Hagyományosan a főváros a Fidesz–KDNP legnehezebb terepe, de a 2022-es országgyűlési választáson elért eredménye és az azóta megnyert időközik jelzik, hogy nem esélytelen Budapesten sem. A baloldali pártoknak kihívást jelent, hogy a 2019-ben sikereket elérő összefogás darabjaira hullott, az egykori szövetséget ma már bizalmatlanság jellemzi. A dollárbotrány csak erősítette azt a kiábrándultságot, amelyet az impotens politikájuk hosszú évek óta megalapoz. Az ellenzék az országgyűlési választás óta nem igazán tudta rendezni a sorait, s ha az önkormányzati választásig sem lesz képes rá, az akár még a baloldali bástyának számító fővárosban is könnyen pozícióvesztést okozhat. Jelenleg Magyarországon baloldali pártlogóval indulni erősen hátráltató tényező, így arra számítok, hogy mindenféle helyi egyesület vagy civil szervezet ernyője alatt fogják megméretni magukat a balliberális politikusok. Karácsony Gergely gyakorlatilag ezt már be is jelentette, amikor arról beszélt, hogy a pártok támogatásával, de pártszimbólumok nélkül szeretne indulni a főpolgármester-választáson. A többi párt látszólag hezitál: az LMP és a DK vezetői korábban arról értekeztek, hogy a főpolgármester támogatása nem automatikus. Hiba lenne nem inkumbens jelölttel indulni, a nyilvánosságban való üzengetés vélhetően csak egy politikai játszma, a háttérben zajló alkudozás része, ha úgy tetszik, megkérik az árát a támogatásnak. Az időhúzás pedig láthatóan Gyurcsány Ferenc pártjának malmára hajtja a vizet: a DK az utóbbi hónapokban erőteljes szívóhatást tudott kifejteni, politikusok tucatjait igazolta át a konkurens pártoktól. Mivel Karácsony Gergely viszonylag kevés eredményt tud felmutatni a város vezetésének negyedik évében – s várhatóan az ötödik évben sem fog sokkal többet –, eredménykampány helyett az országos választáséhoz hasonló kampányt fog folytatni, kiemelve Budapest szerepét a kormány elleni harcban. A választási eredmények azt mutatják, hogy ez a taktika jól rezonál a kormányellenes érzelmű szavazók érzéseivel. A Fidesznek nehéz feladat megtalálni azt a főpolgármester-jelöltet, aki osztja az értékrendjét, s közben olyan fővárosi szavazókhoz is képes szólni, akik az országos választásokon nem szavaznak a pártszövetségre. A fővárosban korábban ilyen volt Tarlós István, s a megyei jogú városokban is rendre megtalálta a Fidesz azokat a jelölteket, akik a választók szélesebb rétegéhez tudnak szólni a helyi ügyek képviseletén keresztül. Egyelőre a nyilvánosságban nem látszik, de meglepő lenne, ha a színfalak mögött nem éppen egy ilyen jelöltnek a felépítése zajlana. Mindenképpen nagy eredmény lenne a Fidesznek, ha minden olyan kerületet megtartana, amelyben 2019-ben nyerni tudott. Az akkor elveszett billegő kerületek visszahódítása még fényesebb siker lenne, akárcsak az, ha országosan 50 százaléknál erősebb, illetve Budapesten a legerősebb pártként új szavazókat szólítana meg. Mindegyik reális cél lehet.
Nyitókép: Mandiner-grafika