Születésnapját ünnepli a Kossuth-díjjal és Nemzet Színésze címmel kitüntetett színművész.
Cserhalmi György 1948. február 17-én született Budapesten. 1971-ben végzett a Színház- és Filmművészeti Főiskolán Békés András osztályában.
A hetvenes évek elejétől a debreceni és a veszprémi színház, majd a Nemzeti Színház színésze lett. 1983-tól a Budapesti Katona József Színházban dolgozott, 1991-től szabadúszó lett, majd az Új Színház, utána a Radnóti Miklós Színház tagjaként dolgozott.
Nemzedékének egyik legismertebb, legnépszerűbb férfi színészeként Cserhalmi számos színpadi szerepei mellett sok tucat filmben is játszott.
1990-ben Kossuth-díjat kapott. 2009-ben az európai parlamenti választáson szerepelt az akkor indult Lehet Más a Politika listáján.
Felesége, Cserhalmi Erzsébet színésznő 2016-ban hunyt el. Lányuk, Cserhalmi Sára filmrendező lett.
Cserhalmi György szavalása 1989. március 15-én, a rendszerváltás előtti hónapokban
Cserhalmi nemrég a Színház Online-nak adott interjút életpályájáról és az őt mostanában foglalkoztató gondolatokról.
„Tavaly, életemben először egyedül töltöttem a karácsonyt a pandémia miatt. Fura volt meggyújtani Kékkúton az utolsó adventit – beraktam egy tükör elé, és így tudtam telefonnal felvenni. Marhára nem értek ehhez a felvenni, levideózni dologhoz, de valahogy, kényszerűségből a lányomnak, Sárának és az unokáknak közvetíteni szerettem volna ezt az egészet. Érdekes volt, fura, ahogy a gyertyafény megduplázódott a tükörben, és ahogy magamat is néztem, egy egészen más ember nézett vissza rám, mint amire számítottam. És mégsem voltam magányos. Egyedül lenni vagy magányosnak lenni az nem ugyanaz.
Aztán megjöttek az üzenetek, az örömhírek a gyerekek részéről.
Amikor egy ötéves kisfiú és egy nyolcéves kislány azt mondja: »szeretünk, Nagypapa!« – attól az ember elbőgi magát.
Az nem ugyanaz, mint amikor az ember csajozott, és a kapu alatt ez a szó kicsúszott a száján, és mondta ezt a másiknak. Ezzel csak azt akartam mondani, hogy ilyenkor kiderül, hogy az életnek van értelme. Ezt így csak egy gyerek tudja közvetíteni. Úgy senki nem tudja mondani, hogy szeretlek, mint egy gyerek. Az olyan őszinte, olyan kendőzetlen, magányos és annyira kiszolgáltatott.
Elképesztően gyönyörű… aki ünnepel, annak igénye is van erre a megkettőződésre, hisz megszületett a Gyermek. Felnőttkorában érzi is már, hogy ez egy nagyon. fontos ügy, ahogy az is, amikor meghal – az is egy fontos ügy.
Néha azt gondolod, hogy de jó lenne ateistának lenni, és nem hinni – de akkor marha szegények lennénk.”
Arról is beszélt: „Vannak visszavonhatatlan dolgok, mint a halál, amivel nincs mit kezdeni. Vannak visszavonhatatlan dolgok: igazságtalanságok, betegségek – ezekkel sincsen mit kezdeni. Az ember a Teremtőjével olykor vitatkozik, és olykor nem ad neki igazat. De attól még Neki van igaza, minden esetben, sajnos. Szoktam mondani: az nagyon el lett cseszve, hogy a hetedik napon elment megpihenni. Pedig lett volna még rajtunk, velünk mit ügyködni.”
Fotó: Szabó Gábor - Origo
Tokaj-Hegyalja térsége mindig káprázatosan szép volt, és Bodrogkeresztúr, ahol mindenfelől látszanak a tokaji szőlődombok és a Zemplén tekintélyes vonulata, egészen különös miliőt áraszt magából. Petri Lukács Ádám írása.
Horváth József Németországban él. Tetoválóművészként keresi a kenyerét, saját szalonja van. Leon művésznéven rappel is. De nem volt ez mindig így. Nehéz gyermekkorát kamaszkori botlások követték, és a rácsok mögött találta magát. Véget akart vetni az életének, de kapott egy új esélyt, és felállt a padlóról. Ez az ő története.
Ha komolyan vesszük a Nobelt, akkor joggal várjuk el, hogy olyan Nobel-díjasaink legyenek, akik szeretnek magyar Nobel-díjasok lenni.
Műelemzés következik, részben legalábbis.
Korszakos alkotó, aki egyszerre volt a magyar népi kultúra és zenei őshagyomány megmentője és az új irányokat kereső modern művészet úttörője. Rajcsányi Gellért írása.
Nyolc-kilenc éves korától állandó kemény munkában volt része. De a természet rendjét úgy megismerte, hogy doktorálhatott volna belőle. Csóti György írása.
Az ellenzék vezére lassan két éve folyamatosan projektál, manipulál, ezzel pedig indulatokat gerjeszt, melyek sokszor életveszélyes fenyegetések formájában csapódnak le. Krupincza Mariann írása.
A legendás német politológust arról kérdeztük, hogyan szabadulna a francia adóssághegytől Macron, miért lett alkoholista Schröder, és elege van-e az európai elitnek a választóiból.
