkalmasabb. Előbbi esetben könnyedebb, gyakorlatiasabb, utóbbiban keményebb, harcosabb kampányra lehet számítani. A Fidesz alelnöke, Kubatov Gábor például határozottan az utóbbiban hisz. A politikus lapunknak adott interjújában kijelentette, hogy elege van a „gesztuspolitikusokból”, azokból, akik az ellenzéki szavazóknak igyekeznek megfelelni. Információink szerint a Fidesz budapesti stratégiájának kialakításában jelentős szerepe lehet Kocsis Máté parlamenti frakcióvezetőnek, korábbi józsefvárosi polgármesternek, valamint Láng Zsolt volt II. kerületi polgármesternek, aki jelenleg országgyűlési képviselő és a Fidesz budapesti elnöke.
De ki lehet a jelölt? Korábban több név is felvetődött, köztük talán Fürjes Balázs, Budapest és a fővárosi agglomeráció fejlesztéséért felelős államtitkár tűnt a legesélyesebbnek, és szóba került Szentkirályi Alexandra kormányszóvivő, aki korábban Tarlós István főpolgármester egyik helyettese volt. Információink szerint azonban az ő jelölésük valószínűtlen, mert a Fidesz által rendelt mérésekben 30 százalék körüli népszerűségi értéket értek el, ami még a kormánypártnak kedvező forgatókönyv, több ellenzéki jelölt indulása esetén sem elég a biztos győzelemhez. A pártpolitikusok közül több – főleg külvárosi – polgármester került szóba, például Kovács Péter a XVI., Borbély Lénárd a XXI. és sokadszorra Pokorni Zoltán a XII. kerületből. Kérdés persze, hogy van-e bármelyiküknek ilyen ambíciója, és hajlandó-e egy szinte biztos polgármesteri pozíciót kockáztatni. A tét nem kicsi, mert egy elbukott főpolgármester-választás törés lehet egy politikus karrierjében. Amellett kérdés, hogy a Fidesz a főpolgármester-jelöltség kedvéért vállalja-e azt, hogy egy nyerő embert nem indít el a saját kerületében, kockáztatva a városrész elvesztését.
Potenciális civil jelöltként emlegetik Vitézy Dávidot, és az ő indításában talán lenne is ráció. Fiatal kora óta dolgozott a fővárosnak Tarlós István mellett, érdemi eredményeket is elért a budapesti közlekedésben megvalósított reformjaival. Emellett a jobboldalon beágyazottnak számít, de sosem vett részt direkt pártpolitikában, ami sok szavazónak vonzó lehet. Épp ellene szólhat viszont, hogy nem politikus karakter, nem feltétlenül van meg benne az a kisugárzás, ami nem árt egy kevésbé szakmai, mint inkább politikai pozíció betöltéséhez.
A baloldalon egyelőre egyedül Karácsony Gergely beszélt esetleges jelöltségéről, megjegyezve, hogy az ellenzék támogatásával, de civilként indulna – ami azért meglepően hangzik egy pártpolitikus szájából. Kérdés azonban, hogy az ellenzéki erők közül ki állna mögé. A Demokratikus Koalíció jelezte, hogy messze nem egyértelmű a támogatása, a Magyar Kétfarkú Kutya Párt pedig leszögezte, hogy nem támogatja Karácsonyt. Az MKKP ugyan nem jutott be a parlamentbe, hiba lenne lebecsülni, hiszen az utóbbi időszakban készült mérésekben rendre veri az MSZP-t, az LMP-t és gyakran a Jobbikot is – meg persze a Párbeszédet, de ez nem nagy meglepetés egy mérhetetlen párt esetében. A kutyapárt a pletykák szerint a IX. kerület vezetőjét, Baranyi Krisztinát támogatná, amennyiben főpolgármesteri ambíciókat dédelgetne.
