„Pokol és félelem” uralkodott – debreceni mészárlásról írnak a románok
Szerintük ellenséges hangulat fogadta őket.
Az egy szem momentumos látványosan kivonult, a DK szónoka gyávának nevezett mindenkit, Toroczkai a baloldalnak is beszólt. Összefoglalónk a határozatképtelen országgyűlési ülésről.
Ellenzéki kezdeményezésre rendkívüli ülésnapot kezdett (volna) hétfőn délután az Országgyűlés, amelyen kizárólag az ellenzéki frakciók politikusai jelentek meg, ám ők is hiányosan. A napirendi javaslat szerint a Ház vitát folytatott volna „Az akkumulátorgyártással foglalkozó üzemek és létesítmények létesítéséről szóló döntésekben való társadalmi részvételről”, valamint „Az önkormányzat építési hatósági jogkörének visszaállításához szükséges szabályok módosításáról”, végül a „munkavállalók védelme érdekében a kormányzat által kötött stratégiai partnerségi megállapodások felülvizsgálatáról”.
Mivel a Fidesz és a KDNP már korábban bejelentette, hogy távol marad az üléstől, előre borítékolható volt, hogy
Kanász-Nagy Máté, az LMP szónoka arról beszélt, „szembe kell mennünk azzal, hogy akkumulátorgyarmattá tegyük Magyarországot”, erre pedig meglátása szerint a pártja által kezdeményezett országos népszavazás lesz a legjobb alkalom.
Nála jóval érzelmesebb beszédet mondott Szabó Tímea.
A Párbeszéd társelnöke „akkumulátor-lázálomról” beszélt,
nehezményezve, hogy a parlament kormánypárti padsorai üresek maradtak. Úgy vélte, a tervezett beruházások megvalósításával kiszolgáltatottabbá válik hazánk az energiaszektorban, a gyárak pedig mérgezni fogják a talajt, a vizet és a levegőt. Magyarország áramigénye 30 százalékkal nőni fog a tervezett beruházások miatt, mondta.
Toroczkai László, a Mi Hazánk elnöke azzal kezdte felszólalását, hogy „furcsa üres padsorokhoz beszélni” az ülésteremben. A radikális jobboldali politikus a debreceni fejlesztést következetesen gigaberuházásnak nevezte, amely szerinte sok ingatlan értékét csökkenti, és nehezményezte, hogy mindennek ellenére a debrecenieket nem kérdezték meg arról. Attól függetlenül, hogy a globális tőke nyugatról vagy keletről érkezik, a Mi Hazánk tiltakozik ellene, mondta, rámutatva, hogy negyven aranykoronás fekete földeket vonnak majd ki a termelésből és építenek be végleg.
A radikális politikus felszólalása végén üzent a baloldalnak is. Mint mondta,
Kijelentése nagy felháborodást váltott ki a többi párt jelenlévő képviselőiből.
A jobbikos Z. Kárpát Dániel a harminc éve uralkodó hazai gazdaságfilozófiát kritizálta. Meglátása szerint magyar adóforintokból hoznak be az országba olyan üzemeket, amik leértékelik a magyar munkaerőt. Szerinte „a harmadik világ gazdasági bevándorlóit” hozzák be a gyárak kiszolgálására, akik majd kiszorítják a magyar munkaerőt.
Ha elég távol lenne a lakott településektől, ha a helyiek népszavazáson támogatnák, ha magasabb biztonsági elvárásoknak felelnének meg az üzemek, akkor esetleg lehetne támogatni, de a magyar koponya akkor is többet érdemel, jelentette ki Z. Kárpát Dániel.
Komjáthi Imre, az MSZP társelnöke nehezményezte, hogy amikor a kormány stratégiai megállapodást köt egy nagyvállalattal, „a magyar dolgozót nem kérdezi meg senki”. Bejelentette, hogy határozati javaslatot nyújt be az Országgyűlésnek, ami a stratégiai partneri megállapodásokba a jövőben bevonná a munkavállalói oldalt is, a vállalatok számára pedig megtiltaná, hogy „szemezgessenek a kollektív szerződésből”.
„Magyarországon nincs helye vízzabáló és környezetpusztító akkumulátorgyáraknak”, jelentette ki Bedő Dávid. „Az ég kék, a jövő zöld, ez a napnál is világosabb”, mondta a lila politikus. A Momentumot egyedül képviselő Bedő feltette a kérdést: ha a kormánypárt előre bejelentette, hogy nem lesz jelen az ülésen, akkor mit keresnek itt az ellenzéki pártok. Szerinte most nem a parlament falain belül kell politizálni, hanem Debrecenben kell küzdeni a beruházás ellen. Ezért a Momentum helyi népszavazást kezdeményezett a városban, ahol ki akarják kényszeríteni annak megvalósítását, mondta. Beszéde végén látványosan kivonult a teremből, mert, mint mondta, mindenkit Debrecenbe várnak.
A felszólalók sorát záró Varga Zoltán gyávának titulálta a kormányfőt és kormányát, valamint a kormányt támogató pártokat. A Demokratikus Koalíció képviselője hangsúlyozta, debreceniként a helyiek hangját hallatja a parlamentben, akiknek a beruházás szerinte pokollá teszi majd az életét. Élesen kritizálta a városvezetést is, majd azt kérte, „egy picit mindenki legyen debreceni” és érezze át, hogy a földjéből minél több pénzt akarnak kitaposni.
hogy ne osszák meg a helyi embereket pártpolitikai törésvonalak megjelenítésével.
Mivel Kocsis Máté és Simicskó István levélben kérvényezték a napirendről történő szavazás gépi megismétlését, a végleges határozat szerint az Országgyűlés 33 igen 2 nem, 1 tartózkodó szavazat mellett határozatképtelennek bizonyult, így a napirend tárgyalására nem kerülhetett sor. A következő ülésre február 27-én gyűlnek össze a képviselők.
Nyitóképen: Szabó Tímea az Országgyűlés hétfői ülésén (képernyőmentés)