Ami meg a YouTube-videóban látható, az nem más, hogy miután az urnát bevittem a stúdióba, valami maradt még ebből az izéből [mármint Fiala János édesapjának hamvaiból és/vagy az azt tartalmazó, előzőleg egy fúróval felnyitott urnából – a szerk.].
Valószínűleg volt egy diszkrét bája annak, hogy miután halvány gőzöm nincs, hogy egy ilyen urnát hogy lehet felnyitni, ennek következtében fúróval fúrtam meg, miután késsel nem lehet, baltával meg nem szerettem volna, és bemutattam a stúdióban, hogy hogyan fúrtam meg. Az adásban szereplő morzsaporszívó pedig arra vonatkozott, hogy akár otthon, de ott a stúdióban is előfordulhatott, hogy valami kiszóródott belőle, s miután nem gondoltam, hogy ezzel ott másokat feszélyeznék, ezen a módon tüntettem el.
Valójában amióta a médiában vagyok, mindig az volt hozzám leginkább való, amikor azt tettem, amihez kedvem volt és amivel ki tudtam fejezni valamit. Nem a műsorban szórtam szét az apám hamvait. Tudtam, hogy mi a fontos és mi a fontostalan. De miután a Kelj fel Jancsi rólam szól, ezért elmeséltem ma reggel élő adásban, hogy mit csináltam vasárnap.
Külön szobában voltak az édesanyja és édesapja hamvai?