Karácsony Gergely viszont a politikai túlélésért küzd. Pártvezetői posztjáról lemondott, Zuglóba nem mehet vissza, mert állítása szerint akkor elássák, így feltehetően bármit megtenne, hogy újrázzon. Kérdés, hogy a miniszterelnökjelöltségről való lemondása és a dollárbotrány kirobbanása után szánna-e még bárki pénzt a kampányára. Így valószínűleg Gyurcsány Ferencék markában van, nélkülük nehéz dolga lesz. Az ellenzékben nagy törésvonalak vannak, főként az egymással rivalizáló DK és Momentum között, így nem biztos, hogy a pártok egyáltalán képesek lesznek megegyezni egy közös jelöltben.
Az utóbbi években Budán és a belvárosban erősödni tudott a baloldal. A Fidesz 2019-ben itt négy kerületet is elveszített, olyan városrészeket is, ahol a 2018-as országgyűlési választáson még nyerni tudott. A trend hátterében többek közt az ellenzéknek kedvező demográfiai-ideológiai fordulat állhat: a fiatal, urbánus, magasan képzett, ideológiai alapon szavazó választói réteg bővülése, a régi lakosság egy részének agglomerációba költözése – erről egy éve részletesebben is írtunk. Az ellenzék látványos előretörésében emellett több önkormányzati forrásunk szerint az is közrejátszott, hogy a fideszes vezetésű kerületekben kissé elkényelmesedtek a párt politikusai. Ezzel párhuzamosan látszik, hogy a kormánypárt az utóbbi években erősödni tudott a pesti peremkerületekben, főleg a dél-pesti régióban.
Nagy valószínűséggel nyerni tudja a Fidesz a X. és a XVI. kerületet, előbbit Kovács Róbert Antal 2010 óta vezeti, utóbbiban Kovács Péter a negyedik ciklusát tölti. Ugyancsak kormánypárti győzelem várható a Szentgyörgyvölgyi Péter vezette V. és a Borbély Lénárd vezette XXI. kerületben. A 2006 óta polgármester Pokorni Zoltán szintén jó eséllyel indul a XII. kerületben, emellett erős a Fidesz a XVII. és a XXII. kerületben, mindkét helyen ő adja a polgármestert Horváth Tamás, illetve Karsay Ferenc személyében. A XX. kerületben pedig szinte biztosan a korábban MSZP-s, legutóbb pedig a Fidesz támogatásával induló Szabados Ákos nyer, ha ismét megméreti magát.
Úgy tudjuk, a III., a IV. és a VIII. kerületet a 2019-ben távozó polgármesterek, Bús Balázs, Wintermantel Zsolt és Sára Botond próbálják majd visszaszerezni a Fidesznek. Ezeken a helyeken szorosnak ígérkezik a verseny. Az I. kerületben szinte biztosan Böröcz Lászlót indítja a kormánypárt, nem esélytelenül. A párbeszédes polgármester, V. Naszályi Márta teljesítménye korántsem nevezhető sikertörténetnek, ráadásul elfogyott mögüle a támogatás, ő azonban valószínűleg így is rajthoz áll, kockáztatva a baloldal egységét.
A Fidesz jó kampánnyal a kerületek több mint felét megszerezheti. Biztató lehet számára a múlt évben rendezett számos időközi választás eredménye. Budapesten tizennégy önkormányzati választást rendeztek tavaly, ebből tízet a Fidesz–KDNP nyert meg. A kormánypárt jelöltjei diadalmaskodtak többek közt a 2019-ben elveszített I. és VIII. kerületben is. Legnagyobb arányban a XVI. kerületben győzött a Fidesz, 68 százalékot ért el a jelöltje. Persze a választásig még bőven van idő, és sok múlhat a közhangulaton, a külső körülményeken és a taktikán is. Ahogy egy fideszes forrásunk fogalmazott: „Az önkormányzati választáson leginkább az számít, hogy ki mennyire végzi el a kötelező terepmunkát. Ha nyerni akarsz, dolgozni kell érte.”
