Az Európa Tanács felszólította Magyarországot, hogy módosítsa a titkos megfigyelésről szóló jogszabályokat

Az Európa Tanács Miniszteri Bizottsága pénteken közzétett ideiglenes állásfoglalásában arra szólította fel a magyar hatóságokat, hogy késedelem nélkül fogadják el azokat az intézkedéseket, amelyek szükségesek ahhoz, hogy a nemzetbiztonsági célból végzett titkos megfigyelésről szóló jogszabályokat teljes mértékben és hatékonyan összhangba hozzák az Emberi Jogok Európai Egyezményének rendelkezéseivel.

 A strasbourgi székhelyű, 46 tagot számláló Európa Tanács Miniszteri Bizottsága emlékeztetett, hogy az Európa Tanács felügyelete alatt működő Emberi Jogok Európai Bírósága (EJEB) a kérelmezők magán- és családi életük tiszteletben tartásához, valamint levelezésük titkosságához való jogának megsértését állapította meg a titkos megfigyelési intézkedésekről szóló magyar jogszabály esetében. A miniszeri bizottság megismételte, titkos megfigyelést nagymértékben beavatkozó jellegű cselekménynek kell tekinteni, amely

és amely így veszélyeztetheti a demokratikus társadalom alapjait. Hangsúlyozták továbbá: minden állam jogi kötelezettsége, hogy maradéktalanul, hatékonyan és haladéktalanul betartsa az EJEB jogerős ítéleteit. Ezzel összefüggésben arra bíztatták Magyarországot, hogy hangolja össze a titkos megfigyelésről szóló törvényét az emberi jogi bíróság ítéleteivel és foglalkozzanak a feltárt hiányosságok egészével. 

Közölték: a miniszteri bizottság érdeklődéssel vette tudomásul a magyar hatóságoktól 2022 októberében kapott tájékoztatást arról, hogy a szükséges jogalkotási folyamat előkészítése folyamatban van. A bizottság ugyanakkor súlyos aggodalmának adott hangot amiatt, hogy közel hét évvel az úgynevezett Szabó és Vissy-ügyben hozott bírósági ítélet jogerőre emelkedését követően, és annak ellenére, hogy a magyar hatóságok már 2017-ben megerősítették a jogalkotási reform szükségességét, valamint

az illetékes hatóságok részéről. Vissy Beatrix és Szabó Máté Dániel azért fordultak a bírósághoz, mert kifogásolták, hogy a TEK bírói engedély nélkül is végezhet titkos megfigyeléseket – emlékeztetek. 

Az Európa Tanács Miniszteri Bizottsága végezetül arra ösztönözte a magyar hatóságokat, hogy teljes mértékben használják ki az ET rendelkezésre álló szakértelmét, és szorosan működjenek együtt a szervezettel annak biztosítására, hogy a szükséges jogszabályi reform teljes mértékben megfeleljen az emberi jogi egyezménynek. Ennek érdekében a miniszteri bizottság felkérte a magyar hatóságokat, hogy nyújtsanak be frissített cselekvési tervet, legkésőbb szeptember 30–ig, és úgy határozott, hogy a kapott információk ismeretében legkésőbb a 2024 júniusában tervezett ülésén folytatja az ügy vizsgálatát – tájékoztattak.

(MTI)

Fotó: Xose Bouzas / Hans Lucas / Hans Lucas via AFP