Friss adatok: így reagált a munkaerőpiac a háborús válságra

Szalai Piroska írása

A magyar munkaerőpiac januárban is tovább bővült, nem érzékelhető a szokásos karácsony utáni szezonális csökkenés sem. 2022. november – 2023. január időszakban 29 ezer fővel dolgoztunk többen, mint az előző év azonos időszakában, a növekedésből 19 ezer főt a nők munkaerőpiaci helyzetének javulása adta, az érettségizett vagy diplomás 45 év feletti szellemi foglalkozásúak létszáma emelkedett legjobban.

4 millió 706 ezren dolgoztak, amelyből több, mint 2,2 millió nő és majdnem 2,5 millió férfi.

A magyar munkaerőpiacon 20-40 ezer fővel kevesebben szoktak dolgozni november-januárban, mint előtte október-decemberben. Az év első időszakában mindig tapasztalható szezonális csökkenés. 2010 óta ez alól mostanáig a 2014-es év volt az egyetlen kivétel, akkor vezettük be a GYED extrát, s azonnal megjelentek a legális munkaerőpiacon a korábban feketén foglalkoztatott GYED-en vagy GYES-en levő kisgyermekes anyák.

A munkaerőpiaci változások elemzésekor azért, hogy a szezonális hatások ne tévesszenek meg bennünket, a vizsgált időszakot az előző év azonos időszakához szoktuk hasonlítani, a különböző időszakok számait nem javallott összevetni kiigazítás nélkül.

A legfrissebb adatok szerint a foglalkoztatottak létszáma 29 ezer fővel bővült, közülük 19 ezer volt nő. Mindez úgy történt, hogy 24 ezerrel nőtt a belföldi elsődleges munkaerőpiacon foglalkoztatottak száma, 14 ezerrel a külföldre ingázóké s 9 ezerrel csökkent a közfoglalkoztatottaké. Tehát nem igaz az az állítás, amit számos, a baloldalhoz köthető cikk sugallt, miszerint a bővülés a külföldön dolgozók növekedéséből származott volna. Az eredményeink a magyar gazdaság fejlődéséből fakadtak.

A növekedés továbbra is a legalább érettségizetteknél, a szellemi foglalkozásúaknál látható, fizikai területen már a tavalyi évben is stagnálást tapasztaltunk. Hazánkban mind az érettségivel rendelkező középfokú, mind a felsőfokú végzettségű foglalkoztatottak között több a nő, mint a férfi. A bővülés kisebb részét a 30-35 évesek, többségét a 45 év felettiek adták. Már a nyugdíj előtt álló korcsoportokban is nagyon alacsony, az unió átlagánál jóval kisebb a legfeljebb alapfokú végzettségűek aránya. Az érettségizett vagy felsőfokú végzettségűek nagyobb arányban tartják meg a nyugdíjkorhatár eléréséig a foglalkoztatási kompetenciáikat, mint a képzetlenek, vagy csak alapfokú végzettséggel rendelkezők.

Nemzetközi összehasonlításban is jól látható a folyamatos javulás. Az Eurostat adatbázisában még a tavalyi harmadik negyedév adatai a legfrissebbek. A foglalkoztatási rátánk a hetedik legmagasabb a 20-64 évesek szegmensében. Tavaly nyáron mindössze 9 tagállam tudott 80% feletti rátát produkálni, mi benne vagyunk ebben az illusztris klubban. Mint emlékezetes, 2010-ben még a sereghajtók között kellett keresni Magyarországot.

A férfiak az ötödik, a nők a kilencedik helyen álltak, mindkét nem jóval az uniós átlag felett teljesít már. Illetve a két nem foglalkoztatási rátája közti különbség is alacsonyabb, mint az uniós átlag. 

A foglalkoztatás bővülése mellett nőtt ugyan 13 ezer fővel a munkanélküliek létszáma is, de még mindig 196 ezren vannak a KSH adatai szerint, s a munkanélküliségi rátánk is mindössze 4%-os. A szakirodalom az 5% alatti munkanélküliségi rátájú területeket szokta teljes foglalkoztatottsággal rendelkező területnek nevezni. A munkanélküliségünk mértéke is a legjobbak egyike az Európai Unióban.

E tények ismeretében is kimondhatjuk, hogy

úgy, hogy a járvány idején felgyorsuló belső strukturális változások folytatódnak.

Legyen ez így a későbbiekben is!

A szerző munkaerőpiaci szakértő, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Gazdasági és Versenyképesség Kutatóintézetének munkatársa

Nyitókép: Pixabay