***
Talabér Krisztián politológus, a Nézőpont Intézet elemzője
Hagyományosan a főváros a Fidesz–KDNP legnehezebb terepe, de a 2022-es országgyűlési választáson elért eredménye és az azóta megnyert időközik jelzik, hogy nem esélytelen Budapesten sem. A baloldali pártoknak kihívást jelent, hogy a 2019-ben sikereket elérő összefogás darabjaira hullott, az egykori szövetséget ma már bizalmatlanság jellemzi. A dollárbotrány csak erősítette azt a kiábrándultságot, amelyet az impotens politikájuk hosszú évek óta megalapoz. Az ellenzék az országgyűlési választás óta nem igazán tudta rendezni a sorait, s ha az önkormányzati választásig sem lesz képes rá, az akár még a baloldali bástyának számító fővárosban is könnyen pozícióvesztést okozhat. Jelenleg Magyarországon baloldali pártlogóval indulni erősen hátráltató tényező, így arra számítok, hogy mindenféle helyi egyesület vagy civil szervezet ernyője alatt fogják megméretni magukat a balliberális politikusok. Karácsony Gergely gyakorlatilag ezt már be is jelentette, amikor arról beszélt, hogy a pártok támogatásával, de pártszimbólumok nélkül szeretne indulni a főpolgármester-választáson. A többi párt látszólag hezitál: az LMP és a DK vezetői korábban arról értekeztek, hogy a főpolgármester támogatása nem automatikus. Hiba lenne nem inkumbens jelölttel indulni, a nyilvánosságban való üzengetés vélhetően csak egy politikai játszma, a háttérben zajló alkudozás része, ha úgy tetszik, megkérik az árát a támogatásnak. Az időhúzás pedig láthatóan Gyurcsány Ferenc pártjának malmára hajtja a vizet: a DK az utóbbi hónapokban erőteljes szívóhatást tudott kifejteni, politikusok tucatjait igazolta át a konkurens pártoktól. Mivel Karácsony Gergely viszonylag kevés eredményt tud felmutatni a város vezetésének negyedik évében – s várhatóan az ötödik évben sem fog sokkal többet –, eredménykampány helyett az országos választáséhoz hasonló kampányt fog folytatni, kiemelve Budapest szerepét a kormány elleni harcban. A választási eredmények azt mutatják, hogy ez a taktika jól rezonál a kormányellenes érzelmű szavazók érzéseivel. A Fidesznek nehéz feladat megtalálni azt a főpolgármester-jelöltet, aki osztja az értékrendjét, s közben olyan fővárosi szavazókhoz is képes szólni, akik az országos választásokon nem szavaznak a pártszövetségre. A fővárosban korábban ilyen volt Tarlós István, s a megyei jogú városokban is rendre megtalálta a Fidesz azokat a jelölteket, akik a választók szélesebb rétegéhez tudnak szólni a helyi ügyek képviseletén keresztül. Egyelőre a nyilvánosságban nem látszik, de meglepő lenne, ha a színfalak mögött nem éppen egy ilyen jelöltnek a felépítése zajlana. Mindenképpen nagy eredmény lenne a Fidesznek, ha minden olyan kerületet megtartana, amelyben 2019-ben nyerni tudott. Az akkor elveszett billegő kerületek visszahódítása még fényesebb siker lenne, akárcsak az, ha országosan 50 százaléknál erősebb, illetve Budapesten a legerősebb pártként új szavazókat szólítana meg. Mindegyik reális cél lehet.
Nyitókép: Mandiner-grafika
A főpolgármester és a Magyar Önkormányzatok Szövetségének elnöksége nem tudott érdemi eredményről beszámolni a tárgyalás után.
Részlegesen megnyitották a Fővárosi Állatkert területén álló Biodómot.
Nem túlzás azt állítani, hogy a most benyújtott törvényjavaslat egy rendszerváltozáshoz méltó fordulatot hoz a városkép védelmében.
Simon Enikő 23 éve dolgozik a cégcsoportnál.
Az UEFA elnöke levelet írt Csányi Sándornak.
A költségvetési törvény szerint a befizetés önkormányzatonkénti összegét ugyanis az államháztartásért felelős miniszternek rendeletben kellett volna meghatározni a május végi beszedési határidő előtt. Ezt azonban se a régi, se az új pénzügyminiszter készítette el.
Dörzsölhetik a tenyerüket a gyűjtők!
Így teljesítsék a szigorú mozgósítási kvótákat.
